Hol adják el a legtöbb lakást Magyarországon? - Térképen mutatjuk a számokat
Ingatlan

Hol adják el a legtöbb lakást Magyarországon? - Térképen mutatjuk a számokat

Az elmúlt évtizedben évente jellemzően 90-150 ezer között változott a Magyarországon eladott lakások száma, ugyanakkor vannak olyan városok vagy fővárosi kerületek, ahol az átlagnál élénkebb a lakáspiac. Más helyeken viszont egy főre vetítve és a lakásállományhoz képest is kevesebb lakás cserél gazdát, vagyis lassabb a lakások forgási sebessége. Az alábbiakban a budapesti kerületek és a megyeszékhelyek példáin keresztül néztük meg két kiemelt időpontban, hogy hol, mekkora a lakóingatlanok iránti kereslet, valamint egy térképen is megmutatjuk az országon belüli különbségeket.

A Duna House tranzakciószámbecslése szerint az idei évet valamivel erősebben indította a lakáspiac, mint a tavalyit. Míg 2023 januárjában kevesebb mint 6000, idén januárban 8354 lakás cserélt gazdát országosan. Tízéves áttekintésben pedig 2018-ig emelkedett az adásvételek száma, amikor egy év alatt több mint 150 ezer lakás cserélt tulajdonost. Azóta viszont inkább a csökkenő trend a jellemző, amiben remélhetőleg a tavalyi év mélypontja jelentette az újabb fordulópontot.

Ezek a legkeresettebb budapesti kerületek

A jobb összehasonlíthatóság érdekében a lakosságszámhoz viszonyítva is megnéztük, hogy hol, mennyire volt élénk a lakáspiac. Ehhez két kitüntetett időpontot vizsgáltunk meg. Egyrészt a korábbi CSOK kiterjesztésének kezdetét, azaz 2016 első negyedévét, másrészt pedig egy gyengébben teljesítő időszakot, a tavalyi év első negyedévét.

Ami a fővárost illeti, a belvárosi kerületek lakásai rendre keresettebbek a külvárosiaknál, amiben a befektetők magasabb számának is szerepe lehet.

A befektetési céllal vásárlók feltehetően gyakrabban értékesítik lakásaikat az aktuális hozamok változásának függvényében. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a fővárosi kerületek a népességarányukhoz képest felül- vagy alulteljesítettek-e a lakáseladások tekintetében. Ha az oszlopok teteje a kék körök felett helyezkedik el, akkor ott több lakás cserélt gazdát a vizsgált negyedévekben, mint amit a lakosságszám indokolna, ha viszont alatta maradnak az oszlopok, akkor a lakáspiaci forgalom is mérsékeltebb.

A nagyobb népességű kerületek közül a XIII. és a XIV. voltak azok, amelyek a lakáseladások volumenében is jól teljesítettek, vagyis az ottani lakások iránt stabil kereslet és megfelelő kínálat volt jellemző.

Arányait tekintve a belvárosi VII. és VIII. kerület lett a két legkeresettebb, ahol mintegy kétszer annyi lakást adtak el, mint amit a lakosságszám indokolt volna.

Ez a már említett befektetési célú vásárlások magas arányával magyarázható. A népszerűbb kerületek közül kiemelhető még a szintén belvárosi V. és VI. és IX., míg a lakosságszám alapján legnépesebb XI. kerületben nagyjából a népességszám által indokolt számok jellemzők a lakáseladásokban is.

A hazai építőipari folyamatok mellett a lakáspiaccal is kiemelten foglalkozunk a március 21-i Építőipar 2024 konferencián. Részletekért kattints!

A külváros ugyanakkor kevésbé keresett, ott sokkal ritkábban cserélnek gazdát a lakóingatlanok, ami különösen igaz a XVI., XVII., XXII. és XXIII. kerületekre.

Ezek a legkeresettebb megyeszékhelyek

A megyeszékhelyek között ugyanígy megvannak a különbségek. A népességszámához képest 2016 elején élénkebb volt a lakáspiac Szegeden, Pécsen, Veszprémben és Egerben, míg 2023 elején Szeged és Eger mellett Miskolc, Tatabánya és Szolnok is kiemelhető.

Országosan viszont kevésbé vannak olyan minták, mint ami a budapesti kerületeket jellemzi. Miskolc és Pécs 2023-as kilengését leszámítva a megyeszékhelyeknél nincsenek akkora eltérések a népességhez képest a lakáseladásokban, mint Budapest kerületei között. Pécs esetében viszont 2023 első negyedévét nézve elképzelhető, hogy az adatok a vizsgálat pillanatában még nem érkeztek be teljes egészében a KSH-hoz.

Nézzük a konkrét számokat!

Míg 2016 első negyedévében 9968 lakást adtak el Budapesten, addig 2023 első negyedévében a KSH aktuális adatai szerint 4915-öt. Ezt alapul véve érdemes megnézni, hogy ha a negyedéves ütem az év hátralevő részében is folytatódna, mekkora lenne a lakosságszámhoz viszonyított elméleti lakáseladási arány.

Ez az ábra is igazolja azt, hogy a fővárosi, elsősorban belvárosi kerületekben mennyivel több lakást adnak el évente, mint a megyeszékhelyeken, vagyis egy adott lakás gyakrabban cserél gazdát.

Járási forgási sebesség

A lakosságszámmal való összehasonlítás mellett a forgalom helyi adottságokhoz mért intenzitását a forgási sebesség mutatja be szemléletesen, amit az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szokott vizsgálni. Ez egy viszonyszám, ami az adott időszak (jelen esetben a 2022-es év) során eladott lakóingatlanok számának és az aktuális lakásállománynak a hányadosa. Az OTP a NAV-tól kapott, a jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázis feldolgozásával elsősorban a forgási sebesség területi relációit tudja hitelesen ábrázolni, mert az abszolút számok az adatszűrés miatt – jellemzően a kistelepüléseken – elmaradnak a valóságtól.

forgseb 22
Forrás: OTP Jelzálogbank

A térképen az 1 százalékos forgási sebesség azt jelenti, hogy az adott térség teljes lakóingatlan-állománya elméletben 100 év alatt cserélne gazdát.

A térkép szerint két terület emelhető ki egyértelműen az országban, ahol az átlagnál gyorsabban cserélnek gazdát a lakások. Az egyik a már említett Budapest, különösen a belső kerületek, a másik pedig a Balaton déli partja. Emellett néhány megyei jogú városban (Salgótarján, Nagykanizsa, Dunaújváros, Nyíregyháza, Tatabánya, Miskolc, Szolnok és Győr) és környékén volt átlag feletti az adásvételek száma.

Megyei szinten Zala került az élre, de még Győr-Moson-Sopron, Somogy, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén értéke is meghaladja az átlagot. A térképen Pest megye világos színe a felmérés pillanatáig beérkezett kevesebb adattal magyarázható.

Összességében a lakásállományhoz viszonyítva a megyékben jellemzően kimagaslanak a megyeszékhelyek, ahol rendre több lakás cserél gazdát arányosan, mint a kisebb településeken. Ez alól talán csak Somogy jelent kivételt, ahol a Balaton-parti járások nemcsak a lakásárakban, de az adásvételek számában is kiugró forgalmat mutatnak.

Címlapkép forrása: Getty Images

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.