Több száz település zárhatja ki a betelepülőket - Felkorbácsolta a kedélyeket az önazonosság védelméről szóló törvény

A Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül 2000-nek fogy a népessége, de vannak olyan települések, melyek számára a népesség növekedése veszélyt jelent. Ezt Navracsics Tibor március közepén tett bejelentésében mondta el, aki főként a Budapest agglomerációjában, a Balaton vagy a Velencei-tó környékén fekvő települések esetében emelte ki, hogy szeretnének nagyobb védelmet kapni a beköltözők jelentős hullámával szemben. Ennek érdekében szóba került

• az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára,
• az elővásárlási jog kiterjesztése,
• az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése, illetve
• a helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.

Mely települések élhetnek ezzel?

A törvényjavaslat mintegy 300-400 települést érintene, melyekről az alábbi cikkben írtunk.

A jogszabály alkalmazásához az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia a kívánatos lakosságszámot, de ez nem lehet kevesebb, mint a rendelet hatályba lépésének évében irányadó lakosságszám.

A jogvédelmi eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha a település elérte ezt a küszöböt, vagyis, ha növekszik a település népessége.

További iránymutatások

A benyújtott helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet az Alaptörvény módosítását követően alkotmányos szintre emeli a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.

Kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségeinek önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével, és

új eszközöket biztosít az önkormányzatoknak, hogy megvédjék településeik karakterét, hagyományait és társadalmi rendjét a túlzott mértékű lakosságbővülés és ellenőrizetlen ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.

A törvény értelmében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy bevezetik-e a jogvédelmi eszközöket, amelyek két fő csoportra, dologi és személyi jogvédelmi eszközökre oszthatók:

• A dologi jogvédelmi eszközök közé tartozik az ingatlanszerzés kizárása, az elővásárlási jog bevezetése és az ingatlanszerzés feltételhez kötése.
• A személyi jogvédelmi eszközök pedig a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése, valamint az adóztatás kiterjesztése.

Ki minősül betelepülőnek?

A törvény pontosan meghatározza, ki minősül betelepülőnek: az a természetes személy, aki a településen sem ingatlantulajdonnal, sem lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni. Ugyanakkor számos kivételt is megállapít, például nem minősül betelepülőnek, akinek a település a származási helye, vagy aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója.

A törvény kötelező mentességeket is előír, például azok számára, akik születésüket követően legalább egy évet a településen éltek, állami döntés alapján költöznek a településre, helyben kívánnak elhelyezkedni, vagy elemi csapás miatt otthontalanná váltak. Az önkormányzatok további mentességeket is megállapíthatnak.

A jogvédelmi eszközök alkalmazásáról szóló döntést az önkormányzat képviselő-testülete vagy annak bizottsága hozza meg. A döntés ellen közigazgatási per indítható a vármegyei törvényszék előtt. A jogellenes betelepülés esetén az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen, és az önkormányzat bírságot is kiszabhat.

A törvénytervezet hangsúlyozza, hogy a jogvédelmi eszközöket az emberi méltóság megsértése és az indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés biztosítása, valamint a közösségi érdekek és az egyéni jogok közötti összhang megteremtése.

A jogszabály 2025. július 1-jén lép majd hatályba.

Lehetséges hatások, társadalmi vélemények

A lehetséges hatásokkal korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, az esetleges előnyöket és hátrányokat az alábbiakban foglaltuk össze:

Most viszont a társadalom által különböző fórumokon felvetett észrevételekből szemezgettünk:

• A lakosság számának emelkedését nem a már meglévő állomány adásvételeinek korlátozásával, hanem az új építési engedélyek kiadásának korlátozásával lehetne a leghatékonyabban csökkenteni - érkezett egy vélemény.
• Másvalaki a törvény helyett a közműfejlesztésekkel venné elejét a túlnépesedéből adódó problémáknak, miközben az árak mesterséges lenyomása mögött ingatlanspekulációt sejt, és úgy véli, ha egy önkormányzat tényleg meglépi az adásvételek korlátozását, az azonnal bedönti a helyi piacot, és lenyomja az ingatlanárakat.
• Az emberiség már régen kivívta a szabad költözéshez való jogot, és most ezt korlátozhatnák a tervezet értelmében - vélekedik egy újabb hozzászóló.
• Egy hasonló vélemény szerint a tervezet elfogadásával súlyosan csorbulna a magántulajdon védelme, ami a jogbiztonságba vetett bizalmat jelentősen csökkentené. Az adott önkormányzatok területén lévő ingatlanok értéke jelentősen csökkenne és forgalomképességük nagy mértékben korlátozódna.
• Már az önkormányzatoknak adott jogi lehetőség is a meglévő ingatlanok értékének csökkenéséhez vezetne, még akkor is ha az adott önkormányzat nem élne a korlátozások lehetőségével, hiszen a lehetőség a törvény elfogadásával folyamatosan fennállna - érkezett egy újabb gondolat.
• Kérdés, hogy mi tekinthető egy település ideális lakosságszámának és miért jelent problémát egy település növekedése, különösen, ha ezt a helyi adóbevételek növekedése és ebből megvalósuló fejlesztések kísérik - világít rá egy újabb vélemény, kiemelve, hogy az ingatlanok adásvételének korlátozása nem jelentene megoldást, hiszen az nem változtatná meg a népességszámot, legfeljebb annak összetételét.
• Van, aki konkrét térséget is említ. A Balaton környéke kapcsán a 71-es főút nyári zsúfoltságát emelte ki egy hozzászóló, aki szerint az állandó dugók, az elkerülő utak hiánya jelentősen lassítja a közlekedést, miközben gyalogosként az út egyik oldaláról a másikra átjutni ott, ahol nincs lámpás gyalogátkelőhely, szinte lehetetlen, így ezt valóban kezelni kell.
• Más ugyancsak a Balatonnál nehezményezte az utóbbi évek partmenti beépítéseit, de kiemelte, hogy a mostani törvény ezen már nem fog tudni segíteni, mert aki akarta, az már felvásárolta a partmenti területeket.
• Végül Szentendre is szóba került, ahol a közlekedési problémák mellett egy vélemény szerint a városnak vannak olyan részei, amelyek korábban csak üdülési célokat szolgáltak, de mára életvitelszerűen élnek ott családok. Mivel ott a csatornahálózat nincs megfelelően kiépítve, sokan nyitott aljú emésztőkbe engedik a szennyvizet, ami folyamatosan áztatja a talajt.

A fentiekből látszik, hogy még ha a problémát sokan valósnak is látják, többen is aggódnak a törvény potenciális hatásai miatt. Ahogy korábban mi is írtuk, a törvénynek lehetnek ugyan pozitív hatásai - újabb bevételi források az önkormányzatok számára, az ingatlanárak túlzott növekedésének letörése - de a lakáspiac szempontjából több lenne a hátrány. A befektetők elriasztása jelentős mértékben csökkentené az ingatlanok forgalomképességét, ami hosszabb értékesítési időkhöz vezetne és a helyi lakosság ingatlanvagyonának értékvesztésével párosulna. Az elővásárlási jog kiterjesztése, illetve az ingatlanvásárlás feltételekhez kötése megnövelheti a jogi és adminisztratív terheket is, ami szintén a piac likviditása ellen hatna.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ