Ezeknek a településeknek nő ugrásszerűen a népessége - Hol vezethetik be a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt?

A törvény 2025 júliusától adhat lehetőséget az önkormányzatoknak arra, hogy szabályozzák a betelepüléseket és az ingatlanvásárlásokat.

A jogszabály célja a települések hagyományainak, társadalmi rendjének és értékeinek megőrzése a túlzott mértékű lakosságbővülés és ellenőrizetlen ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.

A törvény pontosan meghatározza, ki minősül betelepülőnek: az a természetes személy, aki a településen sem ingatlantulajdonnal, sem lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni. Ugyanakkor számos kivételt is megállapít, például nem minősül betelepülőnek az, akinek a település a származási helye, vagy aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója.

A törvény kötelező mentességeket is előír, például azok számára, akik születésüket követően legalább egy évet a településen éltek, állami döntés alapján költöznek a településre, helyben kívánnak elhelyezkedni, vagy elemi csapás miatt otthontalanná váltak. Az önkormányzatok azonban további mentességeket is megállapíthatnak. A jogvédelmi eszközök alkalmazásáról szóló döntést az önkormányzat képviselő-testülete vagy annak bizottsága hozza meg.

Hány települést érinthet a döntés?

A települések jövőbeli demográfiai folyamatait nem ismerjük ugyan, de az elmúlt év számaiból megbecsülhető, hogy ha az önkormányzat által meghatározott kívánatos lakosságszám nem lehet kevesebb, mint a rendelet hatályba lépésének évében irányadó lakosságszám, akkor a 2024 és 2025 közötti népességváltozásokból kiindulva elméletben hány település lehetne érintett.

A Belügyminisztérium adatbázisa szerint 1264 olyan település van Magyarországon, ahol 2024 és 2025 között legalább 1 fővel nőtt a népességszám,

míg 933 olyan település van, ahol legalább 0,5 százalékos volt a népességnövekedés. 680 településen ez az 1 százalékot is meghaladta, míg 351 olyan település volt, ahol egy év alatt legalább 2 százalékkal nőtt a népességszám. Ez utóbbi a közel 3200 településnek a bő egytizedét jelenti.

Hol voltak a legnagyobb ugrások?

Volumenét tekintve a legnagyobb népességnövekedések 2024 és 2025 között az alábbi településeken voltak, melyek közül Budapest XIII. kerülete ugrik ki leginkább, ahol egy év alatt közel 1000 fővel nőtt a népességszám. Ezt többségében Budapest agglomerációjában fekvő települések követték, amelyekben egyenként 100-200 fővel bővült a népességszám.

Ez a kisebb településeken jelent látványos változásokat, Vácrátóton például a 166 fős növekedés közel 7 százalékkal emelte a település lakosságszámát, de Budajenő 112 fős növekedése is 4 százalék feletti növekedést eredményezett.

Az abszolút számoknál többet mondanak azonban az arányok, vagyis a települések aktuális népességeihez viszonyított növekedések. A legnagyobb arányok jellemzően a kisebb népességszámú településeken fordultak elő, a 26 fős Keresztéte például 2024 és 2025 között megduplázta népességszámát, de a lista élén számos 50-100 fő közötti aprófalu megtalálható.

Mit látunk a nagyobb településeknél?

A nagyobb népességű települések felé haladva csökkennek a növekedési arányok. Az 1000 főnél népesebb településeken a rekorder - közel 7 százalékos növekedéssel - a már említett Vácrátót lett, de Balatonakarattyán is 4 százalék feletti volt a bővülés, ahogy a már szintén említett Budajenőn is. Itt már megjelenik 3 százalék feletti bővüléssel a Velencei-tó melletti Sukoró is.

Az 5000 főnél népesebb települések kategóriájában szintén több Budapest környéki település van, de például Velence is ide került, ahova az utóbbi években szintén sokan költöztek Budapestről.

Ki kell azonban emelni, hogy egy év növekedéséből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ehhez sokkal hosszabb távon célszerű vizsgálni a demográfiai folyamatokat, de

ha egy 3,5 százalékos éves növekedés tartósan fennmarad, az azt jelenti, hogy a település két évtized alatt megduplázza népességszámát.

Enyhítésekről beszélt a miniszter

A törvényjavaslat kapcsán többen is a lehetséges veszélyekre hívták fel a figyelmet, ami közvetlenül az ingatlanpiaci keresletre, a lakásárakra és a lakáshitelezésre is hatással lehet. Legutóbb ehhez kapcsolódóan már Navracsics Tibor is enyhítéseket lengetett be.

A miniszter egy konferencián úgy fogalmazott: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete öt lehetőséget ad azoknak a településeknek, amelyek úgy érzik, hogy a különböző kiköltözési hullámok az adott település szerkezetét, közösségét vagy infrastruktúráját veszélyeztetik. Ezek:

1. az ingatlanszerzés korlátozása,
2. a helyben lakók elővásárlási jogának általánossá tétele,
3. az ingatlanszerzés feltételhez kötése,
4. a lakcímlétesítés feltételhez kötése,
5. valamint helyi adók bevezetése.

A miniszter szerint ezek közül a legnagyobb vitát az ingatlanszerzés korlátozása okozza, így

ha ezek a viták folytatódnak, ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból

- közölte Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy a többi négy elem is elégséges garanciát ad. Kiemelte ugyanakkor, hogy vitatja azokat az érveket, amelyek szerint ez az intézkedés elértéktelenítené az ingatlanokat az adott településen.

Ezt megelőzően pedig a Portfolio interjújában Csányi Péter, az OTP Bank frissen kinevezett vezérigazgatója beszélt arról, hogy a lakáshitelezésre is negatív hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló tervezett törvény, ami a bankok szempontjából bizonytalanságot hozhat a fedezetek és a kockázatok értékelésébe, beruházási projektek maradhatnak el, és jelentősen nőhet a jelzáloghitelezés időigénye és komplexitása, hiszen az önkormányzatok saját maguk határozhatják meg, hogy milyen egyedi feltételeket alkalmaznak az ingatlanszerzésre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ