A magyarok félnek az egyik legjobban a klímaváltozástól, mégis alig tesznek ellene valamit
KRTK blog

A magyarok félnek az egyik legjobban a klímaváltozástól, mégis alig tesznek ellene valamit

Bodor Ákos, KRTK
|
Grünhut Zoltán, KRTK
|
Hegedüs Márk, KRTK
|
Varjú Viktor, KRTK
A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb kihívása: gazdasági, társadalmi és politikai kérdés világszinten, amely globális megoldást sürget. Bár egyhangú tudományos konszenzus van a klímaváltozás létezéséről és annak nyilvánvaló negatív hatásairól, sőt, a világszerte elvégzett felmérések alapján úgy tűnik, a laikus közvélemény döntő része is egyértelműnek ítéli ezeket a hatásokat, ugyanakkor mégis jelentős probléma, hogy az erőfeszítések, amelyeket az átlagpolgárok a klímaváltozás mérséklése érdekében tesznek, közel sem elegendőek a szakértők szerint. Írásunkban mindezekhez kapcsolódva először arra keressük a választ, hogy a magyar lakosság mekkora része fogadja el a klímaváltozás jelenségét, illetve mennyien tagadják azt. Majd azt vizsgáljuk, hogy azok között, akik elfogadják a klímaváltozást, vajon mekkora arányban vannak azok, akik aggódnak is annak következményei miatt, illetve mennyien közömbösek inkább. Ezek után a cikkünk legfontosabb kérdéseként azt tesszük fel, hogy a lakosság mekkora része cselekszik is aktívan a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Ezt először a legtágabb körben vizsgáljuk, vagyis mindazok között, akik elfogadják (vagyis nem tagadják) a klímaváltozást, majd szűkebben, csak a kifejezetten „klímaaggódók” esetében is.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az klímaváltozás jelentős társadalmi és gazdasági hatásokkal jár, melyre a szakpolitikának, és a stratégiaalkotásnak is reagálnia kell. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) 1991 óta rendszeresen foglalkozik a kihívásokkal jelentéseiben, felhívva a figyelmet a jövőbeni változások veszélyeire. Idehaza a nemzeti éghajlatváltozási stratégiaalkotás (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) már 2008-as elfogadása óta fogalmazza meg a legfontosabb tennivalókat.

Azonban a szakpolitikában megfogalmazott célok egyéni szintű megvalósulásáról még mindig viszonylag keveset tudunk, miközben a klímaváltozáshoz való egyéni-társadalmi viszonyulást tárgyaló kutatások száma ma már számottevő. Ezek az empirikus vizsgálatok azt egyértelműen kimutatták, hogy klímatagadók minden társadalomban előfordulnak. Ezen túlmenően az is világszerte kimutatott probléma, hogy a klímaváltozás tényét elfogadók, sőt még a klímaváltozás hatásai miatt kifejezetten aggódók körében sem általános a környezettudatos magatartás, cselekvés. A kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a tudományos közösség mihamarabbi beavatkozásokat sürget – többek között a lakosság bizonyos fogyasztási és életviteli szokásainak változása terén is – egyes társadalmi csoportokra mindennek kevés hatása van.

Jelen írásban két kérdőíves felmérés adatait használjuk. Az egyik adatbázis a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) által 2022 júniusában és júliusában megvalósított klímaváltozással kapcsolatos kutatásból származik. Ez az adatfelvétel országos szintű volt, valószínűségi mintavétel szerint, személyes lekérdezéssel történt, egy körülbelül 3000 fős mintán. A felmérés reprezentatívnak tekinthető nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szempontjából. A másik adatbázis pedig egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat, a European Social Survey (ESS) (bővebben lásd itt) felméréseiből származik.

A klímaváltozás tagadása és elfogadása

Felmérésünkben azt kérdeztük, hogy a válaszadók hisznek-e a klímaváltozásban, illetve azt is, hogy a klímaváltozáshoz szerintük milyen mértékben járul hozzá az emberi tevékenység. Az 1. ábrán látható válaszok alapján az látszik, hogy a magyar lakosság döntő része szerint változik a földi klíma, illetve abban is nagyon komoly konszenzus van a társadalomban, hogy a klímaváltozásban jelentős szerepet játszik az ember felelőssége.

A két kérdés alapján klímatagadónak azt a válaszadót tekintettük, aki az első kérdésnél a „valószínűleg nem” vagy az „egyértelműen nem” választ adta, vagy az elsőnél ugyan mást jelölt, de a második kérdésnél az „egyáltalán nem” opciót választotta. Tehát nem fogadja el a klímaváltozás létezését, vagy elfogadja, de úgy gondolja, hogy abban az emberi tevékenységnek nincs szerepe. E feltételek mellett a válaszadók csaknem egytizede (8,5%) klímatagadónak tekinthető, miközben döntő részük (91,5%) elfogadja a klímaváltozás létezését, és azt is gondolja, hogy ebben szerepe van az emberi tevékenységnek

A klímaváltozás okairól vallott nézeteket segít jobban megérteni az ESS nemzetközi felmérésének azon kérdése, amely az emberi tevékenység, illetve a természeti folyamatok szerepének megítélésére kíváncsi. Az európai országokra vonatkozó eredményeket a 2. ábra mutatja. Ez alapján az látszik – némileg árnyalva a saját kutatásunk imént bemutatott eredményét –, hogy Magyarországon (hasonlóan a többi közép– és kelet– európai országhoz) a lakosság kisebb arányban fogadja el a klímaváltozás döntően antropogén jellegét, mint ahogyan az a legtöbb északi, nyugati és mediterrán országban megfigyelhető. 

Klímaközömbösség és klímaaggodalom

A klímaváltozás miatti aggodalmat, szorongást, illetve az ezzel ellentétes közömbösséget értelemszerűen már csak azok körében vizsgáltuk a saját mintánkban, akik egyébként elfogadták a klímaváltozás tényét, és elismerték azt is, hogy ehhez az emberi tevékenységnek köze van. E dimenzió megragadásához megkérdeztük, hogy a válaszadó szerint mennyire súlyos probléma a klímaváltozás, mennyire tart tőle, illetve belesorolja-e a jelenlegi három legsúlyosabb társadalmi és gazdasági probléma közé. A 3. ábrán látható adatok azt mutatják, hogy

a magyarok döntő része súlyos problémának tartja a klímaváltozást, és aggódik is miatta.

A megkérdezettek 61,3%-a válaszolta azt, hogy „inkább súlyos”, míg további 32,3% azt, hogy „rendkívül súlyos” probléma a klímaváltozás, vagyis összesen a válaszadók több mint 90%-át kifejezetten klímaaggódónak tekinthetjük ezen kérdés alapján. Ehhez képest elenyésző részük számít klímaközömbösnek, hiszen csak 0,1% válaszolta azt, hogy „egyáltalán nem súlyos” probléma, míg 6,3% szerint „inkább nem súlyos” probléma a klímaváltozás. A másik, hasonló jellegű kérdés esetében („Mennyire tart Ön a klímaváltozástól?”) nagyon hasonló arányokat láthatunk.

A harmadik kérdés, vagyis a probléma-rangsorolós mérőeszköz elemzése során pedig azt kaptuk, hogy a válaszadók negyede (26,2%) aggódik annyira a klímaváltozás miatt, hogy azt a számára legfenyegetőbb három probléma között adta meg. Ez az eredmény azért mindenképpen visszafogottabb társadalmi szintű klímaaggodalmat tükröz az első két kérdéshez képest.

Az ESS nemzetközi felmérése szintén tartalmazza a „Mennyire tart Ön a klímaváltozástól” kérdést”, annyi különbséggel, hogy itt egy ötfokozatú skála állt a válaszadók rendelkezésére. A 4. ábrán látható eredmények alapján az mondható el, hogy a klímaváltozás miatt kifejezetten aggódók aránya 40,6 % a magyar mintában, ami európai összehasonlításban is inkább magasnak tekinthető. 

Klímatudatos cselekvés és passzivitás

Az utolsó elemzési dimenziónk a klímatudatos cselekvést állítja a középpontba. Itt azt néztük meg elsőként, hogy a klímaváltozás jelenségét elfogadók vajon klímatudatosan cselekednek-e a mindennapokban vagy inkább passzívnak tekinthetők. A klímatudatos cselekvést három különböző tevékenységen keresztül ragadtuk meg, melyek a következők:

  • az autóhasználat tudatos mellőzése;
  • környezettudatos hűtővásárlás, hűtőcsere;
  • saját háztartás energiafogyasztásának környezettudatos figyelemmel kísérése.

A kérdőív ezen kérdésblokkja saját fejlesztésű, törekedtünk arra, hogy ténylegesen a környezettudatosság motiválta cselekvéseket ragadjuk meg, s ne keveredjenek azokba pusztán anyagi megfontolásból végzett gyakorlatok.

Az 5. ábrán látható eredmények azt mutatják, hogy a klímaváltozás jelenségét elfogadóknak csak meglehetősen kis része tesz aktívan a klímaváltozás csökkentéséért.

A legkisebb arányban az autóhasználat tudatos mellőzése mutatható ki (7,6%), az energiafogyasztás környezettudatos figyelemmel kísérése is csak a válaszadók 14,7%-ára jellemző, míg leginkább a környezettudatos hűtővásárlás, hűtőcsere fordult elő, bár ez is csak minden ötödik megkérdezett esetében (19,4%).

A nemzetközi összehasonlító felmérésekben a konkrét klímatudatos cselekvésekre alkalmazott kérdések eredményei meglátásunk szerint kevéssé összehasonlíthatóak az egyes országok, társadalmak tekintetében. Viszont az ESS egyéni felelősségre vonatkozó kérdése alkalmas lehet arra, hogy európai kontextusba helyezze a magyar társadalom cselekvési hajlandóságát. 

A 6. ábra alapján az látszik, hogy Magyarországon az egyéni felelősség átlagos érzete valamivel alacsonyabb, mint az európai országok nagyobb részében (5,8 a 0–10-es skála átlagértéke). A magyarországinál alacsonyabb értékek leginkább a tőlünk keletebbre fekvő országokban figyelhetők meg.

Aggodalom – cselekvés szakadék

Elemzésünk végén a bevezetőben már vázolt azon problémával foglalkozunk, miszerint az egyének szintjén a klímaaggodalom nem mindig párosul tudatos cselekvéssel. Saját felmérésünk adatai már a korábban bemutatott eredmények alapján azt sejtetik, hogy ez a jelenség a magyar társadalomban is megfigyelhető. Láthattuk ugyanis azt, hogy a válaszadóink legnagyobb része aggódik a klímaváltozás miatt, tart annak negatív következményeitől, miközben klímatudatos cselekvésekről ezeknél csak jóval kisebb arányban számoltak be.

Az írás korábbi részében mindazok körében vizsgáltuk a cselekvést, akik elfogadják a klímaváltozás jelenségét. Ugyanakkor közöttük nyilvánvalóan nem mindenki éli meg ezt komoly veszélyként, nem aggódik miatta. A következőkben viszont már csak azokra fókuszálunk, akiket kifejezetten „klímaaggódónak” tekintettünk. Így tudjuk pontosabban feltárni a magyar társadalom „aggodalom-cselekvés szakadékának” pontos méretét. Ehhez az elemzéshez a három már korábban bemutatott, cselekvéshez kapcsolódó változóból képeztünk egy összetett indikátort. Klímatudatosnak azt tekintjük, aki a három cselekvési alternatíva (autóhasználat tudatos mellőzése; környezettudatos hűtővásárlás, hűtőcsere; saját háztartás energiafogyasztásának környezettudatos figyelemmel kísérése) közül legalább egynek a végzéséről beszámolt. E kritérium alapján a minta 28,5%-a tekinthető környezettudatosan cselekvőnek, míg 71,5% passzívnak. A klímaaggodalom és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggést a 7. ábra tárgyalja.

Az ott látható eredmények megerősítik, hogy a klímaaggódóknak csak kis része, körülbelül egyharmada cselekszik klímatudatosan.

Összegzés

Elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar társadalom döntő része elfogadja a klímaváltozás tényét. Tovább jelentős azoknak az aránya is, akik elismerik az alapvető emberi felelősséget a klímaváltozásban, ugyanakkor vannak, akik inkább természeti folyamatok következményeként értékelik a jelenséget. Megállapítottuk azt is, hogy a lakosság nagy része kifejezetten aggódik a klímaváltozás miatt, tart annak negatív következményeitől, viszont csak meglehetősen kis részük tesz aktívan a klímaváltozás csökkentéséért. Eredményeink megerősítették, hogy Magyarországon is jelentős probléma az ún. „aggodalom – cselekvés szakadék”, vagyis a kifejezetten klímaaggódóknak is csak kis része, körülbelül egyharmaduk cselekszik klímatudatosan.

A kutatásról részletesebben itt és itt olvashat bővebben.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás az ELKH támogatásával, „A hazai klímaadaptáció lehetőségei” című és az NKFIH támogatásával a „Mennyire általános az általánosított bizalom” című projektek keretében valósult meg.

Bodor Ákos a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) tudományos főmunkatársa;

Grünhut Zoltán a HUN-REN KRTK RKI tudományos főmunkatársa;

Hegedüs Márk a HUN-REN KRTK RKI tudományos segédmunkatársa;

Varjú Viktor a HUN-REN KRTK RKI tudományos főmunkatársa, a MATE VFGI VTT Kaposvár Campus egyetemi docense, a PTE BTK TKI KSzTT egyetemi adjunktusa.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Órákon belül olyan ítélet születik Magyarországról, ami a forint sorsát is eldöntheti

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
használt ruha, turi