Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén

Ma már ott tartunk, hogy a fejlett társadalomban az emberek 96-98 százaléka semmilyen közvetlen kapcsolatban nincs sem a mezőgazdasági termeléssel, sem az élelmiszertermeléssel

– hangsúlyozta az Agrárszektor Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. Ebből pedig az is következik, hogy az élelmiszerellátás biztosításához ki kellett építeni egy olyan ellátási láncot, amelyben a termelők, feldolgozók, logisztikai szereplők és disztribúciós pontok, hálózatok munkája révén a termékek biztonságosan, időben és megfelelő minőségben eljuthatnak a fogyasztóig.

KÖVESS MINKET

Ez látszólag egy rendkívül bonyolult, nagy tervezést igénylő rendszer, amit mintha egy láthatatlan kéz rendezne. De onnantól kezdve, hogy a mezőgazdasági termelő elveti a gabonát, amiből lesz egy év múlva termény, ami elkerül a molnárhoz, ahonnan a liszt elkerül a pékhez, onnan pedig a péksütemény elindul az üzletekbe – ez egy sokszereplős, bonyolult és a piac által mégis nagyon szépen rendezett, optimált és működtetett lánc

– hangsúlyozta Éder Tamás. De vajon lehetne-e olcsóbb az élelmiszer, ha kevesebb szereplővel működnének ezek a rendszerek? Vannak-e egyáltalán a termékpályán kevésbé fajsúlyos szereplők, amelyeket ki lehetne hagyni? És hol lehet ebben a rendszerben a helye a kistermelőknek és a kézműves élelmiszerkészítőknek? Ezekről a kérdésekről is szó esik az Agrárszektor Alapvetés podcastjának legújabb műsorában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images