Épp a napokban is zajlanak aktuális a magyarországi költségvetési fejlemények, a kormány ugyanis kihirdette, hogy 755 milliárd forintos kiadásbefagyasztást szeretne elérni a 2022-es költségvetésben az idén tervezett 350 milliárd forintos lefaragás után.
Podcast extra adásunkban viszont nem a rövid távú államháztartási kihívásokkal foglalkoztunk (csak részben), hanem arról beszélgettünk 3 meghívott szakértőnkkel, hogy mi vár a költségvetés két nagy alrendszerére, az egészségügyi- és nyugdíjkasszára. A beszélgetés néhány kiemelt eleme:
- Bodrogi József felhívta a figyelmet arra, hogy idén a központi költségvetés hiánya 4000 milliárd forint felett lesz és a két nagy kassza hiánya ennek a negyedéért felelős.
- Dedák István ehhez annyit tett még hozzá, hogy a jelentős deficit mellett komoly mértékű központi támogatásban is részesült a két kassza. Éppen ezért úgy véli, hogy a TB-kasszák jövőjét illetően alapos átgondolásra van szükség, főként a sorozatos szociális hozzájárulási adó-csökkentések miatt.
- Bodrogi József szerint a bevételi oldalon van mozgástér az egyensúly megteremtésének, mivel a kiadási oldalon mindkét kassza esetében óriási a rugalmatlanság. Dedák István is egyetértett ezzel.
- Bodrogi József úgy vélekedett, hogy a jelentős minimálbér-emelés többletbevételt is fog generálni jövőre a költségvetésben, mivel a keresetnövekményből több szja-t fizethetnek be a kasszába. Viszont még így is van mit megoldani.
- Az egészségügyi közgazdász konkrét javaslattal is élt. Megemlítette példaként, hogy az új típusú dohánytermékek adóztatása alacsonyabb, mint a hagyományos dohánytermékeké. És nem szabad elfeledkezni a népegészségügyi termékadóról sem, ahol bizonyos termékek esetén szintén el tudna képzelni adóemelést a szakember, vagy éppen a vágott dohány NETA hatálya alá vonását. E mellett egy sereg egészségpolitikai érv szolgál.
- Farkas András arra mutatott rá, hogy jövőre beáll a nyugdíjkorhatár-emelés rendszert stabilizáló hatása (65 évre emelkedik a korhatár). Ez azért jelentős stabilizáló tényező, mert tovább tartja az embereket az munkaerőpiacon, és később engedi őket nyugdíjba menni. A kormányok egész Európában rendszeresen hozzányúlnak ehhez, ha baj van. Nálunk ilyen szempontból nincs baj, 2040-ben kell szerinte leghamarabb ehhez hozzányúlni.
- A korábbi években nagy véráldozatokkal meghozott, nyugdíjkassza egyensúlyát javító lépések születtek, és a mostani kormánydöntésekkel ezeknek a pénzeknek a többszöröse áramlik ki, ami Farkas András szerint baj. Ha nem fegyelmezett az a rezsim, ami vigyáz a két kassza költségvetésére, akkor nagyon nehéz lesz a kassza finanszírozását szinten tartani, hogy a nyugdíjak ne sérüljenek - fogalmazott a NyugdíjGuru News alapítója.
- A magyar nyugdíjrendszer hiányossága, hogy nem tudja meggátolni a már megállapított nyugdíjak értékcsökkenését. Ezt az új juttatások sem tudják megakadályozni.
- A nyugdíjszakértő is mondott javaslatot, szerinte például a járulékplafon visszahozatala elkerülhetetlen. Magyarázatként hozzátette: akinek 3-4 milliós havi keresete van, annak 3-4 millió forintos nyugdíja is lesz, amiket aztán végképp nem lehet megfinanszírozni.
A témában ajánljuk Farkas András és Dedák István Portfolio-n megjelent korábbi cikkeit, amelyek az alapját képezték ennek a beszélgetésnek:
Értesülj elsőként a Portfolio új podcast adásairól, iratkozz fel Spotify és iTunes csatornánkra!
Címlapkép forrása: Getty Images
