Zsidók pogromoznak, a tőke meg menekül – mégis mi folyik Izraelben, a Közel-Kelet egykori mintaállamában?

Forrás Dávid 2023. március 15. 13:00

Már meghallgatható a Portfolio heti podcastjének új adása. Nem túlzás azt állítani, hogy Izraelben elszabadult a pokol. Hetek óta óriási tüntetések zajlanak az országban, a nemrég a miniszterelnöki székbe visszakerült Benjamin Netanjahu szélsőjobboldali tagokból is álló kormánya ugyanis alapjaiban változtatná meg az igazságszolgáltatási rendszert – a tervezett intézkedésektől sokan a jogállamot féltik. A tervezett lépések miatt már 4 milliárd dollár hagyta el gazdaságot, az izraeli-palesztin konfliktus közben kiéleződött, a zsidó állam új kormányának pedig még az Egyesült Államokkal sem indult túl jól a kapcsolata. A Portfolio heti podcastjében arra kerestük a választ, hogy miképpen jutott ebbe a helyzetbe Izrael, és milyen politikai-társadalmi változások állnak az események hátterében. A műsor vendége volt Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignácz Intézet tudományos munkatársa.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

Novák Attila történész a podcastben egyebek mellett a következőkről beszélt:

Izraelben beigazolódtak azok a félelmek, amelyek a tavaly őszi választások után ütötték fel a fejüket, és az országban egy szélsőséges tagokból is álló kormány jött létre. A koalícióba bekerültek olyan pártok, pártkezdeményezések, melyeket "az európai pártpolitikában szélsőjobboldalinak, vagy akár neonácinak is lehetne nevezni". Hozzátette, hogy ezzel a neonácizással azért vigyázni kell.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbra sem szélsőjobboldali politikus, de a koalíciós partnerei közül többen is azok, rájuk Netanjahunak a hatalomba való visszakerülés miatt volt szüksége, és ezek az elemek "zsarolási pozícióba kerültek".
Ez új jelenség az izraeli politikában, korábban ugyanis az ilyen típusú, ennyire arabellenes nézeteket valló politikusok nem kerültek be egy kormányba sem. Konkrétan Bezalel Smotrich pénzügyminiszterről és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterelnökről van szó, akiknek a politikai hátországot azok a telepesek jelentik, akik Izrael nemzetközileg elismert határain túl, az ország által 1967 óta megszállt területeken létrehozott izraeli településeken élnek.
A kialakult helyzetért jórészt Netanjahut terheli a felelősség. Ő folyamatosan próbálja nyugtatni az Amerikai Egyesült Államokat, az amerikai zsidóságot és az Európai Uniót is, de közben pedig az izraeli társadalom "gyakorlatilag egy teljes kettészakadás felé halad".
Az országban óriási tüntetések törtek ki az igazságügyi rendszer tervezett átalakítása miatt, a megmozdulásokat főleg civilek szervezik. Az igazságügyi reform során sok szempontból korlátoznák a jelenleg erős autonómiával rendelkező izraeli bíróságok jogkörét, a bíróságokat ugyanis jobboldali csoportok intézményes szinten baloldali részrehajlással vádolják. A tervekhez tartozik, hogy egy sima parlamenti többséggel meg lehetne változtatni a Legfelsőbb Bíróság egyes ítéleteit, így pedig sérülne az igazságszolgáltatási rendszer azon szerepe, hogy törvényeket semmisítsen meg. Mindemellett "a jogállam felszámolása azért túlzás, mert Izraelben óriási autonómiák működnek" – vélekedett Novák Attila.
A helyzetben Jichák Hercog köztársasági elnök próbál mediálni a felek között, de a helyzet nehéz: "az izraeli miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy arról szó sem lehet, hogy ezt az egész jogi reformot visszafordítsák, de hajlandó beszélni arról, hogy legyenek finomítások. Az ellenzék jó része, tulajdonképpen egésze elutasítja a teljes jogi reformot, és az utcán lévő tüntetők is elutasítják [azt]" – fogalmazott.
Az más kérdés, hogy a tőke közben menekül Izraelből, a Times of Israel szerint már négymilliárd dollár hagyta el az izraeli gazdaságot, és a Biden-kormány is nyomás alatt tartja Netanjahut. "Ők folyamatosan nyilván mondják Netanjahunak, hogy próbáljon valamit puhítani, próbáljon leállni. A probléma az, hogy ez a fajta koalíció, főleg a vallásos cionisták nevű társaság, azok irreálisan gondolkodnak" – vélekedett. Mindemellett Netanjahu pártjában, a Likudban már érezhetők bizonyos fokig törésvonalak a kérdésben.
Az igazságügyi rendszer átalakítása nemcsak a bíróságok már említett vélt baloldali elfogultsága miatt lehet fontos a koalíciónak, hanem azért is, mert a miniszterelnök ellen továbbra is folynak jogi eljárások korrupció vádjával, és a politikus el akarja kerülni, hogy valamilyen büntetést – akár börtönt – kapjon.
Közben az Egyesült Államokkal is egyre terheltebb a viszony, az egyik kormánytag például felszólította az amerikai nagykövetet, hogy foglalkozzon a saját dolgaival és ne szóljon bele az ország ügyeibe. Ez már csak azért sem tűnik szerencsésnek, mert Izraelnek szüksége van az Egyesült Államok politikai támogatására nemzetközi szinten.
A bel- és külpolitikai krízissel párhuzamosan kiéleződött az izraeli-palesztin konfliktus is, egyfelől egyre több a terrortámadás izraeli civilek ellen, másfelől viszont nő a telepesek által elkövetett bűncselekmények száma is: egy Huwara nevű arab települést szabályosan feldúltak, szabályos pogromot hajtottak végre.

További részletek a podcastben. A Portfolio heti podcastjének friss műsora már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

Címlapkép: tüntetők tiltakoznak a kormány által tervezett jogi változtatások ellen Jeruzsálemben 2023. március 9-én. Az ellenállás napjaként meghirdetett megmozduláson országszerte útlezárásokkal tiltakoznak a vitatott igazságügyi reformtervek miatt, amelyek a tüntetők szerint a legfelsőbb bíróság tekintélyét gyengítik. Forrása: MTI/EPA/Abir Szultan.