A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
Főbb részek:
- Intro - (00:00)
- Jöhetne elég olaj nem Oroszországból? - (01:10)
- Miért zsugorodik a magyar GDP? - (13:20)
Mégis mi történik energiaügyben?
Az adás első részében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője volt a Checklist vendége. A szakember arra a kérdésre, mely szerint egyre több a bizonytalanság Magyarország oroszok általi energiaellátása tekintetében – elég csak a Lukoil-ügyre, vagy a minapi, Barátság-kőolajvezetékkel kapcsolatos ukrán lebegtetésre gondolni – azt mondta:
Az ukrán olajtranzit, ami ugye az orosz kőolajnak az eljuttatását jelenti kelet-közép-Európába, egyre jobban recseg-ropog.
Ennek egyik oka, hogy az ukránok egyre kevésbé hajlandóak azt fenntartani. Nekik ugyanis hozzávetőlegesen 200 millió dollár bevételük van a tevékenységen, az oroszoknak pedig hatmilliárd dollár, amit mind az Ukrajna elleni agresszióra költhetnek.
Az Ukrajnán keresztüli szállítás szerepe ráadásul a jövőben csökkenni fog, a cseh Unipetrol ugyanis 2025 júniusától nem vásárol orosz kőolajat, a vezetéken tehát a jelenlegi 16 millió tonna helyett csak 11 millió tonna jön majd Magyarország és Szlovákia felé.
Ráadásul az oroszok április-májusban, valamint az elmúlt hetekben szétlőtték az ukránok nem nukleáris áramtermelő kapacitásának nagy részét, így a tranzit költsége ukrán oldalról drasztikusan megnőtt.
Pletser ezen felül elmondta: az oroszok és az ukránok között 2029-ig van érvényben szerződés a Barátság kőolajvezeték üzemeltetéséről.
Én azt gondolom, hogy ez a legvégső időpont, ameddig a Barátság kőolajvezetéket használni fogják a felek
– fogalmazott.
A szakértő furcsának tartja a magyar kormány viselkedését, mentalitását az ügyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például még tegnap is úgy fogalmazott egy orosz hírcsatornának, hogy Magyarország nem élné túl az orosz olajról való leválást.
Pletser szerint a magyar kormány mintha tagadná a valóságot, pedig a leválás be fog következni, a kérdés csupán az, hogy mikor.
Az elemző szerint érdekes, hogy a piac a kormánnyal szemben mind a gázellátás, mind a kőolaj esetén nagyon készül erre, ezt tükrözi szerinte mind az MVM, mind pedig a Mol stratégiája.
"Az látszik, hogy az iparág azt tudatosította magában, hogy egyrészt lehet, hogy nem lesz orosz kőolaj, de ha lesz is orosz kőolaj vagy orosz földgáz, ennek a kockázata nagyon megnőtt" – fogalmazott.
Hozzátette: Magyarországnak egyébként érdeke, hogy a leválás ne azonnal következzen be, mivel a Mol egy konferencián korábban arról beszélt, hogy az az 500 millió eurós beruházás, ami lehetővé teszi a pozsonyi és a dunai finomító 100 százalékban tengeri olajjal való ellátását, 2026 végére lesz kész.
Ez azt jelenti, hogy akkor tud majd a cég teljes mértékben tengeri kőolajat vásárolni, a jelen állapotban ugyanis, hogyha a Barátság kőolajvezetéken holnap leállna a szállítás, akkor a Mol a két finomítóját hozzávetőlegesen 80 százalékos kapacitás-kihasználtságra kellene csökkentenie. Ilyen kihasználtság mellett tudná ugyanis a cég azt a kőolajat finomítani, amit az Adria vezetéken hoznának föl.
A szakértő a podcastben arról is beszélt: mind a krki LNG-terminál, mind pedig az Adria kőolajvezeték miatt alapvető érdeke lenne az országnak, hogy racionális viszonyt alakítson ki Horvátországgal a cseppfolyós földgáz szállítása, a kőolajvezetékek és az omisalji kikötő használata tekintetében egyaránt.
Címlapkép forrása: Portfolio
