Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?

Az OKSZ főtitkára kiemelte, hogy a kormányzat részéről nem volt érdemi szakmai egyeztetés az árrésstop rendelet hatásairól pedig a szövetség számos számítást tett le az asztalra. Bár a márciusi bevezetés indokolható volt az akkori adatok alapján, jogosan merül fel a kérdés, hogy egy ilyen szabályozás milyen hosszú ideig tud pozitív hatást gyakorolni az inflációra.

A rendelet lényege, hogy az alapvető élelmiszerek esetében 10 százalékban, a higiéniai termékeknél pedig 15 százalékban korlátozza az árrést, vagyis az értékesítési és beszerzési ár különbségét.

KÖVESS MINKET

Az intézkedés kétségtelenül mérsékelte az infláció növekedését, ám a szakember szerint a probléma ennél összetettebb.

Ha ellátási lánc szinten vizsgáljuk a különböző ármozgásokat, akkor azt látjuk, hogy például az élelmiszerfeldolgozóknál nagyon sok termék esetében az infláció meghaladja a fogyasztói árindexet. Ha a szállítóknál vagy a feldolgozóknál van egy inflációs nyomás, akkor az előbb-utóbb végiggördül az egész ellátási láncon.

- mondta Kozák Tamás.

"Ha csak a kereskedelembe építünk be egy féket, az olyan, mintha egy házban a fűtési rendszerben túlnyomás van, és valamelyik szobában elzárom a termosztátot, és attól várom, hogy helyreáll az egész házban a nyomás" - magyarázta.

A főtitkár szerint a veszteségeket a kereskedelem viseli, ami visszafogja a beruházási lehetőségeket, és ennek már nemzetgazdasági hatása is van, hiszen a kereskedelmi ágazat az egyik legnagyobb beruházó. Beszámolt arról is, hogy a legtöbb cég már visszafogta fejlesztési terveit, és több kereskedő a bérfejlesztéseket is halasztotta, sőt, néhány cégnél létszámstop is van.

Kozák Tamás külön kiemelte a kisebb boltok helyzetét, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá, mégis drasztikus hatást gyakorol gazdálkodásukra az intézkedés.

A kis falusi boltok kínálatának 80-90 százalékát az élelmiszerek teszik ki, így az áthárítási lehetőséggel sem tudnának élni.

Hozzátette, hogy Magyarországon 400 olyan település van, ahol egyáltalán nincs bolt, és egy felmérés szerint közel minden ötödik bolt gondolkodik a bezáráson, ha nem tud lépést tartani a nagyobb üzletláncokkal.

A kivezetés módjával kapcsolatban az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy fokozatos stratégiára lenne szükség.

A kivezetés utáni helyzetre vonatkozóan elmondta, hogy statisztikailag nagy áremelkedés tud megjelenni az év/év alapú inflációs adatokban, hiszen egy évvel korábban mesterségesen korlátozott árakhoz viszonyítunk majd. Ez a fogyasztók fejében és a kommunikációban zavart okozhat, és

beépülhet az inflációs várakozásokba, ami tovább gerjesztheti az árak emelkedését.

A 10%-os árréslimit tarthatatlanságát szemléltetve kifejtette, hogy ebből kell kifizetni a béreket, az energiát, a bérleti díjat és számtalan egyéb költséget. Ha csak azt nézzük meg, hogy az élelmiszer-kereskedelemben önmagában csak a személyi jellegű költségek a bevétel 10%-át teszik ki, akkor ha semmi másra nem fizetnének, már elment minden nyereség.

Az interjúban szóba került az új plázastop-rendelet is, amely újabb bizonytalanságot jelent a szektor számára. Az OKSZ főtitkára szerint ez a szabályozás visszafoghatja az ingatlanfejlesztéseket.

KÖVESS MINKET

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio