Prémium
Évközi adóváltozások 2013 (x)
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. A béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét az 500.000 forintos éves keretösszeg számításánál nem kell figyelembe venni. A kedvező szabályt a módosító törvény hatályba lépése előtt is alkalmazhatja a munkáltató saját döntése alapján. Ez esetben a célzott szolgáltatásokra befizetett összeg utáni közterheket a május hónapra vonatkozó kötelezettségként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes lesz a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő "Út a szakmaválasztáshoz" program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.
Társasági adó - szigorodó szabályok a sporttámogatásban
A támogató kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a támogatási igazoláson szereplő összeg 10, illetve 19% kulccsal számított összegének legalább 75%-át) köteles a támogatott sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására. A módosított szabályokat első ízben a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás társasági adó szempontból nem elismert költségnek, ráfordításnak minősül. A sportcélú támogatás, valamint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Általános forgalmi adó - személygépkocsi értékesítés
A módosítás kiküszöböli az esetlegesen felmerülő adóhalmozódás lehetőségét, amennyiben olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik. Az adóhalmozódás elkerülése érdekében az Áfa törvény úgy módosul, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba.
Az építési telek definíciója megújul, valamint az Áfa törvény a beépített ingatlanok értékesítésével összefüggésben nevesíti a használatbavétel tudomásulvételi eljárást.
Adómegállapítási és behajtási szabályok
A törvénymódosítás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos európai uniós együttműködésnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény V. fejezetében átültetett, adómegállapítási és behajtási szabályait önálló törvényben helyezi el. Az új törvényben kapnak helyet továbbá az Európai Unió tagállamai közötti, kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerüléséről szóló multilaterális egyezményhez (ún. Választottbírósági Egyezmény) kapcsolódó Magatartási Kódex szabályai, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények hatékony alkalmazásához szükséges rendelkezések.
Cégautóadó - tartós bérlet
A cégautóadóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint - a kettős adóztatás kivédése érdekében - a cégautóadóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség, ha a cégautóadó és a gépjárműadó alanya különbözik. E problémát orvosolja a módosítás a tartós bérlet esetén azzal, hogy a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét is (tartós bérlet alatt az egy évnél hosszabb időre történő bérbe, operatív lízingbe adást kell érteni). A módosítás 2013. július 1-jén lép hatályba.
Illeték
A lakás-előtakarékossági szerződések preferálása érdekében mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékkötelezettség alól mentesíti a törvénymódosítás a lakás-előtakarékossági szerződések alapján történő vagyonszerzéseket.
Továbbá, ha a magánszemély egy éven belül lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni az illetékmentesség alkalmazása során.
KATA, KIVA
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre (korábban csak adóév végén, a következő adóévre vonatkozóan lehetett bejelentkezni).
A kisadózó vállalkozások tételes adóját a módosítás szerint alkalmazhatják biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató vállalkozások is (korábban az ezeket a tevékenységeket folytató vállalkozások nem választhatták a kisadózó vállalkozások tételes adóját).
Játékadó - szerencsejátékok
A jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások megvalósíthatósága érdekében a 10 milliárd forint feletti éves tiszta játékbevételt elérő, legálisan működő földi játékkaszinók részére a 10 milliárd forintot meghaladó tiszta játékbevételre 10%-os játékadó kulcs lesz elérhető.
Nem folytatható belföldön, külföldön, vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon történő értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
* * *
A fenti változások mellett további módosítások történtek a jövedéki adó, szociális hozzájárulási illeték, a pénzügyi tranzakciós illeték, a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is. 
(x)
