Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen
Prof

Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen

Azok a vállalatok, akik pontosabban jelzik előre a gazdasági folyamatokat, jóval nagyobb profitot tehetnek zsebre - áll egy friss kutatásban. Kiderült ugyanis, hogy a pontatlanságuk miatt oly sokat szidott makrogazdasági előrejelzések valójában rendkívül fontos szerepet játszanak a nagyméretű cégek sikerességében. Vagyis a jó közgazdasági előrejelzők szó szerint aranyat érhetnek. 1000 cég 25 éves története tanúskodik róla, hogy már a pusztán 1 százalékkal nagyobb előrejelzési hiba is elképesztő hatással van az eredményre: akár a profit 8 százaléka is múlhat rajta.
Mindenki tudja, hogy a gazdasági előrejelzéseket mennyi kritika éri a pontatlanságuk miatt. Így, a pénzügyi válság 10 éves évfordulója után, például sokan felemlegetik, hogy hát bizony, a válságot sem voltak képesek előre jelezni. A közvélemény ilyenkor gyorsan le is szokta vonni a következtetést, hogy akkor tulajdonképpen a makro-közgazdászok nem is jók semmire. Sejthetjük azért, hogy a józan valóság egy kicsit más. Bár logikusnak tűnik azt gondolni, hogy amennyiben még egy akkora súlyú eseményt sem láttak előre a közgazdászok, mint a pénzügyi válság, akkor biztosan nem látnak igazából semmit se. Elvégre ha valaki nem látja maga előtt a kamiont, akkor mégis hogy vehetné észre a biciklist? A rövid válaszunk az, hogy az ilyesfajta analógia nem állja meg a helyét a közgazdaságtudományban.A válságokat notóriusan nehéz előrejelezni, mivel összetett és egyáltalán nem determinisztikus folyamatok eredményei. Cserébe a gazdaság normál menetét - bizonyos határok között - azért előre lehet valahogyan (jó nehezen) jelezni. Hogy csak azért-e, mert az idősorok perzisztensek (értsd: egyszerűen csak makacsul adott irányba mennek), vagy mert a dolgok rendes menetét már valamennyire megértettük, bizony, tényleg vita tárgya. Az viszont nem kérdés, hogy ezzel a problémával tudományos igényességgel foglalkoznak nagyon okos emberek. Az előrejelzések pontossága sokat fejlődött, és a teljesítmények is sokszor merőben különböznek: tényleg vannak jó és rossz előrejelzők.

Most éppen egy olyan tanulmány jelent meg, amely ehhez a témához egy nagyon érdekes szálon kapcsolódik. Egy Japánban végzett kutatásról van szó, amely először is kimutatta, hogy a különféle vállalatok előrejelzései bizony mennyire különböznek egymástól. Az alábbi két ábrán az előrejelzések szóródását, illetve az átlagos becslés valósághoz való viszonyát mutatja be:

Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen
A cégek adott éves GDP-növekedésre tett nyers előrejelzéseinek megoszlása, illetve az abszolút hiba mértéke.
Forrás: NBER


Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen
A t+1 időpontra tett becslések átlaga és a valós GDP-növekedés összevetése. Forrás: NBER
Azok a cégek, akiknek a pontos előrejelzés nagyon fontos - mert mondjuk gazdasági szezonalitásnak vannak kitéve - általában sokkal több energiát is fektetnek a dologba. Ők azok, akiknél a gazdasági osztály már nem csak számvitelesekből, hanem közgazdasági elemzőkből is áll. Nos, az ilyen cégek lényegesen pontosabb előrejelzéseket készítenek a várható gazdasági folyamatokról, mint a többiek. Feltűnő egyébként, hogy általában azok a cégek az igazán jók, akik banki háttérrel bírnak.

Itt most meg is jegyeznénk, hogy Magyarországon is főként csak a banki és pénzügyi szektorban szánnak érdemi erőforrást a közgazdasági elemzések és előrejelzések elkészítésére. Igazán érdekes kérdés tehát, hogy vajon mennyire kifizetődő ez az egész a cégek számára. Vagyis, hogy mennyit is ér igazából az, hogy közgazdászokat alkalmaznak, akik a GDP-t próbálják mindenféle furcsa módszerrel (idősoros, strukturális vagy éppen szemi-strukturális modellekkel) előrejelezni.

Az említett kutatásban pontosan erre voltak kíváncsiak: milyen kapcsolat látszik a cégek gazdasági várakozásai és az elért profitjuk között? Ehhez pedig egy egészen egyedi adatbázisra támaszkodtak a kutatók (Mari Tanaka, Nicholas Bloom, Joel David és Maiko Koga): ugyanis 1000 nagyméretű japán cég részletes számviteli adatait gyűjtötték össze negyed évszázadra visszamenőleg (1989-2015), majd pedig ezt vetették egybe ugyanezen cégek GDP-növekedésre adott becslésével. Valószínűleg nem volt kis munka.

Mint kiderült, a cégek alapvető működését nagyban meghatározta, hogy mit gondolnak a gazdaság jövőjéről. A meggyőződésük erősen befolyásolta, hogy mennyit ruháznak be, és hogy vesznek-e fel új dolgozókat. Érthető okokból, ez később jelentősen kihatott az elért bevételükre is. Egyszóval közvetetten ugyan, de határozottan összefüggött a cégek profitabilitása azzal, hogy mire számítottak a gazdasági életben.

A kutatók összesen négy fő megállapítást tettek ezzel kapcsolatban, amit az alábbiakban most tömören foglalunk össze:
  • Az optimista előrejelzések általában több beruházáshoz és erősebb toborzáshoz vezettek.
  • Aki nagyobbat tévedett az előrejelzéseiben, az kevesebb profitot ért el.
  • A félrelövések közül a pozitív irány a rosszabb, vagyis az, ha túl optimista az előrejelzés a valósághoz képest.
  • Minél nagyobb, minél régebbi és minél produktívabb egy cég, annál jobb becsléseket készít. Sőt, ha igazán számít neki, hogy mi történtik a gazdaságban (mint például egy banknál), akkor szintén sokkal pontosabb előrejelzéseket láthatunk.

A fenti megállapítások mögött természetesen olyan számszerű eredmények vannak, amelyek statisztikailag szignifikánsak, vagyis feltehetően nem a véletlen művét látjuk. Az első kijelentéssel kapcsolatban például az jött ki, hogy aki 1 százalékkal nagyobb növekedést várt, az általában 0,2 százalékkal több embert vett fel és 2,8 százalékkal több pénzt fektetett be a többieknél. Ez bár nagyobb bevételhez vezetett az ilyen vállalatoknál, de a profitrátára már nem volt egyértelműen kedvező hatással.

Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen
A vállalati profit és a termelékenység (TFP) kapcsolata a GDP-növekedésre tett előrejelzésekkel.
Forrás: NBER, Voxeu.org

A számok ugyanis azt mutatták, hogy aki 1 százalékkal nagyobb előrejelzési hibát vétett, az egészen konkrétan 8 százalékkal kevesebb profitot realizálhatott. Ez igencsak jelentős eltérés. Azt mondhatjuk tehát, hogy a cégek makrogazdasági helyzetről alkotott véleménye meglepően szorosan kapcsolódik a pénzügyi teljesítményükhöz. Ez egy olyan eredmény, aminek nagyon fontos következményei lehetnek a jövőre nézve, és feltétlenül érdemessé teszi a témát további (például más országbeli) kutatásra.

Azt eddig is jól tudtuk, hogy a makrogazdasági környezetben bekövetkezett változások erősen kihatnak a cégek profitabilitására. Az viszont eddig közel sem volt egyértelmű, hogy a cégek jobb előrejelzéssel sokkal szerencsésebben át tudják vészelni a gazdasági hullámzásokat. Ezek az eredmények így arra is rámutatnak, hogy a közgazdasági előrejelzés mennyire fontos szerepet játszhat a vállalatok profitabilitásában. Ennyire praktikus és kecsegtető állítást azért nem sokszor hallani az elméleti közgazdászokkal kapcsolatban. A gond már csak az, hogy a GDP-t bizony piszkosul nehéz pontosan előrejelezni. Még akkor is, ha egyébként nincs válság.

Portfolio Prof Szereted a tudományt és a közgázt? Akkor ez a rovat pont neked való. Érdekesebbnél érdekesebb dolgokat osztunk meg a Facebookon. Ide kattintva tudsz követni minket!

cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
GettyImages-108223163