Depresszióba taszítja az emberiséget a Facebook - Amerikában már korlátoznák a használatát
Prof

Depresszióba taszítja az emberiséget a Facebook - Amerikában már korlátoznák a használatát

Régóta sejtjük, hogy a túlzott facebookozás nem tesz jót az embereknek, mára pedig kezd kikristályosodni, hogy ez tényleg így van. A legújabb kutatások immár kísérleti alapon bizonyították, hogy a túl sok közösségi médiahasználat árt az emberek pszichéjének: egyre többen lesznek miatta frusztráltak, vagy esnek depresszióba. Sőt, ma már azt is sejtjük, hogy mi állhat a háttérben. Úgy tűnik, hogy az egymás méricskélése egy ősi ösztön, ami nagyon fontos az embereknek, de a Facebookon sajnos hamis életképekkel találkozni, ami önértékelési zavarokat és elégedetlenséget szül. Az Egyesült Államokban már van, aki törvényileg korlátozná a Facebookon tölthető időt, de ez persze temérdek kérdést vet fel, és nem valószínű, hogy egyhamar jóváhagyásra kerül. Ugyanakkor igencsak elgondolkodtató, hogy az eddigi kutatások szerint valóban jót tenne az emberiségnek, ha kevesebb időt töltene virtuális közösségekben.

Már a fél világ fent van a Facebookon

Magyarországon a 6 milliót közelíti a Facebook-felhasználók száma jelenleg, és ezzel messze ez lett a legfontosabb közösségi platform itthon. A Facebookot az alapítója, Mark Zuckerberg azzal a szándékkal hozta létre, hogy végre összekösse az embereket. Lehetővé akarta tenni mindenki számára, hogy elérhesse a másikat, legyen akármekkora is a távolság közöttük. Az ötlete nyomán mára 2,4 milliárd havi szinten aktív felhasználója lett az oldalnak, vagyis nem túlzás kijelenteni, hogy szinte az egész Földet behálózta.Ez a cég átdefiniálta, hogy miként kommunikálnak egymással az emberek, a vállalatok és a politika. Tulajdonképpen egy külön univerzumot hozott létre az interneten, amelyre az életünk egyre több része kerülhet fel. Ismerkedhetünk, beszélgethetünk egymással, képeket és videókat nézegethetünk, híreket böngészhetünk, vagy akár üzletelhetünk is. Az egész felépítése pedig rendkívül addiktív: egyre tökéletesebb algoritmusok dolgoznak azon, hogy mindig a számunkra legérdekesebb tartalmat lássuk, megállás nélkül böngészhessük az újdonságokat, és alapból még a videók is maguktól elindulnak. Minden erejével azon dolgozik a Facebook, hogy a lehető legtöbb időt töltsék vele az emberek.

Mi van, ha káros?

Adja hát magát a tudományos kérdés, hogy ez vajon jó-e nekünk? Az elmúlt években egyre több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek szerint a túl sok közösségi médiahasználattól az emberek rosszabbul érzik magukat. Ezek többsége ugyanakkor főként csak korrelációkon alapult, vagyis olyasmin, hogy amikor többet facebookozik valaki, akkor depressziósabbnak is mondja magát. A gond pedig az, hogy az ilyen esetekben nem lehet eldönteni, pontosan mi okoz micsodát. Talán eleve többet facebookoznak a depresszióval küzdő emberek, és így Zuckerberg univerzuma nem is tehet semmiről. Vagy netán egy harmadik, eddig figyelembe se vett tényező tehet mindenről.

Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk a közösségi média valós hatásairól, kísérletekre van szükség. Olyan kísérletekre, amelyek egyértelműen képesek azonosítani az okozati összefüggéseket. Ilyesmit persze nem egyszerű csinálni, de mára több próbálkozás is született, amik igen elgondolkodtató, és erősen egybecsengő eredményre jutottak.

Melissa Hunt és Jordyn Young kutatók a Pennsylvaniai Egyetemen azt találták ki, hogy közel 150 diákot vonnak folyamatos megfigyelés alá. Az egyetemisták egyik csoportjánál napi 30 percben korlátozták a Facebook, az Instagram és a Snapchat használatát (10 perc platformonként), míg a kontrollcsoport bármennyi ideig lóghatott ezeken az oldalakon.

Depresszióba taszítja az emberiséget a Facebook - Amerikában már korlátoznák a használatát
A közösségi médiahasználat percekben, a kezelt és a kontrollcsoport esetében. Forrás: Melissa Hunt & Jordyn Young, 2018
Három hétig tartott a megfigyelésük, amit követően úgy találták, hogy azok a diákok, akik számára lekorlátozták a közösségi média használatát, jóval ritkábban számoltak be magányról és depresszióról, mint a kontrollcsoportban lévő társaik. Egyszóval a Facebook nagyon úgy tűnik, hogy depressziót okozhat.


Depresszióba taszítja az emberiséget a Facebook - Amerikában már korlátoznák a használatát
A depressziós tünetek előfordulása a kezelt (EXP) és a kontrollcsoportban (CONT). Jól látható, hogy a korlátozott közösségi médiahasználat érdemben csökkentette a tünetek gyakoriságát. Forrás: Melissa Hunt & Jordyn Young, 2018

Mit tesz velünk a Facebook?

A fent idézett tanulmány így már okozati kapcsolatot mutat a Facebook-használat és a jóllétünk között, de ez természetesen egy újabb kérdést vet fel: miért leszünk depressziósak a túl sok közösségi médiától? A válasz feltehetően azzal kapcsolatos, hogy az emberi psziché számára nagyon fontosak a közösségen belüli összehasonlítások. Arról van szó, hogy az emberek a saját képességeik, illetve a saját élethelyzetük megítélése során a környezetüket veszik alapul. Különösen a hozzájuk valamilyen módon kapcsolódó barátaikat. A következő hétköznapi esetekre gondoljunk: ha neki autója van, akkor nekem is kell, ha őt előléptették, akkor én is arra törekszem majd - nagyjából ez játszódik le az emberek tudatalattijában, amikor az életükről gondolkoznak. A közösségi média pedig ehhez temérdek lehetőséget kínál, hiszen másról sem szól, minthogy betekintést nyújt az ismerőseink életébe.

A gond csak az, hogy a kép, amit a Facebookon vagy az Instagramon látunk, általában egy idealizált világot mutat, hiszen a barátaink ritkán posztolnak az unalmas hétköznapokról vagy a fájó kudarcokról. Márpedig, ha mindig a legjobb arcukat mutatják, folyamatosan csak a nyaralásokról meg a bulikról készült képeket teszik ki, akkor ez sokakat elkeseríthet. Úgy érezhetik a követőik, hogy az ő életük unalmas, vagy hogy ők valamiből folyamatosan kimaradnak. Ez utóbbira már külön szakszó is kialakult, ez az úgynevezett FOMO-jelenség, amely az angol fear of missing out-ra utal, ami magyarul azt a félelmet jelenti, hogy valamiből kimaradunk.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy ez a fajta társadalmi összehasonlítás kapcsolatba hozható a jóllétünkkel és a pszichés állapotunkkal (lásd például: Gilbert, Allan, Brough, Melley, & Miles, 2002; Troop, Allan, Treasure, & Katzman, 2003). Arra is fény derült például, hogy amikor valakit kisebbségi érzés tölt el, vagy magát valamiképpen alacsonyabb rendűnek látja másokhoz képest, akkor az nagyon gyakran önértékelési zavarokhoz és depresszióhoz vezet.

Elhisszük a Facebookon, hogy mindenki élete csodálatos

Nagyon valószínű tehát, hogy a közösségi média ezen a csatornán keresztül bizony erősen negatívan hat ránk. Beékelődik a tudatalattinkba, hogy a barátaink milyen szép helyen nyaralnak és mennyire boldogok, emiatt pedig a saját önértékelésünk sérül. Hogy ez így van, az ma már nem pusztán feltételezés, hanem vannak olyan kutatási eredmények is, amik éppen ezt támasztják alá.

Mai-Ly Steers, Robert Wickham és Linda Acitelli kutatók a Journal of Social and Clinical Psychology című neves folyóiratban pontosan egy ezt bizonyító tanulmányt publikáltak. Két különálló esettanulmányban is megvizsgálták, hogy a Facebook-használat, illetve az azon keresztül végzett társadalmi összehasonlítás, milyen hatással van az emberek pszichéjére.
Az eredményeik egyértelműen azt mutatták, hogy a gyakori facebookozás, vagy az oldalon eltöltött sok idő (a kettő egyébként azonos hatással jár), azt eredményezi, hogy az emberek egyre inkább egymáshoz viszonyítják magukat. Ez a fajta méricskélés pedig végső soron depressziós tüneteket eredményez.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a többség egyelőre nem képes felismerni a Facebook effajta hatását, vagyis nem észleli az ott látott képek és videók hiú torzítását. Emiatt pedig az emberek gyakran abba a csapdába esnek, hogy minden túl szépnek és jónak tűnik, ami aztán el is kezdi frusztrálni őket.

Tekintve, hogy mennyire egy mindent átható jelenséggé vált a közösségi média, mennyire sokan használják, és mennyire irdatlanul sok időt töltenek el rajta az emberek, ezeket a problémákat nagyon komolyan kell venni. Az utóbbi időben már felröppentek olyan ötletek is - különösen az Egyesült Államok konzervatív köreiben - hogy talán korlátozni kellene a közösségi médiahasználatot. Missouri állam junior szenátora, Josh Hawley még egy törvényjavaslatot is megfogalmazott, amely nagy médiavisszhangot szült. Egyelőre persze nem valószínű, hogy ilyen téren eredményt lehet elérni, de ki tudja még, mit hoz a jövő.

Depresszióba taszítja az emberiséget a Facebook - Amerikában már korlátoznák a használatát
Forrás: Shutterstock
A fentebb bemutatott kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy egy hasonló korlátozás tényleg jót tenne az emberiség pszichés állapotának. A gond csak az, hogy ezzel akkor meg a személyes szabadságukat korlátoznánk, plusz a Facebook és társai által nyújtott, vitathatatlanul hasznos társadalmi kommunikációnak is keresztbe tennénk.

Nagyon nehéz eldönteni, hogy ezek súlya miként viszonyul a mentális egészségünkhöz. Ahogy ezen gondolkodunk, talán egy hasonló társadalmi dilemmánál lyukadunk ki, mint amilyen az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás szabályozása. Tudjuk, hogy az emberek szeretik, tudjuk hogy árt, próbáljuk visszaszorítani, de azért teljesen elvenni sem akarjuk, mert sokszor ezek adják a közösségi élet legfontosabb kapcsolódási pontját. A Facebook káros hatásaira még csak nemrég jöttünk rá, és valószínűleg itt is hosszú időbe telik majd, mire megtaláljuk az arany középutat.

Portfolio Prof Tudomány, technológia és társadalom - minden, ami a modern műveltséghez kell. Hozzászólnál a témához? Legyél a közösségünk része és kövesd a Portfolio Prof Facebook oldalát!

Címlapkép: Shutterstock
izernorbert0922
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
szep-park-20190906