Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez
Prof

Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez

Azért drágul a bitcoin mert jelzett az indikátor. Vagy mert bejelentették a Facebook Librát. Vagy csak úgy. Az a helyzet, hogy az összes olyan kriptopiaci elemzés, amely az értékeltséggel vagy a jövőbeli árfolyammal kapcsolatos, teljesen megbízhatatlan. Óriási igény mutatkozik rá, hogy megmondjuk, merre megy az árfolyam, és újra eléri-e azt a 20 ezer dolláros álomhatárt. A kereslet pedig néha kínálatot szül, és bizony el is árasztották az internetet a különféle technikai elemzések, meg az egyéb magyarázatok arról, hogy miért kerül éppen annyiba egy bitcoin, amennyibe. A gond csak az, hogy ezek a módszerek valószínűleg semmivel sem jobbak a puszta megérzésnél. Nem biztos, hogy ezen valaha is lehet majd változtatni, de a fundamentális elemzések fejlődésével legalább egyszer odáig eljuthatunk, hogy megértsük azokat az alapvető gazdasági összefüggéseket a kriptodevizáknál, amiket a forex piacon már ismerünk. Az alábbi cikkben a kriptopiaci elemzések problémáit járjuk körbe, részletesen kitérve az eddig keveset taglalt fundamentális módszerek lehetőségeire.

Cikksorozatunk előző részét itt olvashatja el:

2019.08.05 14:05 Hát nem arról volt szó, hogy összeomlik a Bitcoin?

Hogyan lehet ezt elemezni?

Satoshi Nakamoto találmánya immár egy évtizedes múltra tekint vissza, ami nem kevés idő. De azért jegyezzük meg, hogy még nem is túl sok. Főleg, ha úgy nézzük, hogy egy semmiből előbukkanó, állami hátszél nélküli, magát a saját hájánál fogva húzó pénzről van szó. Egy olyan újfajta, forradalmi technológián alapuló digitális pénzről, aminek az elődei - mert bizony, a bitcoin előtt is próbálkoztak már digitális pénzekkel - egytől egyig elbuktak.Az elmúlt években nagy hullámvasúton mentek keresztül a kriptopénzek, sokan pedig azt gondolták a tavalyi lejtmenetet látva, hogy a történetnek ezzel immár vége. Legutóbbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet rá, hogy ez tévedés: itt koránt sem egy szimpla buborékkal állunk szemben, hanem valami többről van szó. Nem meglepő persze, hogy ennyien tévedtek és rossz előrejelzést adtak a bitcoin és társai kapcsán. Ugyanis ahogy írtuk: iszonyú nehéz elemezni a kriptopénzeket, mert még csak azt sem tudjuk biztosan, hogy milyen adatokat kellene néznünk. Az alábbiakban ezért most éppen magáról az elemzés módszeréről, illetve annak a kihívásairól lesz szó.
Ha valaki szorosabban követi a kriptopénzek világát, akkor általában háromféle megközelítéssel találkozhat az elemző cikkekben, amiket az alábbiakban most sorra veszünk:

1. Eseményalapú magyarázat

Ez talán a legegyszerűbb, hiszen nem kell más hozzá, mint valamilyen releváns esemény és az időpontok nagyvonalú egyezése. A szakújságírók az ármozgásokat gyakran egy-egy kapcsolódó eseményhez próbálják kötni, ilyen módon utólag magyarázva a történteket. Azért esett mert ez meg ez történt, vagy éppen fordítva. Hiszen azt azért mégsem írhatják állandóan, hogy: fogalmunk sincs mi a ménkű történik, de már megint esik/szárnyal a bitcoin. Egyszerűbb hát keresni valami eseményt, amellyel a dolog érthetővé és befogadhatóvá válik. Ilyen volt például az a (valószínűleg téves) meglátás is, hogy a bitcoin legutóbbi felpattanását a Facebook Librája okozta. De előfordul olyan is, hogy egymásnak ellentmondó találgatások sokasága kerül napvilágra egy-egy trendfordulókor, mint ahogy történt ez a 2018 eleji, többlépcsős zuhanás idején is.

2. Technikai elemzés a kriptopiacon

A másik nagyon gyakori megközelítésben pedig a technikai elemzés eszköztárával próbálják magyarázni, illetve előrejelezni a bitcoin és egyéb kriptopénzek árfolyamát. Temérdek elemző cikk született, amelyben a következő fontos támaszt próbálták azonosítani a technikai elemzők, vagy jósolták meg, hogy meddig tart majd a felívelő trend. Ezek sikeressége feltehetően a vakon tippeléssel volt eddig egyenlő, noha meg kell jegyeznünk, ezt csak abból sejtjük, hogy még soha senki nem bizonyította be az ellenkezőjét.

A technikai elemzés egy nagyon szerteágazó terület, de az az általánosítás mégis helyénvaló, hogy az ilyen alapokon nyugvó kereskedési stratégiákat a legtöbbször nem lehet tudományosan értékelni. Nem azért, mert elvileg is lehetetlen - hiszen a meghatározott szabályok nyilván tesztelhetők -, hanem mert a technikai elemzők általában nem teszik közzé előre, milyen szabályok alapján döntenek, esetleg maguk is változtatnak azokon egy-egy új helyzetben.

Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez
A BTC/USD "kitörés közelében" - állította az FXStreet technikai elemzője a napos grafikon alapján augusztus 19-én. Forrás: FXStreet.com
Meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbi egyáltalán nem pusztán a kriptopiacon kereskedőkre igaz, hanem úgy általában az egész technikai elemzésre, amely miatt az egy máig ellentmondásos területnek számít akadémiai körökben. Egy olyan része ez a pénzügyi világnak, amely rendkívül nagy érdeklődésre tart számot, nagyon sokan alkalmazzák, de a kapcsolódó tudományos eredmények még nagyon le vannak maradva. Nagyjából ott tartanak a viselkedési pénzügyet kutatók, hogy egy-egy gyakran alkalmazott technikai szabály létjogosultságát próbálják tesztelni speciális esetekben. A tanulmányok odáig általában már el sem jutnak, hogy a szabályok működése esetén felépíthető-e egy nyereséges kereskedési stratégia. Ez utóbbi ugyanis nem feltétlenül következik az előzőből, és egy különálló, nagyon nehéz kérdést jelent.

Összefoglalva tehát, a kriptopénzek esetében egyelőre sem a technikai szabályok működéséről, sem pedig a profitábilis kereskedési stratégiáról nem születtek még hitelt érdemlő publikációk. Ennek ellenére rendkívül elterjedté vált a mindennapok során, de ebben a cikkben most nem foglalkozunk vele ennél mélyebben.

3. A kriptopénzek fundamentális elemzése

Az előbb említett két rendkívül elterjedt módszeren felül van még egy harmadik formája is a kriptodevizák elemzésének. Ennek fókuszában nem a hírek és nem önmagában az árfolyam áll, hanem azon tényezők feltárása, amelyek a kriptopénzek lényegi működését befolyásolják. Jobb híján ezt fundamentális elemzésnek hívhatjuk, de itt nem a megszokott értelmezésről van szó. Ilyen esetben nem az adott pénzügyi eszköz mögött álló cégek kimutatásait veszik alapul - mert itt ilyen nincs - és nem is az adott nemzetgazdaság teljesítményét leíró mutatókat, mint amilyen a GDP, a munkanélküliség vagy a kamatkörnyezet. Nem lehet kiszámolni a jövőbeli pénzáramlások diszkontált jelenértékét sem, vagyis egy lényegesen másfajta megközelítésre van szükség. Hogy pontosan milyen megközelítésre, arról igazából nincs is konszenzus.

Mindenesetre annyi azért kezd mára körvonalazódni, hogy talán a kriptopénzek belső teljesítménymutatóit, illetve az ökoszisztémájuk állapotát kellene vizsgálni. Az előbbi esetében például a biztonsággal összefüggő hash rátát vagy a felkapottságot tükröző kereskedési volument nézhetjük, míg az utóbbinál mondjuk a kriptopénztárcák számát vagy az elfogadó boltok hálózatát.

Hangsúlyoznánk, hogy a releváns mutatókról - mint amiket az előbb példaként említettünk - még egyáltalán nincs semmiféle egyetértés. Ahány elemzést olvasunk, annyi listát és útmutatót találhatunk arról, hogy miként kellene egy-egy kriptopénzt fundamentális szempontból elemezni. Nagyon kevés sajnos a tudományos igényességgel megírt cikk ezen a téren, és sokan olyasmit is értenek e módszertan alatt, ami valójában puszta spekuláció. Ha valaki elgondolkozik a kriptopénzekben rejlő potenciálon meg a lehetséges piacméreten, majd azt mondja, hogy ennek vagy annak a coinnak az értéke 100 ezer dollár lesz öt éven belül, az nem tekinthető fundamentális elemzésnek. Hiába a fundamentális szempontokból indul ki.

Természetesen a szubjektív alapokon nyugvó "elemzésekben" is lehet ráció, egy nagy tudású szakember megérezheti, hogy egy új technológia áttörést hoz majd, csak éppen ezzel tudományosan nem lehet mit kezdeni. Csak azzal lehet, ha valaki mindezt konkrét tényezőkre és összefüggésekre fordítja le. Például, ha azt mondja, hogy a kriptopénztárcák és az elfogadó boltok számának ilyen vagy olyan függvényeként nő a kriptopiac kapitalizációja. Ez ugyanis már egy tesztelhető állítás.

A fundamentális elemzés nem szólhat pusztán arról, hogy önmagukban vizsgálom az eszköz étékét befolyásolni képes tényezők összességét. Kell egy hipotézis arra, hogy azok miként befolyásolják az adott eszköz teljesítményét, majd pedig ezt tesztelnünk is kell. Nyilván sokfelől el lehet indulni egy ilyen vizsgálat során, már ha a szóban forgó tényezőkről vannak adataink is. Ez utóbbi ugyanis nélkülözhetetlen.

Adatok nélkül mit sem ér

Ahhoz, hogy kvantitatív módszerekkel elemezni tudjunk, megbízható és hosszú idősorokra van szükségünk az összes releváns változóról. Csakhogy ez a kriptopénzek esetében óriási kihívást jelent. Egy friss altcoinnál emiatt eleve lehetetlen az érték és a teljesítmény közötti kapcsolatot feltárni, de a kérdés az, hogy egyáltalán az olyan nagyoknál lehetséges-e mindez, mint a bitcoin vagy az ethereum. A továbbiakban vegyük csak a legnagyobb kriptopénz, a bitcoin esetét.

A kriptovilág, mivel a digitális térben működik, viszonylag sok adatot szül. De ebből egyáltalán nem következik, hogy ezek az adatok könnyen információvá is alakíthatók. Nézzük talán a legegyszerűbb példát a kriptopénzek adatkihívásaira! Sokan nem tudják, de valójában még az a kérdés sem teljesen egyértelmű, hogy mennyibe kerül egy bitcoin. Rengeteg tőzsde van a világon, ahol kereskednek vele, és az árfolyamok valamennyire még ma is eltérnek egymástól, nemhogy a korai időkben. A szimpla átlagolás hiba volna, mert egyes tőzsdéken pusztán a kisebb likviditás miatt láthatunk más árat. De a volumennel súlyozott átlag sem oldja meg teljesen ezt az árral kapcsolatos problémát, mert némely tőzsdéken más feltételekkel kereskednek a bitcoinokkal (például nincsenek tranzakciós díjak), vagyis az eltérések egy része akár közgazdaságilag jogos is lehet. Akkor tehát mennyibe is kerül egy bitcoin?

Kutatói szemmel a cél az, hogy minél hosszabb idősor álljon a rendelkezésünkre, ezért ilyenkor nem tehetjük meg, hogy csak a médiában leggyakrabban idézett - általában a közismert, nagy tőzsdéken alapuló, vagy azok átlagából számolt - árakat használjuk. A bitcoin korai kereskedését is figyelembe kell vennünk, még olyan tőzsdék esetében is, amelyek később csődbe mentek. Az így előálló idősor szolgálhat a fundamentális elemzések kiindulópontjául, de persze újabb gondot jelent a releváns tényezők vizsgálata. Milyen adatokat nézzünk, mik legyenek a magyarázó változók?

Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez
A bányászattal kapcsolatos főbb teljesítménymutatók. Forrás: blockchain.com
A Blockchain nevű kriptocég nagy segítséget nyújt ezen a téren, ugyanis az oldalán szabadon hozzáférhetővé teszi a legtöbb bitcoinnal kapcsolatos belső teljesítménymutatót. Ezek többnyire olyan technikai adatok, amik a blokkláncból szabadon kinyerhetők. Ilyen például, hogy naponta hány tranzakció megy végbe, mekkora a kereskedési volumen, hogy állnak a tranzakciós díjak és mennyit keresnek a bányászok. Nagyon sok adat ott van a szemünk előtt, a gond csak az, hogy miként értelmezzük őket. Már persze nem szó szerint értve, mert azt némi utánajárással bárki megértheti, hogy mondjuk miért alakul úgy a bányászat nehézsége, ahogy. Helyette arra az információra vagyunk kíváncsiak, hogy ez miként hat ki magára az ökoszisztémára és az adott pénz értékére.

A cél nagyvonalakban az volna, hogy a releváns változókat azonosítsuk, majd pedig azok segítségével magyarázatot adjunk egy-egy kriptopénz - jelen esetben a bitcoin - tündöklésére vagy bukására. Persze ezt egyáltalán nem könnyű kivitelezni, már ha egyáltalán lehetséges a rendelkezésre álló adatokból.

Sokan, sokféle regressziót futtattak már a blockchain.com-on és egyéb portálokon elérhető adatokból - jelen cikknek a szerzője is hónapokat töltött ezzel. Ma még nem létezik olyan modell, amivel meg tudnánk magyarázni a kriptopénzek árfolyamát, de a célunk talán nem is ez. Túl ambiciózus volna ezt elvárni, hiszen a forex piaci ármozgásokat sem tudjuk pontosan modellezni. Ellenben ott annyit azért már mégis tudunk, hogy mely gazdasági mutatók milyen irányban hatnak az árfolyamra. Tudjuk, hogy mikor kerül a reálárfolyam nyomás alá, és a kockázati modelljeink arra is képesek, hogy megmondjuk: nem fog holnap 400-ig szállni az euró-forint. De még csak 350-ig se, mert nincs akkora feszültség az euróövezeti és a magyar gazdaság teljesítménye között. Ha már csak hasonló állításokat képesek lennénk a bitcoin esetében is tenni, az óriási előrelépés lenne.

Újra 20 ezer dollár lesz a bitcoin? Útmutató az elemzések útvesztőjéhez
Forrás: Shutterstock

Portfolio Prof Tudomány, technológia és társadalom - minden, ami a modern műveltséghez kell. Hozzászólnál a témához? Legyél a közösségünk része és kövesd a Portfolio Prof Facebook oldalát!

Este jön a vihar! Másodfokú riasztásokat adott ki az OMSZ
Visszatérne a Boeing 737 Max, aggódnak a repülővel utazók
Megkezdi Európa meghódítását a kínai Alibaba
Hatvanezer autót kell visszahívnia a Mercedesnek
Nagy változás jön a Mátrai Erőmű vezetésében
FrankfurtTőzsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
shutterstock_455577409