shutterstock_1439792513
Prof

Ez a kriptopénz-forradalom megerőszakolása, és egyben a világ legjövedelmezőbb ötlete

A Facebook magáévá tette a kriptopénzek forradalmi szellemét, és ha a szabályozók nem vetetik el, akkor hamarosan megszülethet a Libra. A sajtóban csak a Facebook szuperpénzének nevezett technológia valójában sokkal egyszerűbb megoldást kínál a digitális pénzek kihívásaira, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. Egy központosított modellben működne, ahol eleinte csak egy szűk csoport felügyelné a tranzakciókat, ezzel teljesen szembemenve a Satoshi Nakamoto által képviselt értékekkel. A többségnek ugyanakkor ez valószínűleg nem lesz ellenére, a Libra pedig nagyon erős rajttal indulhat, hiszen kapásból ott lesz a számára 2,4 milliárd facebookozó. A kriptopénzek sikerében óriási szerepet játszik a mögöttük álló közösség, a jobb technológia önmagában nem feltétlenül nyer. Mindebből viszont mégsem következik, hogy a Libra veszélyt jelentene az olyan típusú kriptopénzekre, mint amilyen a Bitcoin. Az alábbiakban részletesen átbeszéljük, hogy pontosan milyen is közöttük a viszony.

Könnyen ő lehet a legnagyobb

Amennyiben a szabályozók nem kaszálják el, akár már jövőre debütálhat a Facebook szuperpénze, a Libra. Ha sikerül útnak indítani, akkor nem kizárt, hogy a Libra egyhamar a legnagyobb (kapitalizációjú) kriptopénzzé növi ki magát. Ez mind banki, mind politikai, mind pedig fogyasztói szemmel egy nagyon érdekes helyzetet teremtene elő. Könnyen lehet ugyanis, hogy a hétköznapi fizetési szolgáltatásoknál egy sokkal versenyképesebb megoldást kapunk majd a legnépszerűbb közösségi platformtól. De hogyan is működik majd ez a technológia, miben hasonlít majd és miben különbözik a már ismert megoldásoktól?

Az elapadhatatlan pénzforrás
A Facebook szuperpénzéről szóló korábbi cikkünkben azt magyaráztuk el, hogy ha ez az ötlet megvalósul, akkor abból tényleg egy soha el nem apadó pénzforrás fakadhat, elképesztően magas hozamot nyújtva a Libra-tartalék felett rendelkezőknek.

Kezdjük is a lényeggel: a Libra egyáltalán nem olyan kriptopénz lesz, mint a már ismert Bitcoin. A hétköznapi felhasználók számára a legfontosabb különbség abban nyilvánul majd meg, hogy egészen stabil árfolyammal bírhat. A kriptopénzek világában már jártas emberek számára ugyanakkor sokkal fontosabb különbség lesz, hogy a Librát lényegében központilag fogja irányítani partnercégek egy szűk csoportja. Ők felelnek majd azért, hogy a tranzakciók láncát jóváhagyják. Ez elsőre tűnhetne decentralizált működésnek, és vannak akik ezt félre is értik, de jegyezzük meg: ez így bizony egy erősen centralizált modell.

Ebből kifolyólag pedig a Libra, ha mondhatjuk úgy, akkor egy "alsóbbrendű" kriptopénznek tekinthető a decentralizált Bitcoin rendszeréhez képest.

Bárhogyan is szépíti bárki, a centralizált működést sokkal egyszerűbb megvalósítani a kriptopénzeknél. A Facebook és a Libra Association ezzel egyelőre csak kikerüli a bizalommal kapcsolatos ősi problémát, amit Satoshi Nakamoto már megoldott a blokklánc, a peer-to-peer hálózatok és a proof-of-work zseniális kombinációjára épülő, ösztönzőket nyútó rendszerében.

Milyen egy jó kriptopénz?

Hogy a Facebook miért választotta az egyszerűbb utat ezen a téren, és miért lesz központi irányítás alatt a Libra, azt igazából nem nehéz kitalálni. Nagyon valószínű, hogy nem tudnak egyelőre jobb megoldást a bizalmi probléma kezelésére, mint amit a többi kriptopénz egyébként is tud, ugyanakkor nem akarják vállalni a bizalom nélkül is működőképes rendszerek hatalmas erőforrásigényét. Mindenki nyilván hallott már róla, hogy a bitcoin-bányászat mennyi energiát zabál fel, csak az a kevésbé közismert, hogy éppen ennek köszönhető az esetében a rendszer biztonsága.

Ahhoz, hogy életképes digitális pénzünk lehessen, el kell érnünk, hogy egy-egy érmét ne lehessen kétszer elkölteni, és ehhez kapcsolódóan, ne tudja senki manipulálni a múltbeli tranzakciókat. A modern kriptopénzek ezt Satoshi találmányára építve úgy érik el, hogy az újabb tranzakciók mindig tartalmazzák egy rövid kivonatát az összes korábbinak. Ezt szolgálják az úgynevezett hasítófüggvények, de ez persze önmagában még nem lenne elég.

Megtehetné valaki ugyanis, hogy a tranzakciók egy alternatív láncán többször is elkölti az ő címén regisztrált pénzmennyiséget, ezzel borítva az egész rendszer működését. El kell tehát valahogy érni, hogy kontroll alatt tartsuk ennek a láncnak – az úgynevezett blokkláncnak – a további fűzését. Ez az, amit vagy egy megbízható központi szereplőre bízunk, ahogy azt lényegében a Facebook teszi, vagy pedig megpróbálunk kitalálni egy komplex ösztönzőrendszert, ami eléri, hogy a többség helyesen cselekedjen. Ez utóbbi ugye a Bitcoin és társainak a megoldása, és ez az, ami rendkívül nehéz és erőforrásigényes a jelenlegi, proof-of-work típusú módszereket alkalmazva.

Be kell látni, hogy a decentralizált működés, ahol nem kell megbíznunk egy felső hatalomban, aki korrekten regisztrálja a tranzakcióinkat, bizony nem könnyű feladat. A Bitcoin koncepciójában ezt úgy érték el, hogy nincs egy kitüntetett szereplő, hanem bárki részt vehet a dologban, de van persze még egy zseniális trükk az egészben. Ha el akarjuk nyerni a következő blokk építési jogát, akkor meg kell oldanunk egy úgynevezett hash puzzlet, ami nagyon számításigényes, és nincs benne kiskapu.

A függetlenségnek ára van

Ha nyerünk, akkor a felépített blokkal új pénzhez jutunk, de ez csak akkor ér valamit, ha a többiek is ezt a blokkot folytatják majd. Vagyis ha nem követtük a protokollt, mert mondjuk kettős fizetést hagytunk jóvá, akkor bizony csonka ágra kerülhetünk a pénzünkkel. A magas erőforrásigény tehát pont azt garantálja, hogy nemcsak nehéz, de egyben drága is ilyesféle trükközéssel próbálkozni, ezért a többség aztán inkább a helyes utat választja. A szigorú matematika párosul egy kreatív ösztönzőrendszerrel, és ez az egész jól láthatóan működik.

Most egyszerűen írtuk le a dolgot, de azért érezzük, hogy ez egy bonyolult és drágán üzemeltethető rendszer. Maga a Facebook is pontosan ezzel a dilemmával szembesült a Libra fejlesztése során. El kellett dönteniük, hogy biztosra mennek, vagy megpróbálkoznak egy igazán innovatív megoldással, ahol a rendszer tényleg hitelesen, decentralizáltan működhet, de eközben mégsem zabálja fel a világ összes energiáját. Utalnak rá a Libra whitepaper-ben, hogy szeretnének ilyet a jövőben, egészen konkrétan azt írják, hogy öt éven belül elkezdenének átállni az "egyre inkább decentralizált" működésre. De a konkrétumok sajnos még hiányoznak, így ezt egyelőre nem lehet rendesen értékelni. Ha jövőre tényleg megjelenik a Libra az eddig taglaltak szerint, akkor egészen biztosan nem lesz benne semmilyen forradalmi ötlet azokon túl, amit Satoshi Nakamoto és az őt követő fejlesztők már letettek az asztalra.

Nagyon valószínű tehát, hogy a Facebooknál a fejlesztést évek óta végző csapat egyelőre még nem találta meg a kriptopénzek tökéletes modelljét. Nem engedhették meg, hogy egy óriási méretű közösséget akkora erőforrásfelhasználás mellett szolgáljanak ki, mint ahogy azt a Bitcoin teszi a saját modelljében. Ezért tulajdonképpen csak nagyon korlátozottan tudták lemásolni a kriptopénzek ötletét, egy jó nagy lépést téve hátrafelé.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Libra a „versenytársainál” egy primitívebb modell szerint működik majd, ahol nincs szükség egy komplex ösztönzőrendszer fenntartására.

Pont emiatt ugyanakkor nem is nevezhető majd tisztán a versenytársuknak, hiszen egyáltalán nem nyújtja majd ugyanazt a szintű szabadságot, illetve külső szereplőktől való függetlenséget, mint amit a Bitcoin vagy az Ethereum tud.

Nem lesz a kriptofanatikusok kedvence

Persze, lehet hogy a hétköznapi ember gond nélkül megbízik majd a Libra Association-ben, és nem fogja érdekelni ez a kérdés. Emiatt nagyon valószínű, hogy a Libra óriási sikerre van ítélve, amennyiben a szabályozói kihívásokon sikerül valahogy átverekednie magát. De azért mindenképpen meg kell jegyezzük, hogy a Libra esetleges sikerét a kriptoközösség inkább kudarcnak élheti majd meg. Hiszen a Facebook a maga adatvédelmi botrányaival teljesen szemben áll azzal a filozófiával, amit Satoshi Nakamoto és a Bitcoin közösség képvisel. Ők biztosan nem túl boldogok attól a gondolattól, hogy pont egy lényegében centralizált modellben nőhet nagyra a digitális pénzek univerzuma.

A csalódottságuk ugyanakkor nem kell, hogy félelemmel párosuljon. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a Libra kannibalizálni tudja majd a teljes kriptopiacot. A legnagyobb veszélyt talán a stablecoinokra, vagyis a fedezett kriptopénzek kasztjára jelenti, amelyek hasonló modell szerint működnek. Hiszen ezek is meglehetősen centralizáltak, ellenben sokuknak még a Facebooknál is rosszabb megítélése van (lásd például a Tether esetét).

A kriptopiacot aktuálisan uraló Bitcoint és Ethereumot már jóval kevésbé valószínű, hogy érintené a Libra színrelépése. Ennek az a fő oka, hogy ezek a megoldások a függetlenség és (részleges) anonimitás biztosítása mellett még azzal is kecsegtetnek, hogy idővel felértékelődhetnek. A Bitcoin esetében a gazdasági modell úgy szól, hogy adott szabály szerint nőhet csak a pénzmennyiség, így ha a kereslet annál jobban bővül, akkor az ár tulajdonképpen bármeddig repülhet. Ez az a tulajdonsága, ami egyrészt sok problémát szül, másrészt pedig sokak szemében csábító is lehet.

Mit nyújt és kinek?

A Libra esetében nincs felértékelődési potenciál, a tulajdonosai pedig kamatot sem kapnak a betéteikre. A felhasználói számára így ténylegesen csak a használatból eredő kényelmi potenciál, illetve a tranzakciós költségelőny jelenti majd a vonzerőt. Ez utóbbit sem szabad persze lebecsülni, de könnyen belátható, hogy ez nem egy összevethető modell a Bitcoinnal vagy az Ethereummal. Míg az utóbbiak esetében az elterjedésből eredő hasznot (a túlkeresletből származó árfolyamnyereséget) a tulajdonosok kapják meg, addig a Libránál a mögöttes szervezet, aki a Libra-tartalék felett rendelkezik.

Új Librát mindig csak adott mennyiségű fiat pénzért lehet majd venni. Visszaváltani pedig csak kijelölt kereskedőknél. A nettó módon beáramló pénzt a szervezet így alacsony volatilitású, rövid lejáratú eszközökbe teheti, mint amilyenek a banki betétek vagy az alacsony országkockázattal bíró állampapírok. A Libra Association úgy fogalmaz a dokumentációjában, hogy egy kifejezetten alacsony kockázatú portfóliót állítanak majd össze az előbb említett eszközökből, amiben többféle devizanem is megtalálható majd. Ez biztosítaná, hogy a Libra kellően stabil maradhasson a főbb devizákkal szemben, és ugyanebből származik majd a Libra-partnerek nyeresége is. Egy alacsony kockázatú, diverzifikált portfólió ugyanis még a mai kamatkörnyezetben is elérhet pár százalékos hozamot. Ha pedig a Libra nagyon elterjed, akkor a benne lecsapódó pénzmennyiség bizony igen tetemes jövedelemforrásként is szolgálhat ennek a szűk tulajdonosi körnek.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk tehát, hogy a Facebook a könnyebb utat választotta a Libra megtervezése során. Nem bajlódtak azzal a valóban nagy kihívással, hogy miként lehetne egy jól működő, Teljesen decentralizált rendszert építeni, amely nem használ fel annyira sok erőforrást, mint a proof-of-work alapján működő kriptopénzek. A monetáris politikájuk esetében is talán a legegyszerűbb megoldást választották: lényegében egy valutatanácsot hoznak Majd létre, hogy ne legyen probléma a pénzkereslet és a pénzkínálat összehangolásából.

Ez utóbbi persze egy logikus lépés annak a fényében, hogy a szabadon lebegő kriptopénzek volatilitása nyilván nem összeegyeztethető a nagy többség kockázati étvágyával. A Libra-tartalékon elért nyereség felhasználása (akár non-profit célokra, akár nem) bizony számos kérdést vet fel. Ez ugyanis közgazdaságilag seigniorage jövedelemnek tekinthető, ami hagyományosan a jegybankoknál (és így közvetve az adófizetőknél) kellene, hogy lecsapódjon. Egyszóval az ötlet a Libra partnerek szempontjából nyilván nagyon vonzó, de a szabályozói oldalnak nem kizárt, hogy lesz még ehhez egy-két szava.

Portfolio Prof
Tudomány, technológia és társadalom - minden, ami a modern műveltséghez kell.
Hozzászólnál a témához?
Legyél a közösségünk része és kövesd a Portfolio Prof Facebook oldalát!

gyar
deloitte logo
Brexit fellelegezhetnek a nalunk elo britek is allampolgar jog letelepedes1500
Ipar 4.0 robot
Kásler Miklós EMMI
forint
Frankfurti tőzsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
shutterstock_611177147