Uniós források

Oázis a sivatagban - Az első kkv-fejlesztési pályázat margójára

Szebeni Dávid
A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.
A pályázat kapcsán tett megjegyzések, felvetések

  • A felhívás egyszerűsége és rugalmas megfogalmazása alapvetően könnyebbséget jelent a pályázói oldalon. Felesleges mindenre számszerűsített szabályt alkotni, ha a józan ész is elegendő lenne. Ez a könnyebbség azonban csak akkor nem változik a későbbiekben elkeseredéssé, ha az intézményrendszer fel van készítve erre az eddigiektől gyökeresen eltérő működési módra. Ehhez az alacsonyabb végrehajtói szinteken döntési jogosultságra és döntési képességre van szükség, amelyről bővebben írok jelenleg futó cikksorozatom későbbi részében. Elöljáróban csak annyit jegyeznék meg, hogy nem szabad megengedni, hogy egy rugalmas mérlegelést lehetővé tevő feltétel esetén visszamenőleg alkossunk a pályázó vállalkozásra nézve kedvezőtlen szabályokat. A gördülékeny, pályázóbarát lebonyolítás módját tekintve érdemes tanulmányozni az NGM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkársága által kezelt NFA pályázatok rendszerét. Ugyanakkor megjegyzésre érdemes, hogy ez a Széchenyi2020 pályázati kiírás további dokumentumokra, szabályokra hivatkozik nem is kis számban, amelyek nevét fel is sorolja. Támpontot azonban nem ad, csak annyit közöl, hogy az információ a www.szechenyi2020.hu oldalon található, itt hasznos lenne a pontos linket beszúrni.
  • A 8,5 milliárd forintos keret az előző időszak hasonló pályázati igényei alapján rendkívül alultervezett, ráadásul az uniós források elapadásával több, mint két éve gyakorlatilag nem nyílt érdemi nagy pályázat a vállalkozásfejlesztésre, így ezek az első új pályázatok olyanok a piacon, mint oázis a sivatagban. Így fennáll a veszélye, hogy a többszörös túljelentkezés, a keret kimerülése csak újabb vállalkozói frusztrációt okoz. Méltányolható, hogy a hazai költségvetés védelme érdekében minél kevesebb tagállami kockázatot szeretne látni az NGM, ám az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokhoz kapcsolódó kockázatelemzési modell függvényében érdemes lenne folyamatosan időről-időre emelni a keretet.
  • Számos pályázati kiírásban, így itt is visszaköszön az átlagos statisztikai állományi létszámhoz fűződő előírás. Jelen esetben csak olyan cég pályázhat, amelynek a statisztikai állományi létszáma a megelőző üzleti évben legalább 1 volt és a projekt zárultával, a fenntartási időszak alatt is ehhez a mutatóhoz kötődik az egyik kötelező vállalás. Általános jelenség, hogy az állami TB rendszerek igen nehezen kezelik a 21. század rugalmas munkavégzését, a projektekre szerveződést és azt, hogy a mai világ magasan képzett, elsősorban szellemi tevékenységet végző munkavállalóinak sokszor már nincs klasszikus főállásuk. Nem csupán Magyarországon, hanem az egész világon probléma, hogy az adóhatóságok görcsösen ragaszkodnak a főállás múlt századi modelljéhez a különféle jogosultságok megállapításakor. Sajnos ez a szemlélet átszivároghat olyan területekre is, mint a fejlesztéspolitika, ilyenkor pedig ott is statisztikai állományi létszámok bukkanhatnak fel a feltételek/vállalások között, amikor arra nincs szükség. Bár ez a pályázat a feldolgozóiparra koncentrál, ahol ez még annyira nem komoly probléma, de a téves beidegződések elkerülése végett a jövőben érdemes megfontolni a statisztikai állományi létszámtól való eltekintést. A statisztikai állományi létszámba ugyanis csak az állásba bejelentett dolgozók számítanak be. Ehelyett inkább érdemes azt vizsgálni, hogy a vállalkozás mennyi munkáltatói illetve munkavállalói járulékot/szociális hozzájárulási adót fizetett, illetve fizet meg. Így a megbízási szerződések keretében végzett munkát is figyelembe lehet venni, amely társadalmilag és állami költségvetési hatását tekintve ugyanolyan hasznos. Ráadásul a Miniszterelnökség többször kommunikálta, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség mértékénél kész figyelembe venni az adófizetői magatartást, hozzájárulást. Ebbe a keretbe jól illeszkedne a statisztikai állományi létszám lecserélése. Egy vállalkozás fejlődését véleményem szerint jobban is mutatják a személyi juttatások és az ezek után fizetett adók összegei, mint minimálbérre bejelentett munkavállalók tömegei, akik cserébe növelik a statisztikai állományi létszámot. A technológiafejlesztés létszámhatása egyébként sem egyértelmű.
  • A felhívás azt mondja: "Minden költségtétel alátámasztására 3db, a pályázat benyújtásakor érvényes, magyar nyelvű árajánlat csatolása szükséges" és ezután igen részletesen leírja, hogyan néz ki a fejlesztéspolitika szerint egy árajánlat. A 2007-13 időszakban már sikerült eljutni odáig, hogy csak bizonyos értékhatár feletti beszerzésekre volt szükséges ilyen jellegű dokumentumgyártási kötelezettséget teljesíteni. Üdvös lenne, ha 200 000 forintos tételekért nem kéne részletes árajánlatot készíteni, csak azért mert a mostani árajánlat követelmények évekkel ezelőtti kiírásokból lettek összeollózva. Az árajánlatról szóló rész azt sem veszi figyelembe, hogy az intézményrendszer az utóbbi években a realitáshoz igazodva már elfogadta a webshopok screenshot-jait vagy e-mailes megrendelés igazolásait is, hiszen belátható, hogy ilyen kis beszerzésekért nem írogatnak a nagy cégek árajánlatokat.
  • A felhívás azt mondja: "A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott termelőkapacitásokat, információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 3. év végéig fenntartja és üzemelteti." Világos, hogy ebben a pályázatban informatikai fejlesztéseket csak a gyártóeszközökhöz kapcsolódva lehet beszerezni, így érthető a szándék. Az azonban elkerülendő, hogy a jövőben az idézett kötelezettség kerüljön be automatikusan minden pályázatba. Az informatikai fejlesztések a mobiltechnológiák világában egyre kevésbé fognak megfelelni a helyhez kötöttség követelményének.
  • A felhívás szerint: "Amennyiben a projekt megvalósítása tartalmaz építési engedély köteles infrastrukturális és/vagy ingatlan beruházást, úgy a támogatási kérelem benyújtásának feltétele a jogerős építési engedély megléte." Infrastrukturális, valódi projekt megvalósítási tapasztalatokkal a hátam mögött tudom, hogy a jogerős építési engedély megszerzése nem néhány nap, de általában nem is egy-két hét. Mivel nem volt lehetőség előre felkészülni a pályázatra, így ilyen szűk forráskeretnél a komolyabb építkezéssel egybekötött bővítést tervező vállalkozások gyakorlatilag ki vannak zárva a pályázatból, mert építési engedélyt nem igénylő projektek kimerítik majd a forráskeretet. Ez azért is érthetetlen, mert az intézményrendszer ezen egyszer már túllépett és egyes konstrukcióknál lehetőség volt korábban arra, hogy az építési engedély csak a támogatói okirat/támogatási szerződés feltétele legyen.
  • A projekt végén és utána még 3 évig a nyertes pályázó adatokat szolgáltat majd az intézményrendszer felé. A probléma az adatok jellegével adódik. A kormányzati előadók (korábban közéjük tartoztam én magam is) számos fórumon, rendezvényen fáradhatatlanul kommunikálták, hogy a pályázónak, a kedvezményezettnek az új időszakban nem kell majd felesleges, vagy olyan adatokat szolgáltatnia, amely valamelyik állami szervnél rendelkezésre áll. Ennek oka az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve az, hogy az ügyfél által szolgáltatott adatok pontosságához mindig kockázat fűződik. Ehhez képest azt olvashatjuk, hogy a következő adatszolgáltatást kell teljesíteniük:
  • - Éves nettó árbevétel/Adóalapba beszámított bevétel: kevéssé érthető miért kéri ezt a kedvezményezettől, hiszen pontosan ilyen adatok tömegével rendelkezik a NAV, amely felett ráadásul a pályázatot kezelő NGM lát el szakmai felügyeletet.
  • - Átlagos statisztikai állományi létszám (nő, férfi, fogyatékos, roma): ha indikátorként megmarad az általam feltételként és vállalásként kevésbé preferált állományi létszám, azzal önmagában semmi baj nincs. A létszámadatok azonban szintén rendelkezésre állnak a NAV-nál. Az egyetlen, amit a pályázó hozzá tud tenni, hogy a létszám hogyan oszlik meg nők, férfiak, fogyatékosok és romák között. A kérdések, amelyeket ilyenkor szükséges feltenni: miért van szükség ezekre az adatokra? Európai Bizottság által előírt auditkövetelményhez kapcsolódik-e? Ha nem akkor mire használjuk? Ezek a természetszerűen pontatlan adatok (év közbeni fluktuáció, időhiány, tippelés) milyen konkrét eredményekkel járulnak hozzá a KKV szektor fellendüléséhez? A kedvezményezetti és intézményi oldalon jelentkező adminisztrációs költséggel szemben milyen haszon áll?
  • - A fejlesztésből adódó energia-megtakarítás/és megújuló energia felhasználás éves becsült összege: ezt csak a kedvezményezettől lehet beszerezni és ha az EU2020 célokról történő jelentés másképp nem tud összeállni akkor valóban nem lehet tőle eltekinteni. Az adatok természetesen itt is hibahatárral értelmezhetőek.
  • Bízom benne, hogy megállapításaim hasznosak. Ha a cikk eredménye bármilyen csekély javulás és adminisztrációcsökkenés, már nem született meg hiába.
Szeben Dávid
a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és az Enrawell stratégiai igazgatója
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
vargamihaly0921