Uniós források

Lefeleződik jövőre az EU-pénz - Lépni fog a kormány?

A régi uniós ciklus kifutásával jókora lassulás várható a Magyarország által kifizethető EU-támogatásokban jövőre, az állami beruházásoknál erőteljes lassulásra figyelmeztet a jegybank, közben pedig nyakunkon a Volkswagen-botrány és a kínai gazdaság növekedésének lassulásáról se feledkezzünk el. Mindez nem túl szép 2016-os GDP-növekedési kilátásokat vetít előre, ami egyúttal felveti azt is, hogy esetleg a kormánynak is lépnie kell a kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. Nem zárható ki, hogy ebben rövidesen tisztábban látunk majd.
Már május elején felhívtuk egy elemzésünkben arra a figyelmet, hogy az idén csúcsra pörgetett uniós támogatás-kifizetés után fokozott kockázatok mutatkoznak a jövő évi GDP-növekedésre. A 2007-2013-as ciklus terhére ugyanis csak idén fizethetünk ki uniós támogatást, közben viszont már az új ciklus pályázati nyerteseinek is lehet pénzt kiutalni (ez idén eddig még csekély összeg volt), így tehát idén egyszerre két programból is pörgetni lehet a magyar gazdaságot. Jövőre azonban csak a 2014-2020-as ciklus terhére lehet kifizetést végrehajtani, a gond azonban az, hogy sok pályázat több hónapot csúszott idén (egyelőre a GINOP a "zászlóshajó"), és a már meghirdetett pályázatokból érdemi kifizetések is inkább majd csak a jövő év közepe körültől jöhetnek.

Az idén őszre ígért hatalmas pályázati dömping, majd az eredményhirdetés, és a "nagyobb" uniós pályázatokkal járó közbeszerzési kötelezettség mind-mind időigényes, így szintén inkább csak a jövő év második felében élénkítheti jelentősebben a növekedést. Az MNB május végi inflációs jelentése szintén felhívta a figyelmet a nettó EU-transzferek kapcsán várható jelentős lassulásra, a múlt csütörtökön frissített jelentésben pedig több helyen szintén figyelmeztetnek erre a kockázatra.

A friss szöveg szerint

az állami beruházások az EU-forrásbeáramlás erőteljes csökkenésével párhuzamosan jövőre érdemben mérséklődnek

, míg magánberuházások esetében fokozatos élénkülésre számít az MNB-stáb.

Tudomásunk szerint ez a számok szintjén azt jelenti a stáb előrejelzésében, hogy míg a nettó EU-transzfer idén a GDP 5,5-6,0%-át is kiteheti, addig jövőre 3% körülre zuhanhat, azaz lényegében lefeleződhet.



Lefeleződik jövőre az EU-pénz - Lépni fog a kormány?

A Portfolio tudomása szerint ez (a változás dinamikája) lényegében összhangban van a most látható pályázati kifizetési kötelezettség vállalások állományával, hiszen az idei 2200 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetési cél (kötelezettségvállalási állomány) után jelenleg jövőre 1300 milliárd forintnyi állomány látszik a rendszerben (igaz az idén őszi pályázatok következménye még megdobhatja ezt ehhez).

A nagy kép ebből tehát az, hogy közel lefeleződhet jövőre az EU-támogatások gazdaságba áramló állománya, és ezzel a kedvezőtlen kilátással jól láthatóan a kormány is tisztában van. Egy tavaszi kormányhatározatban (1263/2015) ugyanis már azt írta elő a tárcáknak, hogy tegyenek meg mindent a jövő évi minél magasabb EU-támogatás kifizetés érdekében, azaz hozzák előre a népszerű pályázatok meghirdetését, illetve növeljék meg a keretösszegeket.

Az épp most elfogadott átgyúrt GINOP pályázati menetrend is részben ennek igyekezett megfelelni, hiszen megemelték az idén meghirdethető pályázatok keretösszegét, illetve előrehozták már a nagyobb népszerűségnek örvendő pályázatokat. A többi Operatív Programban azonban még nem igazán jöttek ki a pályázatok, így a jövő év első felére esélyes kifizetés is alig látszik valamiből.

Nemcsak az EU-pénzek körüli változások rontják azonban a kedvezőtlen 2016-os növekedési kilátásokat, hanem a kínai lassulás körüli aggodalmak (Németországon keresztüli áttételes begyűrűződés hatásai), illetve a minap kipattant Volkswagen-botrány. Ennek potenciális mértéke kapcsán már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megszólalt (0,3-0,6%-os potenciális negatív GDP-hatást említett), ma pedig a BofA-Merrill-Lynch elemzői festettek egyáltalán nem szép növekedési jövőt Magyarországnak. A legrosszabb forgatókönyv szerint ugyanis 1,1-5%-pontos negatív GDP-hatást társítanak a botrány magyar hatásaként.

Ezek a magyar gazdaságot együttesen elérő, elsősorban a 2016-os növekedésben kiütköző negatív hatások viszontmár felvetik azt a kérdést, hogy a kormány gazdaságpolitikai szinten kíván-e valamilyen fronton beavatkozni, illetve enyhíteni ezen sokkok negatív hatásait.

Nem zárnánk ki, hogy a kérdésben rövidesen válaszok is érkezhetnek, hiszen például a menekültügy miatt a minap már jelezte a kormány, hogy átgyúrja a 2015-ös költségvetést. A gyors reakciót látva akár a 2016-os büdzsé átalakítása, vagy az EU-pályázati rendszer akár radikális átalakítása is felmerül az érezhető növekedésélénkítés érdekében.

ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Boris Johnson