Uniós források

Nagy változások az EU-pályázatoknál - Ezek az első tanulságok!

Érdemes komolyan venni a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat, illetve az új uniós pályázatok korábbiaktól eltérő szabályrendszerét, mert az értékelés során ezeket nagyon szigorúan veszik az elbírálók részben a valódi eredményekre összpontosító kiírások, részben a várható külső vizsgálatok miatt - lényegében ez a kép rajzolódik ki az egy éve indult új uniós pályázati ciklus eddigi üzeneteiből és fejleményeiből. Az biztos, hogy ezt az új rendszert és a vele járó változásokat minden szereplőnek tanulnia kell még, amiben a kiírók felől az aktív, előremutató kommunikáció is segíteni fog. Ez ugyanis - egyebek mellett - csökkentheti a "bepróbálkozó", a feltételeknek nem megfelelő és ezért bizonyára elutasításra kerülő pályázatok számát. A cél eléréséhez azonban a szemléletnek, az uniós pénzhez való hozzáállásnak is változnia kell, hiszen az előző ciklus gyakorlatához viszonyítva sokkal fókuszáltabbak lettek/lesznek a gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyek kapcsán nem érdemes trükközéssel próbálkozni.
A 2014-2020-as EU-s pályázatok jellemzőiről és a gazdaságpolitikai prioritásokról is szól a Portfolio november 3-i Vállalati Növekedés 2015 című konferenciája. További részletek:

Van tanulás a rendszerben...

Amint egy két héttel ezelőtti összefoglalóban megírtuk: lényegében lezárult az összes benyújtott pályázat elbírálása a még tavaly ősszel megnyílt két, feldolgozóipari kkv-knak szóló kapacitásbővítő pályázat kapcsán (GINOP 1.2.1 és 1.3.1. kódszámok). Egy friss jelzés szerint pedig az 1.2.1. kódszámú pályázat keretösszegét az eredeti 8,5 milliárdról végül 34 milliárd forintra emelik azért, hogy a kifogáskezelés során visszavett

minden, formailag és tartalmilag megfelelő projektnek megítélhető legyen a támogatás.

Utóbbi félmondatnak nagy jelentősége van. Arra utal ugyanis, hogy az új, 2014-2020-as uniós ciklusbeli változásokat minden érintett szereplőnek, így a pályázat benyújtóinak is tanulnia kell(ett). Így például azt, hogy az elektronikusan elküldött pályázat után legfeljebb 3 napon belül egy kézzel aláírt nyilatkozatot postán is fel kellett adni.

Ez az egyébként nem hiánypótoltatható hiba kezdetben tömegesen okozott problémát, de előfordulása menet közben egyre ritkábbá vált.

Van tanulás, fejlődés a rendszerben, illetve az elektronikus aláírási mód is természetesen rendelkezésre áll

- emelte ki az eddigi tapasztalatok kapcsán a Portfolio kérdésére Karsai Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára azonban azt is megjegyezte: abban az egyébként szintén egyszerű dologban például még mindig tanulniuk kell a pályázóknak, hogy rendszeresen figyeljék a pályázati kommunikációhoz megjelölt email címüket, nehogy egy későn észrevett hivatalos levél miatt csússzanak le valamilyen jogvesztő határidőről.

...de van még hova fejlődni

Nemcsak az őszi, hanem az idén júliusban megnyílt két újabb feldolgozóipari kapacitásbővítő GINOP-pályázat kapcsán is vannak már fontos tapasztalatok. Az egyrészt jól látszik, hogy a többéves pályázati szünet után mindkettőre igen erős volt a vállalkozói érdeklődés, olyannyira, hogy az 1.2.2. kódszámú pályázatban a Szabad Vállalkozási Zónán kívüli fejlesztéseket célzó alprogramot augusztus végén azonnali hatállyal kellett felfüggeszteni, mivel az előtte lévő napokban hirtelen ömlött be nagy volumenű támogatási igény, előrevetítve a 10 milliárd forintos keret kimerülését.

A döntés mögött világosan látszik az a kormányzati gazdaságfejlesztési logika, amelyre szeptember elején az NGM államtitkára is felhívta már a figyelmet:

a Szabad Vállalkozási Zónákban történő beruházások mindenképpen előnyt élveznek. Ez egyébként a két nyári GINOP-pályázat pontozási táblázatából is világosan benne van, plusz pont jár az ezen zónákbeli fejlesztésekért.

Érdemes a támogatási táblázat első pontjában szereplő kritériumokat nagyon komolyan venni, mert az értékelők szigorúan veszik az abban foglaltakat

- hangsúlyozta Karsai. A nyári kiírásokra beérkezett pályázatok kapcsán ugyanis azt tapasztalják: sok olyan pályázat is érkezett, amely nem felel meg ezen hét támogatási kritérium nagy részének, azaz a kiírás szempontjából nagyon gyenge a pályázat tartalma, mégis benyújtották.

A helyettes államtitkár leszögezte: ezen kritériumok nagy része objektív elbírálás alá esik és csak kevés az olyan terület, amelynél lehet tere a mérlegelésnek.

Az olyan pályázatról ugyanakkor könnyű eldönteni, hogy nem teljesíti az adott feltételt, amely úgy próbálja feltüntetni a hálózatosodást, hogy évek óta beszállítója az egyik nagy multinacionális élelmiszer nagykereskedőnek.

Ezeket nagyon komolyan kell venni

A fentiek alapján sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi ez a hét támogathatósági kritérium, amelyet az idei és a jövőbeli feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatoknál is nagyon szigorúan vesznek az elbírálók.

Az alábbiakban a GINOP 1.2.1.-15 kódszámú pályázat 22. oldalán látható táblázatból emelünk ki néhány fontosabb gondolatot ezekhez:
  • Nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV-k: a 2014-2020-as uniós ciklusban mindössze 420 milliárd forint áll rendelkezésre a GINOP 1-es prioritásában vissza nem térítendő támogatásként a feldolgozóipari kapacitásbővítések támogatására, így a szűkös források és a hosszú távú fenntarthatósági szempontok miatt a kormány inkább az erősebbeket támogatja, hogy tovább erősödve a foglalkoztatás terén is előre tudjanak lépni
  • Export-orientált KKV-k: a múltbeli ilyen jellegű pénzügyi adatok vizsgálata, mint kritérium mögött szintén részben a fenti logika húzódik meg, illetve az a sokszor deklarált kormányzati cél, hogy a kétezer körüli exportképes kkv számát az évtized végére 12 ezer körülre kell növelni. Ezen cél eléréséhez tehát nagyon fókuszált pályázati kiírások szükségesek és ez a jövőben is így lesz.
  • Együttműködő/hálózatosodó KKV-k, amely egy komplex kritériumrendszer több alponttal: 1.) itt a támogatásra kerülő projekt vagy igazolt beszállítói tevékenységnek minősül további feltételek esetén, vagy akkreditált klaszter tagja, 2.) a komplex kritériumrendszer vizsgálja azt is, hogy innovatív kkv-nak számít-e a cég a megadott kritériumok alapján
  • A pályázati pontozás szempontjából hangsúlyosan vizsgálják, hogy a termelési értékláncban ténylegesen előrelépő kkv-nak minősül-e a cég, azaz olyan beruházási projektet tervez-e, amely magasabb feldolgozottsági szintű termékekhez vagy termékcsoport(ok)hoz vezet, vagy a feldolgozási, termelési technológiát hozzáadott-érték növekedést eredményező módon fejleszti.
  • Az is nagyon fontos a fentieken felül, hogy a projekt keretében megújuló energia előállítására szolgáló végtermékek gyártásához kapcsolódó beruházás valósul-e meg.
  • Azt is nézik a pontok kapcsán, hogy a támogatást igénylő alulreprezentált (fiatal vagy női) vállalkozó-e.

Amint az a felhívás táblázatában is látszik: a fenti kritériumok közül 1 darab teljesítése 10 pontot, kettő teljesítése 20 pontot, három, vagy több teljesítése pedig 30 pontot jelent az összesen elérhető 100 pontból. A többi pont nagy része az adott cég üzleti-pénzügyi mutatóitól, illetve további vállalásaitól függ (létszám, projekthelyszín, stb.).

Igen jelentős tehát a súlya a fenti hét kritériumnak, miközben az elbírálók kvalitatív és kvantitatív mérlegelési lehetősége erősen korlátozott.

Utóbbi egyébként részben a 2007-2013-as ciklus GOP-os tapasztalataiból, illetve a pályázati kiválasztási rendszert ért brüsszeli kritikákra adott változtatásokkal is összefügg. Mindez tehát azt jelenti, hogy valóban csak a kiírások céljaival szorosan összhangban lévő projektek nyerhetnek majd támogatást.

Egyelőre még csak azt tudjuk, hogy a két idén nyári GINOP-pályázat kapcsán hol jár(t) a benyújtott pályázatok darabszáma és a támogatási igény. Az eredményhirdetésre valószínűleg novemberig várni kell. Az viszont valószínűsíthető, hogy a kétszakaszos elbírálású pályázatoknál nem várható éles eltérés a két szakaszban nyertes projektek küszöb pontszámában. Fontos egyébként tudni, hogy a hiánypótlások halasztó hatályúak, tehát ez is lassítja az eredményhirdetés folyamatát.

Az elbírálás lassúságát, illetve az ígért 30 napos elbírálási határidő eltolódását sok kritika éri, de fontos látni, hogy amikor hetek alatt több százmilliárd forintnyi pályázat árasztja el a rendszert, akkor nehéz dolga van az értékelőknek. Ennek hátterében az áll, hogy a 2014-ben végrehajtott rendszer átalakítás (az Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetek egybeolvasztása) a számos előny mellett olyan következményekkel is járt, hogy a KSZ-ek korábbi, cégformában való működésével járó rugalmasabb erőforrás-bevonási lehetőségek már nem alkalmazhatók - jegyezte meg Karsai.

Rámutatott: a GINOP lényegében az egész 2014-2020-as ciklus úttörőjének számít a már meghirdetett és elbírált pályázatok alapján, illetve abban is, hogy 2016-ban az uniós támogatás kifizetési tervük most 300 milliárd forintnál jár, ami mintegy 50 százalékkal magasabb az idei várható kifizetésnél - és lehet, hogy nem is ez lesz a végső cél. A kormány által minap elfogadott módosított GINOP Éves Fejlesztési Kerettel és a kifizetési cél megemelésével egyébként a tárca megfelel egy tavaszi kormányhatározatnak is, amely előírta a minisztériumoknak, hogy tegyenek meg mindent a minél magasabb 2016-os forráskifizetés érdekében.

Az ÉFK említett módosítását az is szükségessé tette, hogy idén csak a visszatérítendő uniós források elosztási rendszerével kapcsolatos közbeszerzés tud megjelenni. Karsai jelezte: nagyon várja ennek a jól kitalált konstrukciónak az eredményét, amely majd lehetővé teszi 2016-ban, hogy hitelek és kombinált termékek (támogatás+hitel) keretében is folyósíthassák a GINOP forrásait. Azokra a pénzügyi közvetítői felvetésekre, hogy ők is jussanak szerephez, úgy reagált:

a 2007-2013-as tapasztalatok alapján a több pénzt más rendszerben célszerű elosztani.

A szigor máshol is érvényes lesz

Nemcsak a GINOP 1-es prioritásában eddig megjelent és később várható pályázatoknál várható szigor az elbírálásban, hanem egyéb gazdaságfejlesztési pályázatoknál, így tehát a K+F+I, illetve a szélessávú fejlesztéseket támogató kiírásoknál is. Karsai leszögezte: ezen pályázatoknál is mindenképpen érvényesíteni szeretnék a transzparenciát, illetve a minél nagyobb kiszámíthatóságot, aminek részben az elmúlt időszaki külső vizsgálatok is az oka. Elmondása szerint ugyanis a túlárazásokkal és egyéb problémákkal kapcsolatos vizsgálati tapasztalatok miatt az újabb külső ellenőrzések már rövid távon várhatók.

Leszögezte: alaptalanok azok a híresztelések, miszerint egyik-másik nagy pályázati keretben léteznek kvóták, azaz bizonyos cégeknek, személyeknek "félretett" pályázati keretek. Hangsúlyozta:

biztos vagyok benne, hogy minden projekt az érdemei szerint kerül megítélésre.

A szigorúan vett feltételekre, illetve a transzparenciára a K+F pályázatok kapcsán minapi előadásában egyébként Pálinkás József is nyomatékosan felhívta a figyelmet.
brexit0923
Fed: nincs szó új kamatcsökkentési ciklusról
huaweimatex
zuckerberg
Malajzia
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem