Uniós források

Hiába ömlenek az uniós K+F források, ha nem tudunk élni velük

Portfolio
Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.
Az új uniós vállalati K+F+I pályázati lehetőségekről, illetve a tipikus buktatókról és a legfontosabb tippekről részletesen szó lesz a november 3-i Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon. További részletek:


A Deloitte által ma közzétett, ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérésben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt, mellette pedig további tíz közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt benne.

Az anyag emlékeztet arra, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés hátterét Magyarországon számos változás érintette az elmúlt egy év alatt, így például az, hogy 2015. január 1-én létrejött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az intézmény egy kézben összpontosítja a kutatás-fejlesztési politikát és a forráskoordinációt, illetve részlegesen koncentrálja a kapcsolódó szabályozás felügyeletét - erősítve ezzel a kiszámítható szabályozás- és támogatáspolitikát. A Hivatal új működési és finanszírozási keretéről két héttel ezelőtti cikkeinkben részletesen beszámoltunk:

A most közzétett felmérés a jelentős uniós forrásbőség és a felmérési tapasztalatok alapján a vállalatok és a döntéshozók közötti konzultáció erősítését szorgalmazza, hiszen a 2014-2020-as ciklusban eleve igen jelentős források lesznek (750 milliárd forint, amiből közel 200 milliárd vissza nem térítendő támogatás lesz).

Ezek kapcsán Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere az alábbit hangsúlyozta:

Egyre jobban ösztönzik és segítik a hazai vállalati és non-profit szektor képviselőit, hogy a H2020-hoz hasonló, közvetlen európai uniós forrásokból is lehetőleg minél nagyobb összegben vegyenek igénybe támogatást. A relatív forrásbőség ugyanakkor a forráslehívás maximalizálásának elsődlegességéhez vezethet, ami nem megfelelő mennyiségű és minőségű projekt esetében a kevésbé megalapozott kutatás-fejlesztési projektek támogatását eredményezheti.

Arról, hogy melyek a legfőbb változások a GINOP-hoz tartozó új uniós pályázatoknál, így a K+F+I kiírásoknál, az alábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk:

A most közzétett felmérés néhány, magyar szempontból fontosabb megállapítása:

  • Érdekes fejlemény, hogy középtávon (3-5 év) a válaszadók már csaknem 60%-a szeretné növelni a K+F ráfordításait, míg az előző évben ez az eredmény még 50% alatt volt. Emellett az előző két évhez képest is kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, akik úgy gondolják, csökkenni fog kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú ráfordításokat.
  • Ennek alapján kijelenthető, hogy középtávon még inkább biztató a K+F ráfordítások várható növekedési tendenciája a válaszadók szerint, szemben azzal, amit a jelen helyzet vagy a rövidtávú várakozások mutatnak.
  • A K+F ösztönzők jelenlegi rendszerében a vállalatok a legmeghatározóbb nehézségként azoknak a tevékenységeknek az azonosítását nevezték meg, amelyek teljesítik a kutatás-fejlesztési támogatásokra vagy adókedvezményre vonatkozó feltételeket. Ezt a faktort szorosan követi a támogatások és adókedvezmények adóhatóság és más illetékes hatóságok általi elbírálásának nem egyértelmű megfogalmazása.


  • Hiába ömlenek az uniós K+F források, ha nem tudunk élni velük
  • Az előző évekhez képest rendkívül magas (39,3%) azon vállalatok aránya, amelyek úgy gondolják, hogy nem végeznek K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F projektet. Ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze 25%-a mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai, tehát ezek szerint vannak olyan vállalatok, akik költenek K+F-re, de úgy gondolják, hogy ezért nem járna adóalap kedvezmény.
  • Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a válaszadóknak csaknem negyede nem tudja, mi minősülhet K+F-nek, ami azért érdekes, mert a két évvel ezelőtti jelentésünk óta eddig folyamatosan csökkent az ilyen típusú válaszok aránya. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok vagy nem ismerik a K+F minősítés lehetőségeit, vagy valamilyen okból nem élnek ezekkel a lehetőségekkel.
  • Akik viszont ismerik a K+F minősítés lehetőségét, azok körében láthatólag jelentősen csökken azoknak az aránya, akik nem tudják megfelelően alátámasztani a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, illetve úgy tűnik, hogy a K+F minősítési kockázatokat kezeléséhez szükséges módszerek és a K+F tevékenységekkel kapcsolatos adójogszabályok is egyértelműbbé váltak a válaszadók számára a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor a minősítés lehetőségét ismerő válaszadók láthatóan egyre magabiztosabban kezelik a K+F minősítési kockázatokat.


  • Hiába ömlenek az uniós K+F források, ha nem tudunk élni velük
  • A felmérés rámutat, hogy a 2014-2020-as ciklusban a kutatás-fejlesztési pályázatok keretében pályázható forrásokból közel 200 milliárd forint ún. visszatérítendő támogatás formájában lesz elérhető. Az anyag hangsúlyozza, hogy mivel a válaszadók mintegy 25%-a nem is pályázna, ha K+F projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vagy egy részét vissza kellene téríteni, rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre.
  • Az anyag készítői hangsúlyozzák: a potenciális pályázók számára kifejezetten hátrányos lenne, ha a visszatérítés a projekt eredményéből származó bevétel nagyságától, vagy a felmerülésének időpontjától függene (mint ahogy az a most megnyíló GINOP 2.1.1.-15 pályázatban benne van, hiszen annál a K+F tevékenység eredményéből származó árbevételnek el kell érnie a támogatási összeg legalább 30%-át a fenntartási időszak utolsó 2 évéig két egymást követő üzleti évben. Ez azonban döntéshozói szempontból érthető, hiszen részben EU-s nyomásra eredményeket vár el a támogatásért cserébe valamilyen mérhető keretrendszer alapján).
  • Ugyanígy a potenciális pályázók azt is elkerülendőnek ítélik meg, ha a visszatérítés a projekt eredményes befejezésén múlik, hiszen egy K+F projektnél nem biztos, hogy el lehet érni a kívánt eredményt.
  • Ezek miatt a felmérés készítői újra azt hangsúlyozzák: rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert ez jelentősen befolyásolhatja a pályázói hajlandóságot.
  • A felmérés alapján a válaszadók 40%-a azért működik együtt cégcsoporton kívüli harmadik felekkel, hogy támogatást kapjon vagy hogy a támogatás intenzitása nagyobb legyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pályázati kiírásoknál sok cég kényszerből működik együtt harmadik felekkel, vagyis több esetben olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem tenné indokolttá. (Megjegyzendő, hogy a GINOP 2.1.1. pályázat a nagyvállalatok számára akkor engedi az indulást, ha legalább bevonnak egy kkv-t, ez pedig szintén okozhat kényszerű konzorciumokat.)
  • Az anyag emlékeztet arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014 elején megerősítette, hogy a jövőbeli K+F projektek valamennyi magyar hatóságra kötelező minősítése mellett múltbeli vagy már folyamatban lévő K+F projekteket vagy projektrészeket is minősít szakértői vélemény keretében, díjazás ellenében. 2014 folyamán azonban a válaszadók mindössze 5,4%-a élt ezzel a lehetőséggel. Ez a tanulmány készítői szerint arra enged következtetni, hogy egyrészt fokozni kell a rendszer létezéséről szóló tájékoztatást, másrészt a sok kis projekt minősíthetőségének kezelése is megoldást igényel.

A felmérés regionális megállapításai

A Deloitte vállalati hangulatra és kutatás-fejlesztési tervekre vonatkozó éves felmérésének negyedik kiadása tizenegy közép-európai ország vállalatainak közreműködésével készült (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), összesen 411 résztvevővel.

A nagy számú válasz alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők:
  • Tavaly óta nem változtak a vállalatok K+F ráfordítások növelésére vonatkozó döntéseit befolyásoló legfontosabb külső tényezők: többféle támogatási lehetőség biztosítása (75%) és megfelelően képzett és tapasztalt kutatók rendelkezésre állása (71%).
  • A közép-európai vállalatok jellemzően a K+F befektetések növelését tervezik 2014-hez képest rövid és hosszú távon egyaránt, a helyzet azonban minden országban más.
  • A közép-európai régió országai leggyakrabban vállalati titoktartási szabályzattal védik know-how-jukat (67%), védjegyeiket (38%) illetve szabadalmaikat és használati mintaoltalmaikat (37%). A védelem legkevésbé elterjedt módja a formatervezési mintaoltalom. Az eredmények a tavalyiakkal összehasonlíthatók.
  • A vállalatoknak majdnem egyharmada (32%) a K+F támogatási rendszer legnagyobb problémájának azoknak a tevékenységeknek az azonosítását találja, amelyek kutatás-fejlesztésnek minősülnek és jogosultak a támogatásra vagy adókedvezményre. A vállalatok negyede (27%) mondta, hogy a legnagyobb gond a támogatások és adókedvezmények megítélése körüli bizonytalanság az adó- és egyéb hatóságok részéről. Ebből az a következtetés is levonható, hogy a K+F támogatási rendszer egyre kevésbé egyértelmű.
  • A vállalatok 66%-a dolgozik együtt kutatóintézetekkel, erősítve az üzleti és tudományos élet együttműködését. Továbbra is nagyon népszerű és kívánatos azonban az egyetemekkel / kutatóintézetekkel való együttműködés.
WASHINGTON, DC - JULY 31: Federal Reserve Board Chairman Jerome Powell speaks  (Photo by Mark Wilson/Getty Images)
18 September 2019, France (France), Strassburg: Jean-Claude Juncker (l-r), President of the European Commission, and Michel Barnier, chief Brexit-negotiator of the EU.
Frankfurt Stock Exchange
Üzlet

Nagyot emelkedett a Mol

Kivétel nélkül erősödéssel zárták a szerdai kereskedést a hazai blue chipek.

BMW
Interspar hipermarket
török jegybank, getty
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
18 September 2019, France (France), Strassburg: Jean-Claude Juncker (l-r), President of the European Commission, and Michel Barnier, chief Brexit-negotiator of the EU.