A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
Uniós források

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak

Weinhardt Attila
A magyarok kétharmada hallott már olyan projektről a saját térségében, amelyet részben az Európai Unió finanszírozott, ez az arány pedig a negyedik legmagasabb a tagállamok között - derül ki egy közelmúltbeli Eurobarometer felmérésből. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a 2013-as évben az első, a 2007-2013-as egész időszakot tekintve pedig a harmadik helyen álltunk az uniós kassza legnagyobb haszonélvezőinek listáján, akkor elmondhatjuk, hogy a magyarok igenis tudják, hogy mit köszönhetnek az EU-nak. Ez ugyanígy elmondható a határmenti együttműködési programokkal kapcsolatos tudatosságról is, hiszen a magyarok legalább egyharmada hallott ilyen programokról. Ezzel párhuzamosan azonban a magyarok nagyon kis része utazik külföldre, hogy akár személyesen is megtapasztalja az együttműködés eredményeit.
A 2014-2020 között várható uniós forrásokról és az ezekhez kapcsolódó pályázatokról részletesen szó lesz a november 3-i Vállalati Növekedés 2015 című konferenciákon. További részletek:


Az idén június végén készült, szeptemberben közzétett Eurobarometer felmérés egyértelműen kedvező képet mutat a magyarok "emlékező tehetségéről" azzal kapcsolatban, hogy a megkérdezettek mekkora arányának villant be a saját térségéből valamilyen, részben uniós finanszírozású projekt. A 67%-os arány a negyedik legmagasabb az EU-tagállamok között, előttünk csak a lengyelek, a csehek és a litvánok végeztek.

Egyébként ez az eredmény el is várható, hiszen ezen országok egyértelműen az uniós kohéziós politika, a közös kassza legnagyobb haszonélvezői közé sorolhatók, ahogy azt a második ábránk oszlopai segítségével be is mutatjuk.

Ezzel párhuzamosan nem véletlen, hogy a felmérésben szereplő kérdésre (meg tud-e nevezni a térségében részben uniós finanszírozású projektet) a régi tagállamokban sokkal kevesebben tudtak igennel felelni. Ennek oka az, hogy ezen tagállamok döntően nettó befizetők a közös kasszába és fejlettségük miatt csak kevés ilyen projekttel találkozhatnak az ottaniak.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak

Az mindenesetre örvendetes, hogy nemcsak az EU közös felzárkóztatási politikájának egyik legnagyobb nyertesei voltunk (2013-ban az elsők, 2007-2013 között pedig a harmadikak voltunk a nettó lehívott forrásokat tekintve a bruttó nemzeti jövedelem arányában), hanem erre emlékeznek is a magyarok: a negyedik legmagasabb arányban tudott ugyanis megjelölni valamilyen, részben uniós finanszírozású projektet a telefonon megkérdezett 1000 magyar.



A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
Nemcsak az érdekes, hogy a magyarok ilyen nagy arányban emlékeztek részben EU-s finanszírozású projektekre, hanem az is, hogy a hetedik legmagasabb arányban (88%) összességében pozitívan értékelték az összes olyan projektet, amelyről hallottak az adott térségre nézve. Érdekes egyébként megnézni a rangsorban, hogy előttünk a legnagyobb haszonélvező országok közé "beférkőztek" az írek és a máltaiak. Utánunk pedig rögtön a finnek következnek. Figyelemre méltó a rangsor végén az olasz eredmény, amely szerint többségük úgy gondolja, hogy az eszükbe jutó projektek inkább negatívan hatottak az adott térségre.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
Utóbbi eredmény nyilván összefügg az elmúlt éveket sújtó gazdasági válsággal is, ami Olaszországot is nagyon megviselte. Ebből a szempontból is különösen érdekes, hogy a 28 ezer megkérdezettnek (minden tagállamból 1000) csak a 41 százaléka mondta azt, hogy csak a legszegényebb régiókra lenne célszerű koncentrálnia a közös kohéziós politikának. A minimális többség, azaz 51 százalék szerint minden térségnek segíteni kell a problémák leküzdésében.

Ebből jól látszik, hogy öt év alatt ebben érdemi változás következett be, mert akkor még csaknem fele-fele volt a válaszok aránya a minden térség, illetve a legszegényebb térségek között. Az alábbi ábra arra mutat rá, hogy a gazdagabb térségekben élők is egyre jobban hangsúlyozták, hogy igenis szükség van az ő térségükbeli uniós hátterű beruházásokra is.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
Ha már a 28 ezer megkérdezett teljes táborát nézzük: az is érdekes, hogy ők honnan hallottak azokról a projektekről, amelyeket az első kérdés kapcsán megneveztek (részben unós finanszírozású projekt a térségükben). Az eredmény egyértelmű: a tv-ből jön az üzenet, de figyelemre méltó, hogy a nyomtatott újságok visszaszorulásával párhuzamosan 2 év alatt 53%-ról 45%-ra esett azok aránya, akik a print lapok valamelyikéből hallottak a szóban forgó projektekről. Ezzel párhuzamosan viszont az internet részaránya szépen feljött 25-ről 31%-ra.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
Az alábbiakban magyar szempontból két, látszólag egymásnak ellentmondó eredményt tartalmazó ábra következik. Az elsőn ugyanis azt láthatjuk, hogy a magyarok csak átlagosan tájékozottak a határmenti együttműködési programok létezését illetően (a 25% a középmezőnyt jelenti), míg a másodikon azt, hogy a magyarok kiemelkedően képben vannak a határmenti együttműködési programok létezését illetően. A magyarázat nagy valószínséggel az, hogy az 1000 fős magyar mintában nyilván a központi régióbeli lakosok is benne voltak (ezért jött ki csak átlagos eredmény), miközben a második ábránál a jó eredményben szerepet játszik, hogy több uniós országgal határosak vagyunk, így a népesség jelentős része hallott már a határmenti együttműködésekről.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak


A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
Végül érdemes arra a - magyarok korlátozott mobilitásával összefüggő - kettősségre is rámutatni, hogy bár képben vannak a magyarok a határmenti együttműködési programokkal, de csak viszonylag ritkán utaznak másik országba (65% alatt volt a határmeti régiókban élőkön belül a külföldre utazók aránya, ami nemzetközi összevetésben alacsonynak számít). Emiatt például az együttműködés gyümölcseit is csak kevesebben tudják megtapasztalni.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak
orban viktor turk tanacs koronavirus
koronavirus ukrajna
valgyimir putyin
aderjanos
email számítógép shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. április 21.
A koronavírus és a magyar bankszektor
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
2020. június 10.
Hitelezés 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Hosszú távú befektetés, folyamatos megtakarítás okosan.
európai bizottság_getty_stock