Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség
Uniós források

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

Weinhardt Attila
2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.

Három forgatókönyv

Az uniós források lehívásának idei csúcsra járatása után a fő fókusz a jövő évi forráslehívási képességre helyeződik, illetve arra a kérdésre, hogy az új, 2014-2020-as uniós ciklusban milyen tempóban ömlik ránk az EU-pénz. Elsőként abba érdemes belegondolni, hogy idén a régi, 2007-2013-as uniós ciklus terhére november közepéig 1780 milliárd forintot fizetett ki az intézményrendszer a magyarországi pályázóknak, így a kissé 2200 milliárd forint feletti egész éves célt nagy eséllyel teljesíteni tudja a kormány.

Ez az idei éves GDP-nek rendkívül magas arányát, 6,6%-át teheti majd ki, azaz a forrásvesztés elkerülése érdekében tényleg csúcsra járatjuk az intézményrendszer kifizetési kapacitásait.

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség
Éppen a rendkívül magas 2015-ös kifizetési "bázis" miatt nagyon gyorsan és nagyon erőteljesen fel kell pörgetni az új ciklus terhére 2016-ban a kifizetéseket, mert ellenkező esetben ez a magyar gazdaság növekedési ütemét jócskán lehúzhatja jövőre.

Azzal, hogy a 2016-os év "vízválasztó" lehet, a kormány is tisztában van, de ezzel együtt is igaz, hogy eddig a 2007-2013-as források maximális lehívására, a forrásvesztés elkerülésére fordított nagyobb energiákat. Ezzel összefüggésben csúszott az új, 2014-2020-as pályázati ciklus elindítása, így tavaly egy centet sem fizetett ki a 2014-2020-as keret terhére a magyar intézményrendszer és idén is csak néhány tízmilliárd forintnyit tehet ez ki. Utóbbi összességében csekély a 7800 milliárd forintra kalkulált, valójában 2023-ig lehívható kerethez képest.

Egyenletes (elméleti) pálya

Első forgatókönyvünkben pusztán a szemléltetés kedvéért abból indultunk ki, hogy mivel a 2014-2015-ös évek érdemi forráskifizetés nélkül múlnak el, ezért maradt még 8 évünk 2023-ig, amikor a 2014-2020-as ciklusra járó teljes pénzügyi keretet felhasználhatjuk. Mivel a 2007-2009 közötti nemzetközi tapasztalatok azt mutatták, hogy egy új ciklus elindításakor csak lassan pörög fel a forráslehívás, ezért ebben az egyenletes forráslehívási pályában mi is lényegében ezzel számoltunk.

Emiatt 2016-ra 800 milliárd forintos forráslehívást írtunk be, ami az elméleti menetrend szerint 2023-ra szépen 1150 milliárd forintra felkúszna és mindez a jövőbeli GDP-nek a 2,5%-a körüli forrásbeáramlást jelentene.

Ebben a forgatókönyvben tehát az uniós forráskifizetés évről-évre folyamatosan emelkedne, igaz sokkal visszafogottabb ütemben, mint ahogy azt most a 2007-2013-as ciklus utolsó éveiben látjuk.

Amint az alábbi grafikonon láthatjuk: ez a pálya hatalmas, 1500 milliárdos esést jelentene a 2015-ös tényleges forráskifizetéshez képest. Ez a jövő évi GDP-nket bizonyára csúnyán megviselné, de az ezt követő években fokozatosan emelkedő forráslehívás a gazdasági növekedés "rángatása" helyett egyfajta stabilitást adna.

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

"Realista" pálya

A fenti elméleti pályát érdemes az elmúlt fél évben már napvilágot látott információkkal átírni, hogy egyfajta realista kifizetési pályát kaphassunk. A Miniszterelnökség vezetőjének, Lázár Jánosnak tájékoztatása szerint az intézményrendszer október elején mintegy 1200 milliárd forintnyi kifizetési kötelezettségvállalással rendelkezett 2016-ra vonatkozóan (a GDP 3,5%-a), azaz kb. 1000 milliárddal kevesebbel, mint amennyi kifizetés idén várhatóan megtörténik.

Amennyiben ezt elfogadjuk kiindulási alapnak és tekintetbe vesszük azt, hogy a jövő évi kifizetések nagy része még az 50%-ig terjedő pályázati előlegekből, nem pedig a projektek tényleges megvalósítása miatt benyújtott számlákból fog állni (hiszen az időigényes közbeszerzéseket is végig kell csinálni a korábbiaknál jóval szélesebb céges körnek), akkor ehhez képest fokozott kihívást jelenthet az, hogy 2017-ben a kifizetéseket tovább lehessen felfelé tornászni az addigra már előrehaladó projektek számláival.

Mindezek ellenére azt feltételezzük ebben a forgatókönyvben, hogy a következő években a fejlesztéspolitikai intézményrendszer megnövelt kapacitásai és a felfokozott munkatempó (lendület) miatt több évig is tartani lehet, sőt kissé fokozni is lehet, a kifizetéseket az 1200 milliárd forintos kiindulási alaphoz képest. A 2018-as parlamenti, majd a 2019-es önkormányzati választások nyomán azonban ez a tempó alábbhagyhat, sőt addigra az évi 1200-1500 milliárdos kifizetésekkel

már egyébként is mintegy kétharmadát kifizetné a teljes keretösszegnek a kormány. Így tehát egyfajta kényszerré is válik a kifizetések durva lassulása.

Ebben a forgatókönyvben tehát két ok miatt2020-tól drasztikusan eső éves kifizetésekkel számolunk, azaz épp akkor válhat ínségessé a környezet az EU-források tekintetében, amikor a várhatóan 2020-tól elinduló ciklusban egyébként is minimális lehet a vissza nem térítendő források mértéke. Utóbbi kilátást (veszélyt) egyébként számos fórumon maga a kormány is folyamatosan hangoztatja.

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

Ambiciózus pálya

A realista pályához képest a friss kormányzati jelzésekből egy még inkább "orrnehéz" forráskifizetési pálya rajzolódik ki, ami egyúttal azt is előrevetíti, hogy 2020-tól még csekélyebb mértékű kifizethető források állhatnak majd rendelkezésre.

Friss kormányzati jelzések szerint ugyanis jelenleg már mintegy 1400 milliárd forintnyi pályázat van kiírva, amelyhez az év végéig további mintegy 1600 milliárd forintnyi pályázati keretösszeg jelenik meg, így szilveszterre már a teljes pénzügyi keret mintegy 40%-a lesz lekötve pályázatokkal.

Ehhez képest a jövő évi kifizetési ütemnél ennek a 3000 milliárd forintnyi pályázati keretnek a felével számolunk (lényegében azonos az 50%-nyi kifizethető pályázati előleggel). Ez összegében éppen egybeesik Lázár azon októberi jelzésével, hogy az 1200 milliárd helyett "ki kell taposni a rendszerből" legalább 1500-1600 milliárd forintnyi kifizetést. Sőt, a valódi cél 2000 milliárd forint lenne, amelynek érdekében a hírek szerint egy 8 pontból álló, a kifizetések gyorsítását célzó intézkedéscsomag is várható.

Minél gyorsabban minél többet Meglátásunk szerint ebbe, a minél rövidebb távon minél gyorsabb pályázati meghirdetésbe, majd forráskifizetésbe illeszkedik bele az alábbi négy kormányzati döntés/jelzés:

  • 2017 nyaráig (de lehetőleg 2016 végéig) az összes uniós pályázatot meghirdetik a hatóságok. A hivatalos cél az, hogy így elkerülhető legyen a ciklus túlzottan lassú indítása és az emiatt később bekövetkező kapkodás, illetve küzdelem a forrásvesztés elkerülése érdekében.
  • a rendszerváltás óta példátlanul nagy, összesen 312 milliárd forintos átfogó fejlesztési intézkedéscsomagot és pályázati célrendszert fogadott el a kormány a Balaton térségének fejlesztésére, amelyből 288 milliárd forintnyi pénz döntő részben uniós forrás
  • A magántulajdonban lévő ingatlanok energiahatékonysági projektjei helyett az érdemi vissza nem térítendő uniós források az egyházi és civil szervezetek kezelésében/fenntartásában álló ingatlanokra fordíthatók majd
  • Az idei 32 vidékfejlesztési pályázatot a tervek szerint gyorsan, azaz várhatóan 2016 első felében követi további közel 40 pályázat, amellyel így jövő nyár körülig kiírhatják az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Operatív Program döntő részét.

Részben a fenti jelzések alapján ebben az ambiciózus kormányzati pályában 1600 milliárdos jövő évi forráskifizetéssel számolunk. Mivel ez egy rendkívül magas bázis lesz, és mivel közelednek a választások, így feltételezésünk szerint ezt nem engedné érdemben visszaesni a kormány. Sőt ebben a forgatókönyvben mi 2018-ig 1800 milliárd forintra emelkedő kifizetéssel kalkulálunk.

Éppen emiatt 2019-2020 körülre még kevesebb kifizethető forrás maradna, még meredekebben csökkenne a kifizetési pálya, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja. Ez pedig még inkább gazdaságlassító hatású lenne 2020 körültől, amikor jelen állás szerint nem nagyon számíthat majd Magyarország vissza nem térítendő uniós forrásokra.



Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

Pénzügyi korlát

A fenti ambiciózus forráskifizetési pálya kapcsán egy fontos kockázatra, pontosabban korlátra fel kell hívni a figyelmet. Amint brüsszeli információink alapján már rámutattunk:

az Európai Bizottság felől Magyarország irányába a forráslehívás éves üteme nem haladhatja meg azt a menetrendet, amely a Brüsszel által elfogadott Operatív Programok pénzügyi tábláiból következik. Ez évente nettó 1100-1200 milliárd forintnyi forrás kifizetését teszi lehetővé Brüsszelnek a Magyarország által benyújtott fejlesztési számlákra.

A látszattal ellentétben ez azonban mégsem jelent túl nagy kötöttséget, mivel Brüsszel a 2014-2020-as ciklus terhére se 2014-ben, se 2015-ben nem teljesít kifizetéseket. Így tehát durva becsléssel 2200 milliárd forintnyi kifizetési puffer van a rendszerben, amelyet 2016-tól kezdve a nagy tételben kiküldendő számlákkal "bevasalhatunk" Brüsszelen.

Ha minden jól megy (értsd: a számlák döntő része szabályos, így gyorsan kifizethető), akkor kalkulációink szerint ez a puffer éppen elegendő arra, hogy a 2016-2019 között igen erőteljesen felfutó magyarországi forráskifizetési pályával azonos ütemben Brüsszeltől is le tudjuk hívni a forrásokat.

Ellenkező esetben viszont - ha szétnyílik a magyar pályázók felé történő kifizetés üteme és a Brüsszeltől lehívható források volumene - az a veszély áll elő, hogy akár több évben is, átmenetileg, jelentősen megnő a magyar államháztartás pénzforgalmi hiánya. A vitás ügyek miatt késlekedő uniós kifizetés éppen ezt okozta idén, ami fokozott nehézségeket okozott az idei évi államháztartási hiány finanszírozásában.

Hangsúlyozzuk, hogy ez a veszély inkább az éven belüli államháztartási finanszírozást nehezítheti meg, és nem jelent veszélyt a 3%-os uniós deficitkorlátra, mivel a következő években a várható deficit ettől "kényelmes távolságra" alakulhat.

Növekedési korlát

A fent vázolt pénzügyi korlát mellett egy másik sajátosság is azonosítható a középtávú makrogazdasági pályában. Mégpedig az, hogy ha 2019-2020-ra valóban visszaesik a lehívható uniós források mértéke (és a 2020-tól induló ciklus tartalma sem lesz már annyira kedvező), akkor nagy kérdés, hogy ezt a forrásbevonási "sokkot" mi fogja áthidalni, hogy ez ne húzza magával a gazdasági növekedést.

Több ellensúlyozó tényező is felvázolható erre a kockázatra:
  • Addigra az elköltött uniós és egyéb források olyan gazdaságszerkezetet alakítanak ki Magyarországon, amely mellett 2020 után érdemi uniós források nélkül is fenntartható lesz a növekedés üteme és a felzárkózásunk a Nyugathoz. Ehhez nyilván nagyon hatékonyan, átgondolt módon kell elkölteni a forrásokat, igaz a gyors forráslekötés kényszere (2016-2019 között) ennek inkább az ellenkezője irányába mutat.
  • A következő évekbeli gazdaságpolitikai reformok (bürokráciacsökkentés, üzleti légkör javítása, adórendszer átalakítása) és a kiszámíthatóság erősítése javítja az ország külső befektetői megítélését, így az uniós források növekedésélénkítő szerepét újra átveszi a külföldi működőtőke-beáramlás, annak felpörgése.
  • Elindul 2018-ban Paks-2 építése, amely a 40%-ra tervezett hazai beszállítói arány miatt olyan gazdasági növekedési lendületet ad, amely az uniós források visszaesése miatti negatív GDP-hatást ellensúlyozni tudja. Fontos kockázat viszont, hogy itt a növekedési ellensúlyozás mellett a gigaprojekt államadósságot növelő hatásával is számolni kell, ami így a fenntarthatósági kérdéseket továbbra is napirenden tarthatja.
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
BFALU20191201033