Uniós források

Már 120 milliárdos EU-s büntetésen túl van Magyarország (2.)

Portfolio
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága eddig már több mint 25 magyar ügyben talált olyan szabálytalanságokat, amelyek miatt több mint 400 millió eurónyi (kb. 120 milliárd forintnyi) pénzügyi korrekcióról állapodott meg a magyar hatóságokkal - jelezte egy mai budapesti szakpolitikai konferencián a DG Regio főigazgatója. Walter Deffaa egyúttal visszautasította azt, hogy hibázott volna a Bizottság az ún. Altus-ügyben, sőt azt hangsúlyozta, hogy valójában nincs is ilyen ügy. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar hatóságok mindeddig nem tudtak megjelölni olyan konkrét (jog)szabályt, amelyet megsértett volna a brüsszeli testület, így vizsgálat sem indul a konzorciumi nyertes pályázat ügyében.

Van-e egyáltalán Altus-ügy?

A témát Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese hozta fel az uniós források konferencián amellett, hogy kiemelte a magyar hatóságok erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelem jegyében.

Walter Deffaa saját előadásában leszögezte: azért az Altus-vezette konzorcium nyert, mert összességében ő nyújtotta be a legelőnyösebb ajánlatot, így akkor sértettek volna szabályt, ha nem ezt a konzorciumot hirdetik ki győztesnek. Később egy beszélgetés keretében azt is elismerte: a Bizottság nem vizsgálta a nyertes kihirdetése előtt azt, hogy politikus áll-e a konzorciumvezető nyertes cég mögött, vagy sem. Ezt a jelzést magyar részről Csepreghy Nándor újabb kritikaként vetette fel.

Mit jelentenek a magyar hatóságok és mit nem?

Vitályos Eszter, a tárca államtitkára előadásában ábrákkal is bemutatta azokat a kormányzati lépéseket, amelyeket a korrupció és a csalás ellen tettek az elmúlt években. Ezek döntő részéről már egy szerdai előadása alapján beszámoltunk:

Többször visszatérő téma volt a konferencia során az OLAF 2014-es éves jelentése, amely szerint tavaly egyetlen olyan csalási esetben sem indult vizsgálat, amelyet a magyar hatóságok jelentettek volna be. Ezzel szemben 28 olyan vizsgálat volt, amelyet a magyar magánszféra felől jelentettek.

Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója egyébként jelezte, hogy nagyobb eséllyel indulnak hivatalos vizsgálatok a tagállami hatóságok bejelentésére, mint a tagállami magánszféra felőli bejelentések alapján. Utóbbiban szerepe lehet annak, hogy hogy esetleg rosszmájú, vagy politikai szempontokból történik a bejelentés.

Az is lényeges az OLAF jelentésből, hogy
  • míg EU-átlagban a kifizetett forrásoknak az 1,6%-át érte el a jelentett szabálytalan esetek volumene, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,4% volt
  • míg EU-átlagban a kifizetett forrásoknak a 0,36%-át érte el a jelentett csalási esetek volumene, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,02% volt.

Vitályos Eszter azt a gondolatot, hogy esetleg a magyar hatóságok nem jelentenék a problémás, gyanús eseteket, azzal cáfolta, hogy a 2007-2013-as ciklus során már közel 10 ezer szabálytalansági esetet jelentettek a saját rendszerükben a magyar Irányító Hatóságok. Ezzel párhuzamosan 1083 ügy került regisztrálásra az OLAF szabálysértési bejelentő rendszerében, az IMS rendszerben (10 ezer euró feletti értékhatárú ügyek).

Ezek nyomán összesen 451 esetben bűnügyi megkeresés indult és a bűnügyi feljelentések száma 29 darab volt.

Mit jelent ez a 120 milliárdos büntetés?

A Walter Deffaa által említett pénzügyi korrekciós mérték és ügyszám azt jelenti, hogy a Bizottság a hozzá leadott számlák körében ekkora méretben talált olyan problémákat, amelyek nyomán 25%-ig terjedő pénzügyi korrekciót javasolt és ezt el is fogadták az illetékes magyar hatóságok.

Éppen emiatt ez a pénz nem veszett el Magyarország számára, hanem hasonló célokra más, kiküldött számlákkal ezeket le lehet kötni.

Akkor lenne gond, ha a magyar hatóságok nem fogadnák el ezeket a bizottsági korrekciós javaslatokat, mert akkor a Bizottságnak egy hivatalos pénzügyi korrekciós döntést kell hoznia és csak ezt tudná Magyarország megtámadni az Európai Bíróságon.

Ez a hivatalos bizottsági döntés azt jelentené, hogy elvesznek egy részt (korrekcióval érintett részt) a Magyarországnak 7 évre járó keretből, azaz azt már nem tudná felhasználni. Ilyenre eddig a 2007-2013-as ciklus terhére még nem került sor, de a Lázár János által tegnap is említett útépítői büntetés tartalma is ez lenne: ha tehát emiatt hivatalosan is elvenne Magyarországtól pénzt a Bizottság, akkor ezt a részt fizettetné meg utólag az útépítőkkel (ezzel egyúttal pontosítjuk tegnapi cikkünk tartalmát is).

Csepreghy: kivizsgáljuk a gyanús ügyeket

Csepreghy előadásában többek között rámutatott, hogy egész Európa közös problémájáról van szó, ha korrupcióról beszélünk, mi pedig

mindent megteszünk azért, hogy kivizsgáljuk a gyanús ügyeket és megteszünk minden lépést a korrupció ellen.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciós kockázatokról szóló konferencia nyitóelőadásában a Miniszterelnökség miniszter-helyettese az uniós vezető tisztségviselők előtt ismertette az elmúlt években tett kormányzati lépéseket, illetve újra felemlegette az Altus-ügyet és egyúttal kérte az OLAF vizsgálatát is.

A Csepreghy által tartott nyitóelőadás fontosabb üzenetei:

  • "A korrupció kiirtására nem furkósbotra van szükség", sokkal inkább higgadt, konstruktív párbeszédre, de megjegyezte, hogy sokszor úgy érzi: helytelenül ijesztgetnek a magyar sajtóban az OLAF nevével
  • Emlékeztetett arra, hogy a 2012-as Alaptörvény Európában először hozott olyan szabályrendszert, miszerint offshore hátterű cég nem kaphat állami, így uniós támogatást sem. Ezzel összefüggésben az elmúlt években volt egy átfogó vizsgálat, amelynek keretében 2007-ig visszamenőlegesen tekintették át a magyar hatóságok az összes szerződést, hogy nyertek-e offshore cégek támogatást. Ezek nyomán szavai szerint több tucat esetben indultak vizsgálatok.
  • A magyar kormány által tett korrupcióelleni lépések között kiemelte például azt, hogy van a magyar kormány által elfogadott hivatalos csalási stratégia a 2014-2020-as ESB-alapok felhasználására, emellett elvégezték az induló csalás kockázati jelentést, és Magyarország csatlakozott a Bizottság által is propagált Arachne kockázatérzékelési rendszerhez.
  • Rámutatott, hogy 2010-ben örökölt egy korrupciós helyzetet a kormány, de zéró toleranciát hirdettek a korrupcióban és szabályok születtek az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás terén is, illetve elfogadták a közigazgatási korrupció elkerülését hivatott stratégiát is.
  • Kiemelte, hogy az átláthatóság és a verseny erősítését segíti az új közbeszerzési törvény is, hiszen az eddigieknél szélesebb körnek biztosítják a részvételt a közbeszerzési lehetőségekhez, az új Kbt. pedig azt is közérdekből nyilvános adattá minősítette, hogy a döntést hogyan hozták meg (az értékelési és a győztes kihirdetési szempontrendszer hogyan alakult).
  • Rámutatott, hogy az új törvényben vannak nevesítve olyan kizáró tényezők, amelyek nem teszik lehetővé a közbeszerzésen indulást, ami egyértelműen szigorú, Európában is példátlan szabályozás.
  • Felemlegette az Altus-ügyet, annak újabb felvonását is (Lengyelországban kaptak most egy munkát), és a korábban is emlegetett kritikák ismétlése mellett kijelentette: "Brüsszel pénze Gyurcsány-párthoz jut". Kérte egyúttal, hogy az OLAF vizsgálja ki az ügyet, mivel a magyar álláspont szerint tiltott pártfinanszírozás zajlik.
koronavírus covid-19 járvány orvos
taxi koronavírus
német200117
cimlap_olaj0331_2
koronavírus sakk
Frankfurti tőzsde
bika medve
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
európai uniós zászló európai bizottság