Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország
Uniós források

Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország

Weinhardt Attila
Azzal, hogy az uniós támogatások kifizetési számlálója tavaly év végén 9194 milliárd forinton állt meg, és így a 7 évre járó keret mintegy 106 százalékát fizettük ki, Magyarország kiugró teljesítménnyel vág neki a következő bő egy évben zajló pénzügyi zárási folyamatnak. Ez amellett, hogy nagy esélyt ad nekünk a 2007-2013-ra járó források 100%-ának lekötésére, egyúttal nem jár érdemi államháztartási hiánykockázattal sem. Ehhez képest régiós versenytársainknál olykor megdöbbentő méretű és csaknem biztos uniós forrásvesztés mutatkozik. Bár a napokban meglepő magyar államháztartási számokat is megtudtunk, azt kijelenthetjük: távolról sem beszélhetünk év végi pénzszórásról.

Lehagytuk a lengyeleket

Azzal, hogy tavaly év végére 9194 milliárd forintra ugrott a kifizetési számláló, Magyarország valóban mintegy 6 százalékkal "túlfizette" a nekünk 7 évre járó uniós keretet - erősítette meg a Portfolio keddi elemzésének egyik fő számát nekünk Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára, miniszter-helyettese azonban rögtön régiós perspektívába is helyezte ezt az eredményt. A kormány információi szerint ugyanis:
  • A lengyelek otthon a nekik 7 évre járó keretük mindössze 101%-át fizették ki (ennyi számlát tudtak produkálni az ottani fejlesztők-projektgazdák, amit ott év végéig ki is fizettek nekik, de ettől egyelőre nyilván alacsonyabb az a ráta, amit Brüsszelből már le tudtak hívni). Ez tehát azt jelenti, hogy a nagy hajrában Magyarország le tudta hagyni az otthoni kifizetési rátában a lengyeleket, noha az elmúlt években a lengyelek rendre az elsők voltak a régiós mezőnyben (legutóbb november közepén a Brüsszel által már kifizetett pénzek rangsorában ők 94,8%-on álltak, míg mi 87,5%-on).
  • A cseheknél az otthoni kifizetési arány 96% lett, ami legalább 1,2 milliárd euró körüli forrásvesztést eleve determinál
  • A szlovákoknál csak 94%-os ez a ráta, ami a 7 éves keretük mérete alapján szintén legalább 1,2 milliárd euró körüli forrásvesztést jelent
  • A románoknál pedig csak 74%-os volt év végén a kifizetési ráta. A románok mindig is nagyon rosszul álltak az elmúlt évek abszorpciós versenyében, de ez a szám ennek ellenére is megdöbbentően rossznak mondható még a speciális brüsszeli munkacsoport aktív segítsége mellett is, hiszen ez legalább 5 milliárd euró körüli biztos forrásvesztést jelent a felzárkóztatási pénzekre rászoruló országnak.


Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország


Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország

Mit jelent ez és hogyan tovább?

A 106%-os magyar kifizetési ráta nemcsak amiatt mondható sikernek, mert a régióban ezzel mi vezetünk, hanem amiatt is, mert a ciklus elméleti záróévében (2013-ban) még 550 milliárd forint körüli elmaradásnál jártunk az év végére tőlünk elvárt kifizetési szinttől és ehhez képest sikerült annyira felgyorsítani az új vezetés és intézményrendszer mellett a kifizetéseket, hogy végül 450 milliárd forintos (6%-os) "túlfizetés" lett a vége.

Ez a 106%-os kifizetés egyébként azt is jelenti, hogy míg Magyarországnak reális esélye van arra, hogy a 2017 tavaszáig zajló pénzügyi zárási folyamat során végül "el tudja hozni" az országnak 7 évre járó keret 100%-át, addig a lengyeleknek erre korlátozott az esélyük, a többieknél pedig biztos a forrásvesztés, legfeljebb csak annak mértéke a kérdés.

A pénzügyi zárási folyamat során ugyanis ezek, a 7 évre járó keretre vonatkozó forráslehívási ráták csak csökkenni fognak, így aki nem tudott kellő mértékű többlet számlát (puffert) képezni, az végül azt kockáztatja, hogy forrást veszít. Magyarország kapcsán a 2004-2006-os rövid uniós ciklus egyik tapasztalata az volt, hogy mintegy 3,5%-nyi, Brüsszelnek már benyújtott számlát utólag "kiszórtak", azaz ennyi plusz számlát kellett benyújtani helyettük elszámolásra, hogy a teljes keretet le tudjuk kötni.

Most tehát 6%-os pufferrel indulunk, miközben a lengyelek csak 1%-ossal, így náluk igencsak "rezeg a léc", hogy végül tényleg le tudják-e kötni a 7 éves keretüket,

míg a többiek eleve nem fizettek ki annyi számlát, hogy esélyük legyen a Brüsszel által esetleg problémásnak találandó számlák mögé másikat betenni.

Most már a végső csata zajlik a pénzekért

Fontos ugyanis tudni, hogy a pénzügyi zárás és audit azt jelenti: a Bizottság utólag tételesen átvizsgálja az egész periódust és az általuk kifizetett bármilyen számla tartalmát utólag is megkérdőjelezhetik. Így akár az is előfordulhat, hogy 2016-ban egy 2008-ban már kifizetett uniós támogatás ügyét nyitják meg újra.

Ez az egyeztetési (egyezkedési?) folyamat tehát egyfajta végső csataként is felfogható az országoknak járó uniós pénzekért, amely csatának Magyarország rendkívül jó helyzetből vág neki.

A 106%-os kifizetési arányban ugyanis van jókora puffer arra, hogy ha beleköt bizonyos tételekbe Brüsszel, még akkor is elérjük a 100%-ot.

Honnan jön a többlet számlaállomány?

Amint jeleztük: Magyarország mintegy 450 milliárd forintnyi, az itthoni szervek által már kifizetett uniós támogatási többlet számlával vág neki ennek az egyeztetési folyamatnak. Ez a 8750 milliárd forint körüli 7 éves keret és a 9194 milliárdos tényleges kifizetés közötti különbségből adódik. Ezzel párhuzamosan zajlott az, amit a napokban a nemzetgazdasági tárca mondott, miszerint ők az előzetesen tervezetthez képest mintegy 300 milliárd forintnyi uniós támogatás túlfizetést hajtottak végre.

Ez onnan jön, hogy az idei évre kormányhatározatban rögzített kifizetési cél 2236 milliárd forint volt, de végül szállítói és előleg kifizetéssel együtt ez 2590 milliárd forintra teljesült (355 milliárdos többletkifizetés). Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az év végére jócskán "megpörgetett" szállítói és előleg kifizetések miatt a kifizetési számláló már nem fog tovább emelkedni idén, azaz 9194 milliárdon fog ragadni. Éppen emiatt mára le is vették a számlálót a kormány hivatalos pályázati oldalának címlapjáról.

Mire jöhet jól a többlet számlaállomány?

A Magyarország által produkált 450 milliárd forint körüli többlet számlaállományt a bizottsági audit során az alábbi célokra tudjuk majd felhasználni:
  • A Bizottsággal már elszámolt tételekben (ez a 7 éves keret 87,5%-át teszi ki) utólag felmerülő esetleges problémák "fedezetére"
  • A Bizottságnak már kiküldött, de a 60 napos fizetési határidő miatt még ki nem fizetett számlákban talált problémákra
  • A magyar szervek és a Bizottság között fennálló, 2 milliárd euró körüli (620 mrd Ft) vitatott tételekbeli problémák rendezésére (ezek között becslésünk szerint a régóta húzódó aszfaltügy mintegy 1,6 milliárd eurónyi számlát tehet ki, és további problémák kötődhetnek más útépítési programokhoz, illetve az Öveges-programhoz, turisztikai fejlesztésekhez, LED-es közvilágítási programhoz, illetve a Budapest-Szíve programhoz is). Ezekben a vitákban ha sikerül megállapodni egy pénzügyi korrekcióról, akkor a többi tételt a Bizottság kifizeti az eredeti számlákra, a korrekcióval érintett volumenre viszont új számlákat kell kiküldenünk.
  • A magyar szervek által még kiküldendő számlákbeli esetleges problémák "fedezetére".

A Portfolio megbízható információi szerint a fenti első három tétel együtt a 7 éves keretünknek kb. a 96%-át jelenti, miközben összesen itthon a keretnek a 106%-át fizettük ki. A kettő közti 10%-pontnyi különbség mintegy 880 milliárd forint, így tehát a 450 milliárd forintnyi többlet számla egyrészt ebből a hiányzó 4%-pontnyi támogatás lehívást szolgálja, másrészt a korábbi 96%-nyi részbeli problémák "fedezetét".

Ez elégségesnek tűnik a 100%-nyi rész elhozásához, igaz a ciklus végi nagyüzemi számlagyártások újabb túlárazásokhoz vezethettek, amelyeket tudomásunk szerint Brüsszel már a szemére is vetett a kormánynak. Így tehát mindenképpen megállja a helyét a következő bő egy évi egyeztetésekre a csata kifejezés.

Három forgatókönyv, korlátozott államháztartási következmények

  • Ha az audit során bármelyik, már kiküldött/elszámolt számlát problémásnak találja Brüsszel, akkor a megképzett 450 milliárdos pufferből be tudunk tenni helyette új számlát. (A legtöbb problémás ügyre a magyar hatóságok előre megképeztek kellő mennyiségű többlet számlát, de ha valahol nem lenne elég új számla, ott lehet élni az Operatív Program prioritásain belüli 10%-os forrásátcsoportosítás lehetőségével is). Mindezzel párhuzamosan az történik majd, hogy a Bizottság által "kiszórt" problémás számlák költsége átszáll a magyar államháztartásra. Mivel ezek utólag, ráadásul valószínűleg több évre szétterülve emelik meg az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiányát, ezért valószínűleg kevésbé érdekes fejlemények lesznek a piaci szereplők számára, akik az ország adósságfinanszírozásáról döntenek).
  • Valószínű, hogy a megképzett plusz számlaállomány egy részét nem kell felhasználni az audit során kiszórt számlák helyettesítésére, így innen két további forgatókönyv lehetséges. A magyar hatóságok biztosan megpróbálják majd ezen számlákat megfeleltetni ("beforgatni") a 2014-2020-as uniós ciklus fejlesztési célkitűzéseivel, hogy az új 7 éves ciklusból tudjunk rájuk forrásokat elszámolni Brüsszellel. Így tehát ennek a forgatókönyvnek csak pénzforgalmi szemléletben és csak átmenetileg lesznek államháztartási hiányra gyakorolt következményei (átmenetileg meg kellett állampapír kibocsátással finanszírozni ezen számlák kifizetését a magyar pályázók felé), eredményszemléletben ugyanis szembeállíthatók lesznek majd a 2014-2020-as ciklusbeli brüsszeli forrásokkal.
  • A fentiekből következik, hogy a magyar államháztartás pénzforgalmi és eredményszemléletű hiányát csak az a része emeli meg a 450 milliárd forintnyi többlet számlának, amely se az első, se a második forgatókönyvvel nem kerül elszámolásra Brüsszellel. Ennek mérete ugyanakkor várhatóan nem lesz jelentős, de előre pontosan nem kalkulálható, az előttünk álló bő egy éves egyeztetési folyamat eredménye lesz.

Nem volt pénzszórás

Éppen a fentiek miatt ez a 450 milliárd forintnyi többlet kifizetés (és a vitatott 600 milliárdos tétel) most csak átmenetileg terheli meg pénzforgalomban az államháztartást és nem jelenthető ki a 450 milliárdos tétel kapcsán az, hogy pénzszórásról lett volna szó a rendkívül alacsony 2015-ös államháztartási hiánypályára tekintettel. Ez sokkal inkább a túlbiztosítási (106%-os forráslekötési) stratégia központi eleme volt, amely végül elvezethet ahhoz, hogy később elmondhassuk: le tudtuk kötni a Magyarországnak járó uniós források 100%-át jelentős államháztartási hiánykockázatok nélkül.

Az persze más kérdés, hogy miért kellett ekkora puffert képezni, miközben a lengyeleknek nem. Az nyilván a már eddig megképzett magyar számlaállomány kockázatosságával, a túlárazásokkal és egyéb problémákkal függ össze és az ezekből eredő auditkockázatok kivédését szolgálja.
European parliament building, Brussels, Belgium
kína
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
European parliament building, Brussels, Belgium