Ők rúghatnak labdába a felsőoktatási-ipari EU-s pályázaton
Uniós források

Ők rúghatnak labdába a felsőoktatási-ipari EU-s pályázaton

Vízi Ildikó
A pályázati felhívás szerint a már több éve eredményeket felmutató, stabil ipari és egyetemi partnerségre épülő pályázati konzorciumok számíthatnak támogatásra, amelyekből országszerte négy-hat Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kialakítása várható - hangsúlyozta a már megnyílt 25 milliárdos FIEK-pályázat kapcsán a Portfolio-nak küldött válaszaiban a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az intézmény szakpolitikai felelősként gondozza a pályázatot, így különösen fontos az iránymutatása, hiszen támogatási igényt is csak úgy lehet benyújtani, ha a pályázó konzorcium már rendelkezik az NKFI Hivatal támogató szakpolitikai szempontú véleményével és a projekt a konvergencia régióban valósul meg. A válaszokból kirajzolódik, hogy a 25 milliárdos keretet a valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztések kutatási hátterének biztosítására, az adott szakterület kiváló kutatóintézményeivel való együttműködés további erősítésére lehet majd felhasználni.
Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is előadást tart a K+F+I rendszer felépítéséről és a hatékony forrásfelhasználás kereteiről a Portfolio március 10-i Uniós Források 2016 című konferenciáján. További részletek:


Eddig is volt példa arra, hogy egyes ipari szereplők a hazai felsőoktatási intézmények kutatói kapacitásaira támaszkodtak egy-egy új fejlesztés során. Mennyiben új a mostani kezdeményezés?

Valóban voltak, vannak működő példák ipari-akadémiai együttműködésre. Az új konstrukció egy-egy ilyen jól működő együttműködésnek tud újabb lendületet adni és új kapcsolatok létrejöttét is hivatott ösztönözni olyan pályázati modellben, amely intézményesített innovációs együttműködés keretében gazdálkodási stabilitást és kutatás-fejlesztési kiválóságot biztosítva enged hosszú távú perspektívát az innovációs aktivitásnak. A program célja a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közötti szerves együttműködés megvalósítása, hogy folyamatos együttgondolkodás, közös alkotómunka eredményeképpen olyan témákon dolgozzanak a kutatók, olyan problémák megoldásához is próbáljanak hozzájárulni, amelyek a vállalat tevékenységében későbbiekben alkalmazható lesznek. Ez kölcsönös előnyökkel járhat. A kutatóhelyek elsajátíthatnak hatékonyságot ösztönző menedzsment szempontokat. A vállalati kutatás-fejlesztésnek pedig az adhat új dimenziót, ha fejlesztési ötleteiknek nem szab gátat a kutatási infrastruktúra vagy a kutatói kapacitás hiánya, hanem számíthatnak a professzionális kutatóhelyek erőforrásaira. A felhívás az együttműködési programot önálló költségvetéssel rendelkező szervezet létrehozása keretében ösztönzi.

Mit kell ebben az esetben önálló szervezeten érteni? Nem elég, ha a kereslet és a kínálat törvényei szerint időről időre együttműködik egymással a vállalati megrendelő és a számára ideális "kutatási kapacitást nyújtó szolgáltató"?

Nem csak az érdekelt szereplők, de az ország gazdasági érdeke is az, hogy az innovációs aktivitást tartósan működőképes intézményesített támogatási modellben ösztönözzük. Ha az ipari szereplők és az egyetemek nem csak alkalmi projektekre társulnak, hanem a kölcsönös és hosszú távú előnyök reményében egy kiszámítható intézményi keretben, közös infrastruktúrát fejlesztenek és inspiráló működési modellt alakítanak ki, az mindenképp komoly elköteleződést jelent. Ez erősíti az innovatív vállalkozások és gyártó vállalatok hazai kötődéseit és elősegíti a társaságok hosszú távú elkötelezettségét a hazai fejlesztéseik, beruházásaik iránt.

Az eddigi KFI véleményezés során milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a bírálók, melyekre a FIEK-pályázók figyelmét is felhívnák?

Az NKFI Hivatal eddig két felhívás (Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás [GINOP-2.3.3-15] és a "Stratégiai K+F műhelyek kiválósága" [GINOP-2.3.2-15]) esetében végezte el a pályázat benyújtásához előírt kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitikai szempontú támogató vélemény kéréséhez összeállított projekttervek értékelését. A projekttervek igazolták a felhívás iránti igényt, mert számos olyan kiválósági műhely működik az országban, amelyik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes programjai megvalósítását tovább ösztönözheti a pályázati támogatás, és a rendelkezésre álló összegnél lényegesen több igényt nyújtottak be, amint az kiderül az NKFI Hivatal honlapján olvasható részletes összefoglalóból. A projektjavaslatok értékelésének tapasztalatait összegezve Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke kiemelte, hogy az intézményvezetők gyakran nem vállalják fel a benyújtani tervezett pályázatok egyetemi-kutatóintézeti stratégiai fejlesztési irányokhoz igazodó koordinálását. Ezért fordulhatott elő például, hogy ugyanarról az egyetemről 75-80 százalékban ugyanolyan kutatási infrastruktúra beszerzésére érkezett két külön projektjavaslat két egymástól 200 méterre működő szervezeti egységtől. A benyújtott projekjavaslatokat illetően az NKFI Hivatal elnöke azt is kifejtette, hogy szakpolitikai szempontból nem támogatandók azok a tervek, amelyek több különböző színvonalú kutatási egység általános intézményfinanszírozási igényeit gyűjtik össze egy-egy "ernyőpályázatba", nem pedig egy koncepciózus, ígéretes kutatásfejlesztési program megvalósítását tűzik ki célul a felhívás keretében. A tapasztalatok kapcsán az elnök az is hangsúlyozta, a nem reális költségtervekkel benyújtott javaslatok szűkíthetik a minőségi kutatásfejlesztési programok terét, hozzátéve, amennyiben a pályázók a fenntarthatóság szempontját nem tartják szem előtt, az később az intézmények finanszírozásának ellehetetlenüléséhez is vezethet.

Az összefoglalt tapasztalatokat figyelembe véve a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ felhívás esetében milyen kiemelt elvárást fogalmaznak meg a projektjavaslatokat összeállító konzorciumokkal szemben?

A FIEK olyan ipari-felsőoktatási együttműködési program, melyet azoknak az intézményeknek érdemes megpályázniuk, ahol a már elért, többéves eredmények nyomán továbbiakra is lehet számítani a támogatásoknak és az ígéretes projektterveknek köszönhetően. Elsősorban tehát a már előzményekkel rendelkező, több éve eredményeket felmutató, stabil ipari és egyetemi partnerségre épülő pályázati konzorciumok számíthatnak támogatásra. Ezekből országszerte négy-hat felsőoktatási és ipari együttműködési központ (FIEK) kialakítása várható.

Ez azt jelenti, hogy nem csak a jól működő, rendszeres és hatékony kooperáció, de az ennek keretet adó szervezeti egység létrehozása is konkrét elvárás?

Igen, a cél, hogy az ország különböző pontjain létrejövő FIEK-ek rugalmas, gyors és eredményközpontú szervezetek legyenek. Az elkötelezett kutatókat, szakértőket és a menedzsment tevékenységét felügyelő szakmai testületben helyet kapnak a konzorciumalapítók és a költségvetést biztosító partnerek képviselői.

Az egyetemeknek tehát jelentős szerepük van a pályázat előkészítése során és az intézmény vezetésében is kiemelt részt kell vállalniuk. Pontosan melyek a felsőoktatási intézményekkel szemben megfogalmazott konkrét elvárások?

A felsőoktatási intézmények a pályázat keretében vállalják az alkalmazott kutatással foglalkozó munkatársak létszámának növelését, és vállalást tesznek a kutatómunkába bevont doktoranduszok, a publikációk, az iparjogvédelmi eljárások, továbbá az intézményből kiinduló spin-off vállalkozások számát illetően is.

Ezeknek a szakmai megvalósításban résztvevő munkavállalóknak a személyi jellegű kifizetései is elszámolhatók költségként? Ha igen, hogyan kell ezeket alátámasztani?

A projekt szakmai megvalósítása során minden személyi jellegű kifizetést igazoló bizonylatokkal kell alátámasztani. Ilyen kifizetést a kutatás-fejlesztésben vagy a projektmenedzsmentben részt vevő munkatársaknak lehet juttatni. Elszámolható a munkabér, megbízási díj, a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetések (pl. cafeteria).

Milyen típusú projektek jöhetnek szóba az intézmények programjában?

A pályázatra felfedező kutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, tehát a kutatás-fejlesztés különböző fázisainak és eredményeinek összehangolását ösztönzi. Konkrét, a piac által igényelt eredmények elérését szeretné a felhívás elősegíteni. Az a cél, hogy a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés, a folyamatos, közösen megtervezett programokban az alkotómunka eredményeképpen olyan területeken dolgozzanak a kutatók, melynek eredményei a későbbiekben a vállalat, sőt akár egy egész iparág tevékenységében alkalmazhatóak lesznek.

A támogatás feltétele, hogy a pályázó konzorcium a pályázat benyújtásakor rendelkezzen a NKFI Hivatal szakpolitikai szempontú véleményével, valamint programja illeszkedjen a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia ágazati prioritásainak valamelyikéhez.

Mi szükséges az NKFI Hivatal támogató véleményhez? Mit kell tartalmazniuk a beadott dokumentumoknak?

A véleménykérés beadásával kapcsolatos tudnivalók elérhetők és folyamatosan frissülnek az NKFI Hivatal honlapján.

Melyek a KFI szempontú szakpolitikai vélemény kialakításának főbb szempontjai?

Az értékelést végző szakértők a projekt szakmai tartalma, indokoltsága, az intelligens szakosodási stratégia céljaihoz való illeszkedése, a partnerek szakmai kiválósága, a projekt újdonságtartalma alapján értékelik a projektet. A további szempontok között számszerűsíthető tényezők is szerepelnek. A projekt keretében várható új kutatóhelyek száma, az új fejlesztések, prototípusok, publikációk, iparjogvédelmi eljárások, a létrehozott spin-off vállalkozások és a projekt keretében alkalmazott doktoranduszok száma is szerepel. A véleménykérés elbírálásának szempontjai az NKFI Hivatal honlapján érhetők el.

Hogyan lehet alátámasztani, hogy a pályázó projekt valóban illeszkedik a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához?

A Nemzeti S3-ban megjelölt ágazati prioritásokhoz vagy intelligens technológiákhoz való kapcsolódást a projektterv bemutatásával egyidejűleg röviden indokolni kell és a KFI szempontú szakpolitikai véleményezésben részt vevő külső szakértők vizsgálják a projekt tényleges illeszkedését. Minden esetben ellenőrzik a projektjavaslatban bemutatott kutatás-fejlesztési tervet, és - a támogatást igénylő fenti rövid indokolását is figyelembe véve - véleményezik azt.

A pályázati felhívás szerint "a konzorciumi tagok székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének a Közép-Magyarország régió területén kívül kell lennie." Lehetséges úgy pályázni, hogy a székhely budapesti, de a konzorcium másutt kívánja megvalósítani a projektet?

A konzorciumi tagok telephelyének a Közép-Magyarország régió területén kívül kell lennie, tehát minden esetben a megvalósítás helyszíne a döntő, egy budapesti székhelyű konzorcium is pályázhat, amennyiben rendelkezik telephellyel vagy fiókteleppel a konvergencia régiók valamelyikében, és a projektet valóban ott kívánják megvalósítani, ott teremtenek munkahelyet, ott hoznak létre kutatási kapacitást, valóban hozzájárulnak az adott régió fejlődéséhez. Az eddig elvégzett KFI szakpolitikai szempontú véleményezések tapasztalatai nyomán - ahogyan azt Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke is hangsúlyozta - érdemes kiemelni, hogy mind a hazai, mind az EU hatóságai részéről szigorú ellenőrzések várhatóak, amelyek során azt vizsgálják, valóban szervesen és fenntarthatóan kapcsolódnak-e az adott régióhoz a kevésbé fejlett régióban létrejött intézmények, együttműködési programok. Súlyos következményekkel jár, amennyiben ebben a tekintetben bármilyen visszaélés történik. A támogató szakpolitikai vélemény kiadásához a beadott projekttervben ennek a szempontnak az érvényesüléséről is meg kell győzni az értékelőket.

Szóba jöhető partnerek - egyetemek és vállalatok egyaránt - vannak Budapesten is. Ők miért nem pályázhatnak?

Az uniós források felhasználásnak szabályaiból adódik, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében meghirdetett pályázatok csak a konvergencia régiókra vonatkoznak, mert ennek a programnak a célja a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása. A közép-magyarországi intézmények valódi régiós programokkal ehhez hozzájárulhatnak, de pusztán forrásszerzéssel ezen a módon nem érdemes próbálkozni. A budapesti és Pest megyei pályázók számára hazai forrásból, az NKFI Hivatal által kezelt pénzalapból hasonló felhívás jelenik meg a közeli jövőben.

A FIEK-pályázat teljes szövege és a kapcsolódó dokumentumok ezen a közvetlen linken találhatók meg.
hologram vezető asszisztens
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
67-es gyors ut