Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete
Uniós források

Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete

Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad.
A fenti téma mellett számos egyéb lényeges fejlesztéspolitikai kérdésről és az uniós pályázati dömpingről is szó lesz a Portfolio március 10-i Uniós Források 2016 című konferenciáján. További részletek:

A bűvös kifejezés: közvetlen gazdaságfejlesztés

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kialakítása óta a kormány képviselői számtalan alkalommal ígérték azt, hogy az előző ciklusbeli 16 százalékkal ellentétben az országnak járó 12000 milliárd forintnyi forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. Legutóbb ezt éppen múlt héten ígérte meg az iparfejlesztési stratégia bejelentésekor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előtte pedig sok fórumon Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese is ezt hangsúlyozta, igaz azzal együtt, hogy az államra fordítandó maradék 40 százaléknyi forrás is valójában a gazdaságfejlesztést szolgálja. Erre példaként említette, hogy az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-hálózatba és így javul a városok elérhetősége.

Bár nem vonjuk kétségbe, hogy az ilyen pénzfelhasználásnak (pl. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) valahol, áttételesen lehetnek gazdaságfejlesztési hatásai, de közvetlen gazdaságfejlesztési hatásai aligha. Éppen emiatt alábbi elemzésünkben valóban csak a közvetlen gazdaságfejlesztési célú pályázatokat vizsgáltuk meg, hiszen a kormány is ezt a kifejezést használta számtalan alkalommal.

Módszertan

Az utóbbi időszakban megjelent 2015-ös, illetve friss, 2016-os pályázati menetrendek (Éves Fejlesztési Keretek) alapján azt vizsgáltuk meg, hogy teljesülhet-e a fenti 60%-os arány. Vizsgálatunk során az alábbiakat vettük figyelembe:
  • A 7 évre az EU-tól érkező strukturális és kohéziós alapok (25,2 milliárd euró, 310-es árfolyam, hazai társfinanszírozással együtt) nyomán összesen 9247 milliárd forintnyi pályázati keretet vetítenek előre az Operatív Programok.
  • Ebből a legfrissebb ÉFK-k alapján idén év végéig 80,6%-nyi kerettel jelennek majd meg pályázatok, tehát egyelőre a hivatalos anyagok alapján csak azt látjuk, hogy a 7 éves keretösszegnek a 80,6%-át hogyan tervezi elosztani a kormány.
  • A fennmaradó 20%-nyi rész jövő év első felében jelenhet meg és ha ennél a résznél valóban tartaná a kormány azt, hogy a források 60%-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, akkor elméletileg, a legtágabb értelmezésünkkel kijöhet, hogy a hét évre járó keret csaknem 60%-a közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy (47%+12%).Mégis azt látjuk, hogy ez veszélyben van, éppen az eddig közzétett ÉFK-k szerkezete miatt.
  • Az ÉFK-k részletes vizsgálata során első lépésként kiszűrtük a kiemelt, nevesített felhívásokat (ezeken ugyanis csak meghatározott intézmények indulhatnak, így eleve kérdéses a közvetlen gazdaságfejlesztés) és csak az egyszerűsített és standard eljárással meghirdetett pályázati felhívásokat vettük figyelembe.
  • Ezek után a csak standard és egyszerűsített felhívások esetében Operatív Programonként vizsgáltuk meg az összes felhívást és szűrtük ki azokat, melyek megítélésünk szerint közvetlen gazdaságfejlesztést támogatnak.
  • Ezt követően legtágabb értelmezésként megvizsgáltuk az egyéb felhívásokat is (kiemelt, területi eljárásrend szerintiek), hogy közülük melyeket lehet közvetlen gazdaságfejlesztési célt szolgálónak mondani.
  • Végül az így kapott összegeket a 2014-2020-as ciklusra összességében rendelkezésre álló források arányához viszonyítottuk (9247 milliárd) és így jött ki a különböző forgatókönyvekkel a 27,6, illetve 47% közötti arány.
  • Összegszerűen 2552 és 4344 milliárd forint között mozoghat az ilyen célú pályázatok volumene (a 80%-nyi összes pályázati keret alapján).


Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete
A cikkünk eredeti verziójában a fenti táblázatban feltüntetett két TOP összeg esetén pontosítást végeztünk. Eredetileg a teljes keretösszegnél 1215,9 milliárd forint szerepelt, melyet 1231,37 milliárd forintra korrigáltunk. A 2016 év végéig kinyíló keretösszeg 758,7 milliárd forint volt és 1025,57 millió forintra pontosítottuk.

Operatív Programonkénti megoszlás

A 10 Operatív Programot egyenként vizsgáltuk meg a módszertanban leírtak alapján:
  • Az RSZTOP, MAHOP, IKOP és a KEHOP pályázati felhívásait a fent említett szempontok alapján megvizsgálva azt állapítottuk meg, hogy ezen felhívások véleményünk szerint nem kapcsolhatóak a közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz.
  • A KEHOP és az IKOP esetében még elmondhatjuk azt is, hogy javarészt csak kiemelt, nevesített pályázatokat tartalmaznak, amelyek nem sorolhatóak a közvetlen gazdaságfejlesztési célokat támogató felhívások közé.
  • A GINOP esetében a 8. prioritás tekintetében az eljárásrendtől függetlenül vettük figyelembe azokat a felhívásokat, melyek közvetlenül gazdaságfejlesztési célt szolgálnak.
  • A KÖFOP esetében csak egyetlen kiírást találtunk, ami nem kiemelt, de megítélésünk szerint az az egy sem kapcsolható a közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz.
  • A TOP esetében a 3. és a 4. prioritás egyáltalán nem kapcsolódik a közvetlen gazdaságfejlesztéshez, így ezt nem, illetve a 6. prioritás esetében pedig csak részlegesen vettük figyelembe a felhívásokat.
  • Az EFOP, VEKOP és VP esetében nem volt speciális szempont, amit figyelembe vettünk, csak kiszűrtük azokat, melyek nem kapcsolódnak közvetlen gazdaságfejlesztéshez.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) esetében 47 és 68%, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 23 és 61%, a Vidékfejlesztési Program (VP) kapcsán pedig 74 és 89 % közötti arányt lehet "betudni" közvetlen gazdaságfejlesztési célok támogatására. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) közvetlen gazdaságfejlesztésre megítélésünk szerint 20 és 30% közötti forrás használható.

Ha az OP-k kapcsán azt nézzük, hogy átlagosan mennyi forrást lehet felhasználni közvetlen gazdaságfejlesztésre, akkor még kevesebb, csak 36 %-os arány adódik. Ez jóval kevesebb, mint a sokszor hallott 60%, és bár a megközelítésben lehetnek különbségek, de az alacsonyabb arány akár a pályázni kívánó vállalkozók frusztráltságát, illetve az alacsonyabb vállalati beruházási hajlandóságot is részben megmagyarázhatja.
facebook pay
Puskás Aréna
K_EPA20191106140
Szél
GettyImages-1038084008
DMOHA20190901009
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
utepites bulgaria unios projekt 1500