Fellélegezhetünk: rendkívül jó hírt kapott Magyarország Brüsszelből
Uniós források

Fellélegezhetünk: rendkívül jó hírt kapott Magyarország Brüsszelből

Portfolio
Miközben a magyar kormány hónapok óta igyekszik felkészíteni a közvéleményt arra, hogy 2020 után nem, vagy csak csekély mértékben lesznek vissza nem térítendő uniós források, aközben egy szerdai brüsszeli tájékoztatón az Európai Bizottság alelnöke rendkívül fontos, nyugtató tartalmú kijelentést tett. Jyrki Katainen ugyanis azt mondta, hogy a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben igenis lesznek vissza nem térítendő támogatások, sőt a pénzek zöme továbbra is ilyen jellegű lesz, igaz növekedni fog a pénzügyi eszközök, azaz a hitelek, garanciák és kockázati tőkére szánt pénzek aránya.

Nyugtatás két témában

Mindezt Katainen amiatt mondta, hogy nyugtassa a kelet-közép-európai államokat, akik az új, kölcsönökön alapuló támogatási modellben életveszélyes fenyegetést látnak a vissza nem térítendő támogatásokra épülő kohéziós politikai modellre. A Bruxinfó beszámolója szerint az alelnök közép- és kelet-európai tudósítók egy kisebb csoportjának nyilatkozva azt hangsúlyozta:

A következő többéves keretköltségvetésben rendelkezésre álló pénzek zöme vissza nem térítendő támogatás marad, de növekedni fog a kölcsönök és a pénzügyi eszközök részaránya.

A nyugtatás persze nem véletlen, hiszen Katainen éppen tegnap jelentette be azt, hogy a visszatérítendő forrásokra épülő Juncker-féle beruházási terv sikere miatt meghosszabbítják a mögöttes pénzügyi alap működését (európai stratégiai beruházási alap, azaz EFSI).

Ez egyébként rögtön felveti azt a kérdést, hogy az alap további működéséhez elvesznek-e pénzt a 2014-2020-as keretköltségvetésben előre dedikált fejlesztési céloktól, de Katainen ebben a témában is nyugtatott, miszerint nem, mert elegendő forrás van ehhez a büdzsében.

A közkeletű néven csak Juncker-tervnek emlegetett, eredetileg 3 évre tervezett európai beruházási terv, illetve a mögöttes alap működéséről bő egy éve készítettünk interjút Jyrki Katainennel, aki már akkor is bátorította Magyarországot az alaphoz való külön tagállami hozzájárulásra is.

Fellélegezhetünk: rendkívül jó hírt kapott Magyarország Brüsszelből


Az EFSI felállításának első éves évfordulóján bejelentett eddigi eredmények és a meghosszabbítás összhangban van azokkal a korábbi nézetekkel (és félelmekkel), hogy az EU strukturális és kohéziós támogatási rendszerében fokozatosan átveszik a (domináns?) szerepet a visszatérítendő források. Eredetileg ugyanis a Juncker-tervet 2015-2017 közöttre tervezték 315 milliárd eurós megcélzott beruházási kerettel, de az első évben az Európai Beruházási Bank (EIB) által jóváhagyott 64 projekt végrehajtásához megítélt 9,3 milliárd euróból összesen már 100 milliárd euró magántőkét tudott mobilizálni. Tavaly év végén még csak 7,5 milliárd eurón, illetve 50 milliárd eurón álltak ezek a számok (mennyi közpénzből mennyi összes beruházást mobilizáltak).

Ez tehát azt jelenti, hogy a kezdeti erős kételkedésre rácáfoltak az eddigi eredmények: időarányosan ugyanis tartható a 3 éves keretprogram. Most pedig ennek meghosszabbítását tervezik 2017 utánra, azaz bőséges tapasztalat lesz majd ahhoz, hogy 2020 utántól ezek szerepe egyre erőteljesebb legyen az uniós támogatások, finanszírozási mechanizmusok terén - legalábbis a félelmek szerint, de a fentiek alapján ezeket igyekezett enyhíteni Katainen a kijelentéseivel.

Fontos persze hozzátenni, hogy nem Katainen szava a döntő a 2020 utáni uniós költségvetési keretekben, hiszen a Bizottság csak javaslatot tesz majd ezekről 2018-ban (és erről hosszas tagállamok között egyeztetés, csatározás lesz), de mindenesetre irányadó az, hogy hogyan gondolkodnak mostanában Brüsszelben a témáról. Az óvatos optimizmusra már egy januári hír is alapot adhatott a regionális támogatásokért felelős uniós biztossal történt egyeztetés nyomán. Corina Cretu egyébként a Portfolionak adott minapi interjúban azt is jelezte: nagyon várja a magyar kormány elképzeléseit a 2020 utáni támogatási politika négy nagy kihívásra.

Burkolt beszólás

A fentiekhez kapcsolódóan Katainen tegnap a BruxInfónak nyilatkozva elismerte, hogy a Juncker-tervet a legnagyobb jóindulattal sem lehet átütő sikernek nevezni az új tagállamok többségében. Ennek csak az egyik vetülete az, hogy Ciprus és Málta kivételével az összes uniós tagállamba elért az EFSI "keze" és indultak a program keretében finanszírozott, főleg a kis- és középvállalkozásokat támogató beruházások. A másik vetülete az, hogy Közép- és Kelet-Európa nem kapkodott két kézzel a pénzügyi konstrukció és az abból finanszírozott beruházások után. Ezt a számok szintjén is jól nyomon tudjuk követni ezen a linken időrendben visszafelé is.

Jyrki Katainen szerint a viszonylagos érdektelenségnek három fő oka van:
  • Mindenekelőtt az, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok gondolkodásában még mindig szinte kizárólagos helyet foglalnak el a vissza nem térítendő támogatások, amelyek a strukturális és a kohéziós alapból származnak. (Mivel a 2014-2020-as ciklus egyik legnagyobb nettó haszonélvezője továbbra is Magyarország, illetve mivel Lengyelország bejelentett egy 8 milliárd eurós, a szlovákok egy 400 milliós, a bolgárok pedig egy 100 millió eurós hozzájárulást a Juncker-tervhez, ezért ez a megjegyzés elsősorban Magyarországnak szól, itthon ugyanis még nem lehetett hallani arról, hogy készülne tagállami felajánlás.)
  • Emellett úgy látja, hogy az új tagállamokban a bankszektor egyelőre nem látta meg a programban a lehetőségeket (Magyarországon eddig mindössze a K&H Bank kkv-hiteles programja indult el a Juncker-terv égisze alatt.)
  • Végül, de nem utolsó sorban Katainen szerint egyes új tagállamokban nincs igazán kultúrája az állami és magánbefektetők partnerségén alapuló beruházásoknak, az ún. PPP-nek.

Bátrabb a Bizottság a sikerek láttán

Jyrki Katainen - aki ősszel kíván hivatalos javaslatot előterjeszteni a három éves beruházási program folytatására - ezért az EFSI tevékenységének valamennyi tagállamra való kiterjesztését tartja az egyik fő feladatnak a jövőben.

Az Európai Bizottság azon is felbátorodott, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások és a bankok körében minden várakozást felülmúló sikere volt a beruházási programnak, és azon belül is az EFSI által nyújtott garanciáknak, amelyek lehetővé tették az Európai Beruházási Bank (EIB) és a vele hitelszerződést aláíró bankok számára a kockázatok kivédését.

Az Európai Beruházási Alap (EIF), ami a program kkv-ra vonatkozó pillérét menedzseli, eddig 185 kis- és középvállalkozásokat érintő pénzügyi megállapodást hagyott jóvá, amelyekhez összesen 3,5 milliárd euró alaptőkét biztosított az EFSI. Brüsszel várakozásai szerint az eddig jóváhagyott hitelekből 142 ezer kkv és innovatív vállalkozás profitálhat.

Különösen Olaszországban volt nagy sikere a kkv-s hitelprogramnak, amire nyolc helyi bank is rámozdult. Nem kevesebb, mint 50 ezer olasz kkv juthat beruházási forrásokhoz.

A legtöbb hitelt sorrendben olasz, francia, brit, német, spanyol és belga kis- és középvállalkozásoknak folyósították. Katainen arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kkv-nál különösen nagy a megtérülési ráta, az EFSI átlagosan eddig 23-szoros tőkeáttétellel dolgozott a tervezett 15-szörös helyett. Az eddig mozgósított 100 milliárd euróból elmondása szerint 80 milliárd a magántőke.

Az éves jelentés közzétételével egy időben az Európai Bizottság elindította a beruházási terv még hiányzó láncszemét, az európai beruházási projekt portált, egy internetes platformot, ami láthatóvá teszi a csőben lévő projekteket az érdeklődő befektetők előtt.
FrankfurtTőzsde
allampapir
BÉT
GettyImages-1132938888
Varhelyi Oliver hetfon mar atment a vizsgan
GettyImages-1171927220
trump
GettyImages-1185431673
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
FrankfurtTőzsde