Új trükköt talált ki a kormány, de ez nem segít rajtunk az idén
Uniós források

Új trükköt talált ki a kormány, de ez nem segít rajtunk az idén

Weinhardt Attila
Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.

Mikorra szivárog a pénz a gazdaságba?

Június elején jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője, másnap pedig a tárca államtitkára megerősítette, hogy a kincstári körhöz tartozó állami kedvezményezettek az uniós projektjeikhez 100%-os előleget kaphatnak. A döntés a meglepően gyenge első negyedéves magyar GDP-adatot követte és azt szolgálná, hogy minél inkább élénküljön a gazdasági növekedés a megkapott magasabb kezdeti előleg segítségével. A cél az, hogy ezzel a likviditástöbblettel is minél inkább elősegítsék a projektek gyors megkezdését és megvalósítását.

A gond azonban az, hogy a megkapott 100%-os előleg nem feltétlenül tud gyorsítani a projekteken. A nyertesek kiválasztása után a közbeszerzéseknek ugyanis időigénye van (persze a feltételes közbeszerzések tudnak valamennyit gyorsítani), és a projektek előrehaladásának sebességétől függ, hogy mikor mennyi számla keletkezik, azaz ettől függ majd, hogy mikor és mennyi pénzt lehet ténylegesen kifizetni a megvalósításban részt vevő szereplőknek (alvállalkozóknak).

Növekedésélénkítő hatása azonban csak a projektek tényleges megvalósításának van. Ez pedig nem feltétlenül lesz gyorsabb az előlegtől, legfeljebb jobban néz ki a kiutalási statisztikában. Márpedig a Világgazdaság mai cikkében azt pedzegeti, hogy például a nagy vízközmű beruházások esetén a projektek időigénye miatt a megvalósításba bevont kkv-khoz leghamarabb 2017 februárjától kerülhetnek a pénzek.

A deficitet nem növeli, a kifizetési számlálót igen

A lapnak egyrészt megerősítette a tárca, hogy "kizárólag a közszféra szervezeteket" érintené a 100%-ra emelt előleg kifizetés terve, másrészt a cikk levezeti, hogy ez a pénz mikor és hogyan jut majd el a gazdaságba. Lényeges momentum, hogy mivel a kincstári körön belüli szervezeteknek utalják ki a 100%-nyi pénzt, ezért a kincstári kört tekintve a büdzséegyenleg nem romlik (leegyszerűsítve az történik, hogy átvezetik a pénzt egyik számláról a másikra), de közben a kiutalás teljes egészében növeli az uniós támogatások kifizetési számlálóját. Így közelebb kerül a kormány a saját maga által meghatározott 2048 milliárd forintos idei kifizetési célhoz.

Azok a kincstári körhöz tartozó szervezetek, akik megkapják a 100%-os előleget, az 50%-ra növelt kkv-előleg szabályok miatt ezt a pénzt továbbadják az egyes projektek közbeszerzésein kiválasztott nyerteseknek, de ahhoz idő kell, mire idáig eljutunk a folyamatban. A cikk példája szerint a fejlesztési tárca bizonyos infrastruktúra-fejlesztéseit menedzselő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. mintegy 800 milliárd forintot kapna meg a 100%-os előleg miatt, amelyből a 420 milliárdos keretösszegű viziközmű-fejlesztési keretszerződés nyerteseinek (pl. Duna Aszfalt, Mészáros&Mészáros Kft.) 210 milliárd forintot ki is utal majd. A teljesítésben részt vevő kkv-k viszont legkorábban jövőre érezhetik az elvégzett munkák alapján ennek a pénznek a(z utólagos) folyósítását.

A cikk szerint a Bizottság nem érti, hogy mi szükség van a munkák megkezdése előtt ilyen magas előlegek kiutalására, ez ugyanis "üti a hatékony közpénzfelhasználás elvét". Az egyik lehetséges magyarázat viszont az lehet, hogy amíg ezek a köztes szervezetek parkoltatják a pénzt a számlájukon, addig elérhetnek némi kamatot is rajta.

Az egész 420 milliárdos tömbösített közbeszerzéssel azért is baja van Brüsszelnek, mert nem találtak olyan jogi passzust Magyarországon, ami engedné, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. más ajánlatkérő nevében eljárhasson, márpedig viziközmű tender esetében ez történik: a majdani kedvezményezett önkormányzatok, illetve társulásaik számára választ nyertes cégeket.

Van mozgástér a romlásra

Lényeges persze a történetnek az a része is, ami az államháztartási következményekre vonatkozik. Ez főként a kkv-k körében érdekes, amelyek között 50%-ra emelték az előleget. A hozzájuk kiutalt pénz rögtön kikerülne a kincstári körből a támogatási szerződés aláírása után, így ebből az irányból jöhet majd a deficit növekedése. Amint a múlt pénteki Csepreghy Nándor-interjúnkból kiderült: a deficit konkrétan amiatt jöhet, mert Brüsszel az 50%-nyi előlegnek valószínűleg csak egy részét (pl. 30%) térítené meg a szokásos időeltéréssel (néhány hónap), így tehát az itthoni kifizetés és a brüsszeli utólagos megtérítés közötti időleges szétnyílás akár több százmilliárd forintot is kitehet.

A kincstári körben történő 100%-os előlegkifizetés nem rontja a kincstári kör hiányát, de az innen továbbutalt 50%-os előlegnek és például a tömbösített nagytender körüli vitáknak is lehet átmenetileg deficitnövelő hatása. A kkv-k körében pedig szintén lehet deficitnövelő hatás az itthoni kifizetés és a brüsszeli utólagos megtérítés közötti időleges szétnyílásból adódóan.

A kormányzat azért vállalhat ekkora kötelezettségeket, mert:
  • az állam egészen jól áll likvid tartalékokkal: a ma közzétett MNB-adatok alapján az állam forintban és devizában a jegybanknál tartott betétállománya 1416 milliárd forintot tesz ki, azaz viszonylag magas (az idei évben jellemzően 1400-1600 milliárd forint között hullámzott az állomány)

    Új trükköt talált ki a kormány, de ez nem segít rajtunk az idén
  • az állam a következő hetekben igen jelentős bevételekre számíthat egyrészt az aszfaltügyi vita rendezése esetén (közelmúltbeli hírek szerint egyszerre akár 370 milliárdot is átutalhat Brüsszel, feltéve, ha egyszerre rendesen kiküldjük az összes, ezzel összefüggő igénylésünket),
  • másrészt az állami földértékesítésekből (az eddigi 240 milliárdos keret mellett a harmadik értékesítési körből még mintegy 60 milliárd forint befolyhat), emellett a 2014-2020-as ciklusbeli itthoni számlákra is elkezdhetjük megkapni a brüsszeli folyósítást
  • ráadásul extrém kedvezőek az alap államháztartási folyamatok, hiszen az idei első 5 hónapban együttesen csak minimális hiány keletkezett a központi költségvetésben.


Az 500 milliárdos idei év közbeni kiadásnövelés nyilván növeli majd a hiányt, de a fentiek együttesen is abba az irányba mutatnak, hogy a megemelt előleg-szabályok miatt nem tudja úgy elrontani a büdzsé helyzetét idén a kormány, hogy amiatt aggódni kellene az adósságfinanszírozás vagy a 3%-os deficitplafon megsértése miatt. Éppen ellenkezőleg: a kedvező államháztartási folyamatok teszik lehetővé azt, hogy a megemelt előleg-szabályokkal is megpróbálkozhasson élénkíteni az idei növekedést a kormány. Legalábbis elmondhassa, hogy megpróbálta ezt elérni. Éppen a folyamatok időigénye miatt különösen érdekes, hogy mit tudnak majd őszre kitalálni az NGM-ben egy újabb növekedésélénkítő csomagként, ami még az idei GDP-növekedésre érdemi élénkítő hatással lehetne. Mert ez a trükk nem tűnik csodaszernek.
kórház
Frankfurti tőzsde
koronvavirus
cimlap_kina_szel
forint mnb épület sötét magyar jegybank
Mark Rutte Sebastian Kurz
Magyar Telekom
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Mark Rutte Sebastian Kurz