Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?
Uniós források

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?

Weinhardt Attila
Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.
A 2017-es közös uniós költségvetés tervezésének újabb nagy fejezete zárult le tegnap, hiszen az Európai Bizottság nyár eleji javaslatainak minimális átdolgozása után az Európai Unió Tanácsa (amelybe tagállami minisztereket delegálnak) is rábólintott a büdzsé tervére, a július 20-ra összeállt fő keretek mentén. Így tehát kialakultak azok a számok, hogy jövőre mennyi új kötelezettséget vállalhat az EU és konkrétan mennyi kifizetést teljesíthet (a cikk végi táblázat oszlopaiban éves commitment, azaz "c/a" betű és éves payment, "p/a" betű).

A Reuters EU-diplomatáktól azt hallotta: sok kelet-közép-európai országban azért aggódnak, hogy a strukturális és kohéziós keret levágása és a migrációra való "átforgatása" egyfajta előkészítse a későbbi, még durvább támogatás-megvonásnak, megtorlásul azért, mert például a visegrádi országok ellenzik a menekültpolitika eddigi kezelését.

A Portfolio megítélése szerint valójában teljesen másról, technikai jellegű okok következményeiről van szó és nem beszélhetünk arról, hogy a hátunk mögött elvennének tőlünk EU-forrásokat.

Ez már csak azért sem igaz, mert a magyar kormány képviselője is megszavazta tegnap az Európai Unió Tanácsában (EU Council) a döntést, és ahogy fentebb írtuk: már június eleje óta ismert volt a Bizottság 2017-es javaslata, július 20-án pedig az állandó brüsszeli nagykövetek ülésén is jóváhagyták már a fő kereteket.

A strukturális és kohéziós támogatások 2017-es keretösszegének 24%-os levágása azzal függ össze, hogy nagyon lassan indították el az uniós tagállamok a 2014-2020-as ciklus programjainak végrehajtását, így várhatóan kevés számlát küldenek ki kifizetési kérelemként Brüsszelbe, így megmaradna pénzkeret, amit viszont így átforgatnak a most akut menekültválság terheinek fedezésére. Fontos, hogy ettől még a tagállamoknak előre 7 évre megígért strukturális és kohéziós támogatásokat nem veszik el (Magyarországnak 21,9 milliárd euró), csak az egyes éveket érintő lehívási ütemezésben lehetnek cserék, átforgatások (a migrációra most megnyomott kifizetés után később majd kevesebbet fordítanak erre a célra a tervezettnél).

Brüsszelből is cáfolják a Reuterst Cikkünk megjelenése után tett közzé névtelen brüsszeli forrásaira hivatkozva egy rövid értelmező anyagot az MTI, amely teljesen megerősíti a Portfolio értelmezését arról, hogy mi miért történt a 2017-es büdzsé főbb sorai kapcsán. A hírügynökségnek nyilatkozó források szerint az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hét elején elfogadott álláspontjának értelmében a jövő évi uniós költségvetésben valóban extra forrásokat biztosítanának a migrációs válság kezelésére, és a kohéziós források jelentősen visszaesnének, a kettő között azonban nincsen semmi összefüggés. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők cáfolták a Reuters hírügynökség hétfői értesüléseit, amelyek szerint 2017-ben az unió szegényebb, főként keleti tagországainak fejlesztési forrásaiból vonhatnak el a bevándorlási válság kezelése érdekében. A hírügynökség azt is állította, hogy a költségvetési megszorítást a kelet-európai országok is elfogadták (utóbbi egyébként igaz - a szerk.) A brüsszeli tájékoztatás szerint a hétéves uniós költségvetés végrehajtási ciklusából fakad, hogy jövőre kevesebb forrás jut a kohéziós célokra. Ez azzal magyarázható, hogy "a 2007-2013-as programokra már nem kell annyi forrás, a 2014-2020-asra pedig még nem kell, mert nem futottak fel". Ez "normális jelenség" az uniós többéves pénzügyi keret közepén - tették hozzá a források. A hétfőn elfogadott tanácsi álláspont az EU-28-as körre vonatkozik, Magyarország viszonylag jó pozícióban van - fejtették ki.

Annak súlyos következményeire, hogy elaludtak a tagállamok a 2014-2020-as ciklus Operatív Programjainak elindításával, egy júliusi pozsonyi konferencián is figyelmeztetett már az illetékes uniós költségvetési szakértő. Júliusban tudomásunk szerint még csak 1-2 EU-s tagállam volt összesen, amely képes volt kiküldeni Brüsszelnek utólagos kifizetési elszámolásra számlákat, és nem biztos, hogy köztük volt Magyarország, de az alábbi okok miatt mégsem kell aggódnunk.

Ahogy beszámoltunk róla: a lassú programindítás és a kevés számla miatt idén mintegy 40%-kal lesz kevesebb a strukturális és kohéziós támogatások kifizetési üteme Brüsszelből, mint 2015-ben, amikor az előző ciklus záró évében mindenki csúcsra pörgette a kifizetést. Az alábbi táblázat alapján tehát ez csökkenne még tovább 2017-ben, és ez a kilátás még inkább felveti annak kockázatát, hogy egyes országok a saját hibájuk miatt ténylegesen is forrásokat veszítenek. Ha ugyanis olyan lassan indítják el a projektjeiket, hogy még 2017 végéig sem tudják lehívni a 2014-es évre megígért keretüket, akkor ez a pénz bent fog ragadni a közös kasszában, ahogy ezt a sötét képet az említett pozsonyi konferencián már vázolta a brüsszeli illetékes.

Ahogy akkor megírtuk: Magyarország ebből a szempontból jobb helyzetben van, mert viszonylag gyorsan indította el a 2014-2020-as ciklusát (itthon már 426 milliárdot ki is fizetett, ami a 7 éves keret közel 5%-a, így lesz belőle rövidesen kiküldhető számla is), így megítélésünk szerint az n+3-as szabályból eredő pénzvesztés minket nem fenyeget.

A 2017-es büdzsé fő fejezetei közötti átrendezés kapcsán fontos látni a nagyságrendi különbségeket is: ahogy az alábbi táblázat 1b fejezetben látjuk: 11,7 milliárd eurós csökkentés lesz 2016-ról 2017-re a kifizetésekben (48,8-ról 37,1 milliárdra, -24%), de közben a menekültválság terheinél kimutatott 25%-os növekedés 3-ról 3,8 milliárd euróra történő változást takar. Szó sincs tehát arról, hogy minden pénzt, ami most "elvesznek" a szegényebb keleti tagállamoktól, azt a menekültválság terheire fordítják és ahogy fentebb is rögzítettük: ez is csak évek közötti átrendezést jelent.

Az EU Tanács tegnapi döntése után még hátravan az Európai Parlament jóváhagyása is, amely november közepéig megszülethet és ezt követően válik véglegessé a 2017-re vonatkozó közös uniós költségvetés.

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?
GettyImages-854270370
Milliárdokkal száll be Dubaj a német ingatlanpiacra
koronavirus covid-19
kísérleti laboratórium koronavírus járvány orvos
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
europai bizottsag eu penz tamogatas magyarorszag koronavirus