Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány
Uniós források

Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

Weinhardt Attila
E hét kedden még csak 530 milliárd forint körül járt az új EU-támogatások itthoni kifizetési számlálója, ma reggelre viszont 650 milliárd forintra ugrott - figyelt fel a Portfolio a hirtelen és nagy mértékű változásra. Részletes vizsgálatunk szerint a 120 milliárdos kiutalás döntő része a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeknél 75%-os, illetve 100%-os támogatói előleget is kifizethet a döntéshozó. Ez így jócskán pörgetni tudja a kifizetési számlálót. Elképzelhető, hogy mindez azzal függ leginkább össze, hogy a harmadik negyedévre előírt kifizetési számokat az utolsó pillanatban még teljesíteni (közelíteni) akarják az illetékesek, hiszen ettől függ, hogy 1-3 havi célprémiumot kapnak, vagy egy fillért sem. Néhány területen még nagyon rezeg a léc, hogy összejönnek-e holnap estig az előírt számok.

Két területen nagyon pörögnek a kifizetések

Miközben továbbra is nagy a bizonytalanság, hogy Brüsszel kifizeti-e az itthoni bőkezű előleg-szabályok mentén, bankgarancia nélkül keletkező számlákat, aközben itthon egyre nagyobb sebességbe kapcsol az EU-támogatások kifizetése. Két nap alatt ugyanis kb. 120 milliárd forintot utaltak ki a nyerteseknek, szeptember elseje óta pedig összesen 259 milliárdot (sőt cikkünk adatbázisának összeállítása során további 10 milliárddal ugrott a kifizetési számláló, de ezt az alábbi táblázatokban már nem vettük figyelembe).

Ha részletesen megvizsgáljuk, hogy mely területeken ugrottak meg az utóbbi hetekben a kifizetések, akkor két terület azonosítható: a vállalkozásoknak szóló gazdaságfejlesztés (GINOP), illetve a helyi és megyei önkormányzatoknak szóló területfejlesztés (TOP). Szeptember elseje óta ugyanis a GINOP-nál 126 milliárddal, a TOP-nál 64 milliárddal ugrottak a kifizetések és nagyon valószínű, hogy ezeknek a nagy része éppen az utóbbi napokban történt meg.

Ez azért is esélyes, mert néhány hete volt a nagy figyelmet kapó GINOP-2.1.1-16-os kódszámú vállalati K+F+I pályázat eredményhirdetése és a 68 milliárdot elnyerő 247 cég nagy részével bizonyára megkötötték már a támogatási szerződést. Így az akár 75%-os támogatói előleg kifizetése előtt megnyílt az út. Emellett nyilván más GINOP-os, illetve egyéb pályázatokban is történtek érdemi kifizetések, a TOP-nál pedig nem telik el úgy munkanap, hogy ne születne támogatói döntés valamilyen, legalább néhány százmillió forintos területfejlesztési pályázatról. Ezek körében a 100%-os támogatói előleg is kiutalható.

Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

Nagyon érdekes a kifizetések megugrásának időzítése

A szeptemberben eddig látott 260 milliárdos kifizetési ütem már a régi uniós ciklus legpörgősebb időszakát idézi. A nagy tempó abból a szempontból nem meglepő, hogy a 7 évre járó összes uniós pályázati keret közel 60%-át meghirdette már a kormány (kb. 5300 milliárd forint) és közülük már 2960 milliárd forintnyi összegnél meg is születtek a támogatói döntések. Így tehát bőven van tér mit kifizetni a 650 milliárdos eddigi kiutalás tükrében.

Most inkább a kifizetések hirtelen megugrása kelthet gyanút, hiszen éppen az adott negyedév utolsó napjaiban történik. Ez összefügghet a harmadik negyedévre előírt kifizetési számok teljesítésével, illetve a hozzájuk rendelt célprémiumok témájával is.



Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

Két fő oka lehet a pörgetésnek

A gyorsított támogatás kifizetést legalább két fontos szempont miatt igyekeznek elérni az államigazgatási dolgozók:
  • egyrészt az év második felére beharangozott kormányzati gazdaságélénkítés érdekében (hivatalos, költségvetési forrásból érkező élénkítő csomag a jelek szerint nem lesz, így az EU-források felpörgéséből eredő élénkítő hatásra még nagyobb az igény, igaz erősen kérdéses, hogy ez mennyiben segíti a növekedésélénkítést, hiszen a kiutalt támogatói előleg sokszor fel sem használható a közbeszerzés lebonyolítása előtt, így a pénz kénytelen pihenni a nyertes Államkincstárnál megnyitott számláján).
  • másrészt a jogszabályban lefektetett, 2048 milliárd forintban rögzített éves kifizetési cél közelítése érdekében is, hiszen ahhoz, hogy ez elérhető legyen, a negyedévekre lebontott kifizetési célok teljesítése is szükséges és ezektől a negyedéves céloktól függ, hogy negyedévente 3-3 havi célprémiumot hazavihetnek-e az érintett körben dolgozók, vagy sem.

Hol fizethetnek majd célprémiumot?

Július elején még csak 248 milliárd forintnál állt az összes Operatív Programot tekintve a kifizetések volumene, így ahhoz képest a mostani 650 milliárdos eredmény még "csak" 402 milliárdos növekedést jelent, így egyelőre elmarad a negyedév egészére előírt 541 milliárdtól. Ha azonban az egyes Operatív Programok szintjén vizsgáljuk, hogy hogyan alakult az eddigi kifizetés a negyedévre elírt célszámhoz képest, akkor azt látjuk, hogy

a közlekedésfejlesztésnél (IKOP) és a területfejlesztésnél (TOP) már túlteljesült a célszám. Ez azt jelenti, hogy az ezen a területen dolgozó államigazgatási szakemberek jó eséllyel számíthatnak az egész éves fizetésük (illetmény, munkabér) negyedét kivető, azaz 3 havi célprémiumra.

Közben a GINOP-nál, a KEHOP-nál és a KÖFOP-nál még nagyon rezeg a léc, hogy összejön-e a negyedévre előírt szám 100%-os teljesítése, így nem véletlen, hogy a GINOP-nál nagyon pörög még ma is a kifizetési számláló. A szabályrendszer szerint az előírt szám 75%-100% közötti teljesítése esetén még egyhavi célprémium járhat, de 75% alatti teljesítésnél már ez sem. A prémium elmaradása az EFOP-nál, a VP-nél, illetve a VEKOP-nál eléggé esélyes, hiszen a táblázat alapján messze vannak még a mai számok a holnap estig teljesítendő céloktól.



Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány


A közelmúltbeli kormányzati kommunikáció azt emelte ki, hogy a 2007-2013-as ciklus elsősorban a források teljeskörű lehívásáról szólt (abszorpciós nyomás, főleg az utolsó években), nem pedig a lehívott források minél jobb minőségű hasznosulásáról, de az volt az ígéret, hogy a 2014-2020-as ciklusban már mindenképpen a pénzköltés minőségi vetületei lesznek a fontosak. Ebből a szempontból is érdekes, amikor ilyen, a negyedév végi napokban hirtelen felpörgő kifizetési fejleményeket látunk, hiszen a kőkemény célokhoz kötött prémium tükrében a megfelelő hasznosulással és a gazdaság 2020 után is fenntartható növekedésével kapcsolatos szempontok akár háttérbe is szorulhatnak. Ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy a negyedik negyedévre a harmadik negyedévi 541 milliárdos kifizetés duplája van előírva, így ez még nagyobb nyomást helyez az intézményrendszerre. Azt is érdemes persze megjegyezni, hogy ahhoz is hosszú út vezet, hogy egyáltalán kiutalható legyen az adott pályázati pénz, így ebből a szempontból akár "véletlen egybeesés" is lehet, hogy éppen a negyedév végén pörögnek fel a kifizetések.
koronavirus kina villamosszeomlas gazdasag novekedes
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
spacexshutter-20170905
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa