A (hit)vita lényege
Az Európai Bizottságnak azzal a magyar újítással van gondja, hogy itthon a közbeszerzés után akár az elnyert támogatás 50%-át is ki lehet fizetni szállítói előlegként biztosíték (bankgarancia) nélkül, míg az EU többi országában legfeljebb 30%-ot lehet így megtenni biztosíték megkövetelése esetén is (biztosíték nélkül pedig csak 10%-ot). Fontos hozzátenni, hogy ez a 30%-os uniós korlát nincs brüsszeli jogszabályban lefektetve, inkább csak a legjobb nemzetközi gyakorlatot jelenti. Ez tehát olyan korlát, amely fölé nem szívesen merészkedik Brüsszel, azaz nem fizetné ki a hozzá beérkező számlát, mivel aggódik amiatt, hogy a tagállamban nem kellő gondossággal utalták ki a támogatást.Mivel a 30%-os korlát nincs uniós jogszabályokban lefektetve, így egyfajta hitvitáról van szó (mennyire bízunk meg a nyertes uniós pályázóban, illetve az ő szállítójában, hogy a kiutalt pénzzel hogyan bánik, esetleg "lelép-e vele"), éppen emiatt nehéz igazságot tenni a két álláspont között.
A lényeg azonban az, hogy tudomásunk szerint a Bizottság azt közölte a magyar hatóságokkal: az ilyen bőkezű szállítói előlegként keletkezett számlákat jobb, ha ki sem küldjük, mert úgysem fogják kifizetni.
Már régóta húzódik a vita
Fontos hangsúlyozni, hogy a szállítói előleggel kapcsolatos vita már hónapok óta zajlik és semmi köze nincs a Magyarország és az Európai Bizottság közötti kötelező kvótaelosztási vitához. Ahogy azt korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese egy májusi lapinterjúban leszögezte: a magyar kormány halad tovább az 50%-os előleg rendszerrel, mert megbízik a cégekben és ezzel a bőkezű rendszerrel is igyekszik versenyelőnyt biztosítani a cégeknek az uniós versenyben, illetve segíteni nekik, hogy a fejlesztések elkezdése, illetve folytatása minél kevesebb likviditási akadályba ütközzön.Rá néhány napra Lázár János, a tárca vezetője azt hangsúlyozta egy Kormányinfón, hogy valóban van vita a Bizottsággal, de a pályázati előleg intézményét nem lehet megkérdőjelezni, inkább csak "annak arányát lehet vitatni".
A jelek szerint azonban a Bizottság álláspontja sem változott érdemben, így tehát ők a pénzcsapnál állva nem akarnak fizetni, mi viszont itthon továbbra is nagy tételben "gyártjuk" a számlákat és szeretnénk, ha azokat majd kifizetné Brüsszel. Mindez tehát halmozódó feszültséget jelent a magyar büdzsé számára.
Volt már hasonló vitánk A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban volt már hasonló ügy, amikor megkérte a Bizottság a magyar hatóságokat, hogy ne küldjenek ki számlákat, mert úgysem fogják azokat kifizetni. Ez pedig az aszfaltügy volt, amelyben versenykorlátozó szabályra hivatkozott a Bizottság és így a magyar hatóságok jóval több, mint 1 milliárd eurónyi útépítési számlát ki sem küldtek. Még ezt megelőzően 579 millió eurónyit már kiküldtek, de annak kifizetését felfüggesztette a Bizottság addig, amíg meg nem állapodott a kormány Brüsszellel. Ez végül idén tavasszal történt meg, de a bírsággal csökkentett támogatások kiutalása még mindig nem történt meg, mert a friss hírek szerint az új uniós ciklus útépítési szabályrendszerébe visszaszivárogtak versenykorlátozónak tűnő elemek, amelyek megakasztották a régi ciklus pénzeinek kifizetését.
Már most közel 200 milliárd forint a tét
A mostani szállítói előleges ügy azért kellemetlen és fajsúlyos, mert idehaza lényegében az összes közlekedésfejlesztési, illetve a legtöbb környezetvédelmi EU-s pályázati kifizetés mögött 50%-os szállítói előleg áll. A hivatalos kormányzati pályázati oldal péntek reggeli adatai szerint az IKOP-ban 107 milliárd forintnyi, a KEHOP-ban 61 milliárd forintnyi kifizetés történt meg eddig, és további néhány milliárd forintnyi szállítói előleg kifizetése történhetett meg más Operatív Programokban is.Ezek együttesen tehát megközelítik a 200 milliárd forintot, amelyek utólagos brüsszeli kifizetése egyelőre erősen kérdéses. Ahogy haladunk előre az időben és az itthoni kifizetésekben változatlan magyar jogszabályi keretek mentén, egyre csak hízni fog az a szállítói előleg volumen, amelynek brüsszeli kifizetésével később gondok lehetnek.
A közel 200 milliárdos tétel körüli kérdőjelek egyelőre azért nem olyan fenyegetőek az államháztartásra nézve, mert:- A szállítói előleg számlák nagy része az utóbbi 2-3 hónapban keletkezett, és egyébként is jellemző, hogy az itthoni számlákat összegyűjtve (csomagban), évente 3-4 alkalommal küldik ki a magyar hatóságok Brüsszelbe, a számlák kifizetésére pedig maximum 60 napja van a testületnek.
- Nem tudjuk, hogy elszámolási vita hiányában kiküldték-e volna már a magyar hatóságok ezeket a számlákat Brüsszelbe, de ha ki is küldték volna és problémamentesek lennének, az említett 60 napos fizetési határidő miatt még akkor sem feltétlenül várhattuk volna ezek kifizetését.
- A magyar államháztartás idén egyelőre rendkívül jól áll pénzforgalmi szemléletben is, hiszen az egész évre tervezett hiánynak alig több mint harmada jött össze augusztus végéig és az év végéig is kitarthat ez a jó állapot. Egyelőre tehát elbírja a büdzsé azt a halmozódó feszültséget, ami abból ered, hogy az itthon egyre jobban felpörgő kifizetések egy része mögött bizonytalan, hogy lesz-e valaha utólagos brüsszeli kifizetés.
A Miniszterelnökség a Világgazdaságnak azt válaszolta a napokban, hogy dolgoznak a szállítói előleget érintő vita elrendezésén, azaz keresik a technikai megoldást arra, hogy a brüsszeli kifizetések körüli problémát elsimítsák.
Ezekkel az előlegekkel nincs baja Brüsszelnek
Fontos egyébként hangsúlyozni, hogy a Bizottságnak nincs baja a szállítói előlegnél még bőkezűbbnek tűnő kedvezményezetti előleg rendszerrel, mivel:- az állami támogatásnak minősülő, például nyertes cégeknek kifizetendő előleget el lehet számolni a Bizottsággal, hiszen ez benne van az uniós jogszabályokban (az ilyen előleg mértéke legfeljebb 50% lehet, de az itthoni hatóságok ezzel eddig nem túl gyakran éltek)
- az 50, 75, illetve 100%-ra emelt normál támogatói előleg témájában pedig azért nincs különösebb baja Brüsszelnek, mivel itt a 100%-os előleget csak a kincstári körbe tartozó állami intézmények kaphatják meg, de az emögötti számlákat egyelőre úgyse küldik ki a magyar hatóságok Brüsszelbe elszámolásra és úgysem növelik az államháztartás pénzforgalmi hiányát (mivel lényegében az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt), az 50-75%-os céges támogatói előleg volumene pedig egyelőre még korlátozott.
