Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását
Uniós források

Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását

Weinhardt Attila
Vízi Ildikó
A legfrissebb adatok szerint teljesíthetetlennek tűnik a kormány azon vállalása, hogy a 2014-2020-as uniós pénzek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Az idén év végéig meghirdetendő uniós pályázatoknál ugyanis ez az arány csak 47-50% körüli és mivel 2017-re már csak kevés pályázat megjelenése csúszik át, így ezek a számok már csak alig tornászhatók feljebb. A számtalanszor hangoztatott 60%-os arány elvétése persze nem dráma és kudarcnak sem mondanánk, hiszen a 2007-2013-as ciklusra az akkori kormány 40%-os gazdaságfejlesztési arányt vállalt és 17% körüli teljesítés lett belőle. Így tehát az utóbbihoz képest arról beszélhetünk, hogy háromszorozódik a gazdaságfejlesztésre fordított új uniós pénzek aránya. Elemzésünk szerint egyébként a 7 évre járó EU-pénzeink kb. 45%-át előre "eldöntött" nyerteseknek adja oda a kormány, így nem véletlen, hogy a kiemelt pályázatok arányát túl magasnak tartja Brüsszel.

Varázsszó: közvetlen gazdaságfejlesztés

Azt, hogy Magyarország a 2014-2020-as uniós források "hozzávetőlegesen 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani", legelőször abban az alap dokumentumban rögzítették (Partnerségi Megállapodás 98. oldala), amit az ország az Európai Bizottsággal 2014-ben kötött, és azóta számtalan kormányzati megszólalásban visszaköszönt ez a konkrét ígéret. Mivel az előző ciklusban a vállalt 40%-os arány végül a kormány szerint 16%-ra, az Európai Bizottság szerint 18%-ra teljesült, és mivel a 2014-2020-as pályázatok döntő többségének irányát már ismerjük, együttesen arra sarkallt minket, hogy leellenőrizzük ennek a 60%-os vállalásnak a teljesülését.

Közvetlen gazdaságfejlesztés kifejezés alatt (az MNB átfogó versenyképességi nagykönyvének besorolásával összhangban) az alábbi öt területet értjük:
  • Kutatás-fejlesztés és innováció
  • Információ-kommunikáció-technológia
  • Kis és középvállalkozások támogatása
  • Energetika, energiahatékonyság
  • Foglalkoztatás és egyéb gazdaságfejlesztés

Így készült az elemzésünk

Ezzel a "szűrővel" tehát átnéztük az összes Operatív Program legfrissebb, jelenleg hatályos uniós pályázati menetrendjének (Éves Fejlesztési Keretek) összes kiírását és besoroltuk ezeket aszerint, hogy beletartozik-e a fenti kategóriákba, vagy sem. Azoknál a pályázati felhívásoknál, ahol ez (cím alapján) nem volt egyértelmű számunkra, kétféle megközelítést alkalmaztunk: a szigorúbb értelmezés szerint ezeket kihagytuk a közvetlen gazdaságfejlesztési pályázati keretösszegek közül, míg a megengedőbb értelmezésben ezeket figyelembe vettük. Ezek alapján adódott a lenti táblázatban is bemutatott 47%-os, illetve 50%-os arány (az idén év végéig meghirdetendő összes uniós pályázaton belüli közvetlen gazdaságfejlesztési arány). Arra természetesen van lehetősége a kormánynak, hogy az idén év végéig vázolt, még nem meghirdetett pályázatokat még átalakítja gazdaságfejlesztési célúvá, és így közeledik a megcélzott 60%-os arányhoz.

Az elemzés során eleve kiszűrtük az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) felhívásait, mivel véleményünk szerint ezek nem kapcsolhatóak közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz, igaz nem vonjuk kétségbe, hogy az ilyen célú projekteknek is lehetnek áttételesen gazdaságfejlesztési hatásai (közvetlen gazdaságfejlesztési hatásai viszont aligha).

A fenti szűréssel párhuzamosan azt is megnéztük, hogy az egyes pályázati felhívások milyen eljárásrend szerint kerülnek meghirdetésre (egyszerűsített, standard, kiemelt, területi, stb.), ugyanis az elemzésünk második részében az EU által is "piszkált" kiemelt eljárásrendű pályázatok arányát is meghatároztuk.

A fenti módszertan alapján kapott közvetlen gazdaságfejlesztési pályázati összegeket a 2014-2020-as ciklusra összességében rendelkezésre álló források arányához viszonyítottuk (8939 milliárd) és így jött ki a két különböző forgatókönyvvel a 49,9%-os és a 47,18%-os arány Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az arányok még csak az idén év végéig meghirdetendő pályázatokon belüli gazdaságfejlesztési arányt tartalmazzák, a jövőre megjelenő pályázatok gazdaságfejlesztési arányát ehhez még hozzá kell adni.



Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását

Lássuk Operatív Programonként az arányokat!

  • Amint fentebb rögzítettük: az IKOP, az RSZTOP és a MAHOP pályázati felhívásait nem tekintjük közvetlen gazdaságfejlesztési fókuszúaknak, ezért ezeknél 0%-os arányokat szerepeltetünk a táblázatban
  • A KÖFOP esetében szintén azt mondhatjuk el, hogy egyetlen felhívás sem kapcsolható a közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz (miközben a projekteknek igenis lehetnek áttételesen, azaz közvetetten gazdaságfejlesztési hatásai)
  • A legnagyobb arányt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) tapasztaltuk közel 92%-kal, ami érthető is, hiszen még a program neve is erre utal és vizsgálatunk szerint minden, idén év végéig megjelenő pályázat valóban közvetlen gazdaságfejlesztési célokat szolgál
  • A többi operatív program esetében a fent említett szempontokat figyelembe véve kiszűrtük azokat a felhívásokat, melyek nem kapcsolódnak közvetlen gazdaságfejlesztéshez, ahol pedig bizonytalanok voltunk, ott a szigorú és a megengedő megközelítést alkalmaztuk.

A fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy az idén év végéig megjelenő GINOP pályázatok esetében 91,64%, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) 42,25%, a Vidékfejlesztési Programban (VP) 58,4 % és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) 23,62% arányú forrás használható közvetlen gazdaságfejlesztési célokra. Emellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 52,2% és 58,6% és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) 34,04% és 14,29% közötti arányt lehet "betudni" megítélésünk szerint közvetlen gazdaságfejlesztési célok támogatására.

Nem teljesülhet a 60%-os cél

Vizsgálatunk során azt is megnéztük, hogy idén év végéig a 7 évre rendelkezésre álló pályázati keretösszegeknek mekkora részét hirdeti majd meg a kormány az ÉFK-k alapján.

Ez az arány 95%-os, tehát ha a jövő évre átcsúszó uniós pályázatok (kb. 433 milliárd forint) mindegyike kizárólag közvetlen gazdaságfejlesztési célt szolgálna, még akkor sem lehetne teljesíteni a sokszor beharangozott 60%-os arányt, "csak 52,2%, illetve 54,9% teljesülne.



Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását

Brüsszel is piszkálja ezt a területet

Amint korábban több cikkünkben is megírtuk, a Magyarország és az Európai Bizottság között zajló viták egyik része arra irányul, hogy a Bizottság szerint túlságosan magas azoknak a pályázatoknak az aránya a 7 éves kerethez képest, amelyekben előre kijelölt állami intézmény(ek) indulhat(nak), így tehát a verseny is sérülhet, illetve az Irányító Hatóságok vezetőinek független, befolyástól mentes pályázati döntéshozatala is. Ennek apropóján azt is megvizsgáltuk, hogy a teljes 7 éves kerethez viszonyítva mennyi a kiemelt projektek aránya. A vizsgálatunk alapját szintén a 2016-os friss, érvényes menetrendek képezték.

Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását
A fenti táblázatból jól látható, hogy RSZTOP, IKOP és a KÖFOP esetében tapasztaljuk, hogy 100%-ban kiemelt projekteket hirdetnek meg. A TOP esetében egyáltalán nem került meghatározásra nevesített kiemelt projekt, míg nagyon minimális az arány a VP-ben és a MAHOP-ban. A GINOP-ban 25%, míg a VEKOP-ban csak 19% a kiemelt felhívások aránya. Az EFOP és a KEHOP felhívások több mint fele kiemelt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az idén év végéig megjelenő pályázatok keretösszegének 42,83%-a nevesített, azaz kiemelt projekt. Ha a jövőre megjelenő pályázatok közel fele is ilyen eljárásrendű lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy a 7 éves uniós keretösszeg mintegy 45%-át ítélte oda a nyerteseknek a kormány előre nevesített kiemelt projektekre, azaz lényegében verseny nélkül. Utóbbin persze változtathat még némileg egy múlt heti jogszabály módosítás, de összességében ezen megközelítés is ugyanabba az irányba mutat, mint a fenti: nem nagyon tud már mit tenni a kormány azért, hogy a beígért 60%-os közvetlen gazdaságfejlesztési arányt teljesíteni tudja.

Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
DBZOL20200106014