Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!
Uniós források

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!

Weinhardt Attila
Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.
Portfolio: Júniusban azt mondta, hogy ha sikerül felpörgetni idén a pályázatok meghirdetését és az itthoni kifizetéseket, akkor a második félévben a gazdaság is nagyobb erőre kaphat és összejöhet a 2%-os éves átlagos GDP-növekedés. Eltelt azóta fél év és most azt látjuk, hogy a kifizetések annyira azért nem pörögtek fel, ráadásul a Brüsszellel folytatott vitáink miatt onnan még egy fillérnyi 2014-2020-as uniós támogatás se jött. Mindezek tükrében hogyan látja az idei évet?



Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!
Krisán László: A pályázatok kiírását tekintve nem látok problémát, a kiírók figyelembe veszik a szakmai javaslatainkat és a pályázatok meghirdetése komolyan felpörgött. A Brüsszellel folytatott vitáinkat tekintve ugyanakkor egyre erősebb a meggyőződésem, hogy egyáltalán nem támogató Magyarország felé a hozzáállásuk. Mindig azt éreztetik velünk, hogy minden új gondolat, ötlet, megoldás rossz, mert nem passzol az Unióban megszokott mainstream vonalhoz. Jó lenne engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit.

Az EU által most vitatott témák, például az 50 százalékos előleg, az új állami pályázatértékelési és az irányítási rendszer mindegyike olyan, hogy állandó támadás, kritika éri ezek miatt az országot, holott még el sem tudtak igazán indulni. Fogalmam sincs például, miért is fáj nekik az 50 százalékos előleg, ha az nem az ő kontójukra megy, hanem a hazai költségvetés viseli a kockázatot a projektek itthoni teljesítéséig.

A korábban decentralizált intézményrendszer, amellyel hihetetlen mennyiségű probléma volt - állam volt az államban - és állandó panaszhegyek özönlöttek rájuk a hazai vállalkozások részéről, mostanra centralizálttá vált. Egyébként a Bizottság végig tevőleges jelenléte és egyeztetési kényszer mellett ehhez képest most vészharang-kongatás van, hogy "így meg úgy" sérül az Irányító Hatóságok önállósága. Majd ezek után ránk kényszerítenek egy fals megállapodást, aminek mellesleg értelme sincs túl sok, sőt meg sem várják, hogy tényleg van-e baj az új rendszerrel.

Ha már 3-4 éve menne ez a felállás és láthatóak lennének konkrét problémák, érthető lenne ez a hozzáállás, és mi, mint piaci szereplők lennénk az elsők, akik támadnánk azt, ami nem jó és felszólalnánk ellene. Ezzel szemben megvannak az együttműködési keretek, számos javaslatunk zömében átmegy a pályázati és ellenőrzési intézményrendszeren mind a kiírások kereteinek meghatározásában, mind szerkezeti és elvi témákban is, így akár közbeszerzés, akár pályázati irányok, akár piaci szükségletek meghatározása és sorolhatnám még milyen témákban.

Jelenleg nem látunk ezekben a magyar megoldásokban problémát. Vannak persze ügyek, melyekben más az álláspontunk, vagy találunk benne változtatni valót: nagyon fel kéne pörögni az elbírálás, kifizetések, döntések tekintetében, ugyanakkor viszont közel sem olyan rossz a helyzet. Azt nem mondom, hogy nem szokatlanok egy uniós bürokrata szemében, de hazai vállalkozói szempontból kifejezetten kedvezőnek tartjuk például az előleg itthoni rendszerét. Tudom, hogy nem mi vagyunk most az unióban a kedvencek a nemzeti ügyek védelme miatti harcias hozzáállás és konkrét ügyek, pl. migránskérdés, Paks és egyebek miatt, de amiről mi beszélünk, az szigorúan üzleti és nem politikai ügy. Az unió viszont mintha csak a politika nyelvén beszélne és az üzlet nyelvét nem értené.

Korábban egyébként éppen mi tettünk arra javaslatot a fejlesztéspolitikai intézményrendszer vezetőinek, hogy ne várjanak 7 évet a 2014-2020-as ciklus pénzeinek itthoni kiírásával, kifizetésével és ne éves ütemben, szakaszolva fizessenek, mert senki nem írta ezt elő és ezt sokkal gyorsabban is meg lehet tenni. Akkortájt egyébként már sokadik éve nem voltak vállalkozói pályázati pénzek a GOP kifogyása után és 2012-2013-tól óriási éhség volt az uniós forrásokra. Nemrég egy érdekes új szempontot olvastam Csepreghy Nándor Figyelőnek adott interjújában arra, hogy miért is érdemes még felgyorsítani a források kifizetését: ez pedig a Brexit. Nagyon egyetértek vele abban, hogy az angolok kilépése miatt fennáll a veszélye annak, hogy a britek 2019-től nem fizetik majd be az éves hozzájárulásukat, tagságuk megszűnésével és így komoly lyukat ütnek az unió költségvetésében. Ezt vagy befoltozza valaki többlet befizetéssel - amire nagy fogadást nem tennék -, vagy a kieső pénzt valamilyen módon elvonják a tagországoknak szánt keretből.

Nyilván csak azoktól tudnak elvonni, akik még nem kötötték le a saját 7 éves keretüket brüsszeli kötelezettségvállalással, azaz akik odahaza még lassan haladnak a pályázati kifizetésekkel. Ha mi kifizetjük ezeket a pénzeket, akkor már sokkal nehezebb lesz elvonni tőlünk, úgyhogy nyugodtan siessünk már csak emiatt is, de főleg a vállalkozásaink pénzhez juttatásának okán.

Portfolio: Egyelőre azonban még nem tartunk itt, szerteágazó vitáink vannak Brüsszellel és közben idehaza a 2048 milliárd forintos éves kifizetési célhoz képest "csak" 1300 milliárd forint körül jár a régi ciklusból és az új ciklusból összesen kifizetett pénzek volumene.

K. L.: Az előbb felhozott nyári nyilatkozatomban is azt mondtam, hogy ez a 2048 milliárdos kifizetési célszám eléggé ambiciózus, főleg annak a tükrében, hogy a kifizetéseket jelentősen lassította a pályázatértékelési rendszer menet közbeni átalakítása, amit az első perctől kezdve vitattunk, bár nem annak elvszerűsége, hanem főleg a rossz időzítés miatt. Egyébként akkor is azt a kérdést tettem fel, mint most is: "és akkor mi van, ha nem jön össze ez a célszám?" Semmi! Nyilván az első félévi GDP-növekedési adatainkon nyomot hagyott a lassú kifizetés, de a magyar gazdaság más tényezőktől is függ, nemcsak az EU-pénzekre kell figyelni.

Ha nem lesz meg a 2048 milliárd, hanem csak 1500-1700, azzal sincs nagy baj. 2017 tavaszától pedig pályázati és előleg kifizetési dömping lesz, csak győzzük lehívni és elkölteni azokat, főleg az egyéb, idő közben előállt új gondok miatt: mint például a szűkös építőipari kapacitások, munkaerőhiány, bér vagy inkább jövedelemreform kérdések.

Jövőre beindulnak ugyanis állami megrendelések, útépítések, a TOP városi, megyei programok, a Modern Városok Program, bejön a CSOK élénkítő hatása, akkor hogyan is tudnak megépülni a pályázatokban vállalt beruházások, hogyan tudnak hatékonyan beépülni a gazdaságba az elnyert pénzek? Erre kellenek nagyon gyors és komoly válaszok, illetve megoldások. Nem ok nélkül szorgalmazzuk, hogy induljanak el kkv tőkeprogramok, mert változatlanul nehéz a hozzáférés piaci hitelekhez, önerőhöz, garanciákhoz, hisz a hazai vállalkozások hagyományosan alultőkésítettek, ami a bankrendszer számára erős kockázati tényező, és ezt fel kell oldani dedikált tőkeprogramokkal. Nem kockázati tőkéről beszélek, hanem kis értékű katalizátorként működő, ha úgy tetszik "cég felhozó" tőkejuttatásokról.

Visszatérve a kifizetésekre: a már meghirdetett pályázatok teljes keretösszege közelít a 6000 milliárd forinthoz, és ez év végéig 7000 milliárdig emelkedhet, így tehát abszolút reális, hogy jövő tavasz körül a teljes, közel 9000 milliárd forintos keretre kiírják az uniós pályázatokat. Ezzel párhuzamosan most 3100 milliárd forint körül jár a kötelezettségvállalások összege, ami év végére akar 5000 milliárd forintig is felmehet. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a minap azt mondta, hogy idén végül elérheti az 1600 milliárd forintot a kifizetések volumene, ami persze elmaradna a 2048-tól, de magasabb lenne az MNB által előrevetített 1450 milliárd forint körüli összegtől.

Szerintem egyébként nem kell ráfeszülni erre a számháborúra, az pedig egészen biztos, hogy az év végén várható azért még egy komolyabb kifizetési hullám, hiszen a bónusz ígérete biztos, hogy hatni fog az államigazgatásban dolgozó emberek pénzutalási sebességére.

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!
P: Ez a rövid távú felpörgés a közép-magyarországi régiónak szóló uniós pályázatokra (VEKOP) mennyire lehet igaz? Egyelőre mindössze pár milliárd forintnyi támogatást fizetett ki a rendszer az itteni nyerteseknek.

K. L.: Óriási hiányossága a rendszernek, hogy még alig hirdettek meg VEKOP pályázatokat. Ezt mindenképpen és soron kívül fel kell gyorsítani, noha tudjuk, hogy a 2014-2020-as időszakban egyébként is nagyon kevés uniós forrás jut majd a központi budapesti és Pest megyei régióba. Emiatt elsősorban érdemes és fontos lenne már most a 2020 utáni időszakra koncentrálni. Egy friss jelzés szerint még semmi sem történt a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon a NUTS-II régió szétválasztásáról, azaz a Pest megyei települések Budapestről való leválasztása és más elmaradott régióhoz csatlakozásáról, emiatt pedig különösen már a mostani uniós periódusban is nagy szükség lenne a közép-magyarországi cégek kompenzálására központi forrásokból. Éppen egy Portfoliós konferencián tett ígéretet anno Lázár János arra, hogy jön majd egy Budapest alap, amely ezeket a hiányzó pénzeket pótolni tudja. Ezt nagyon várjuk, hiszen Budapest nélkül nehéz lesz fejlődésben nagyot ugrani.

P.: A központi régió kompenzálására meg is hirdette a kormány a 80 milliárd forintos keretet és végül azt is eldöntötte, hogy az uniós pénzek felgyorsított kifizetéséhez igazodva 2018 végéig ennek a keretnek a teljes egészére is kötelezettséget lehet vállalni.

K. L.: Ezt örömmel üdvözöljük, de ezt el kell kezdeni, mert egyelőre a 80 milliárdból még semmi nincs kint a gazdaságban.

P.: Mit tapasztal, mennyire veszik figyelembe javaslataikat a fejlesztéspolitikai lépések terén?

K. L.: Rendszeres és közvetlen a szakmai munka és együttműködés, mind a kamara, mind a VOSZ és a KAVOSZ által rendszeresen megfogalmazott szakmai felvetések, megfontolás után persze, de zömében be is épülnek a különböző keretekbe. Legutóbb épp a közbeszerzési törvénymódosító csomag kapcsán láttuk ezt, hiszen ebben sok, a kamara által javasolt elem megjelent.

Azt pedig külön javasoltuk, hogy osszák meg a vállalkozókkal, pályázatírókkal és pályázatra készülőkkel a közbeszerzések megoldásait, mert nem feltétlenül igaz az a vállalkozói félelem, hogy egy közbeszerzés lehetetlenné teszi vagy elnyújtja a projektek folyamatát, viszont ezt nyíltan be kell mutatni feléjük. Ez tehát kommunikációs feladat is egyben és épp most vagyunk a közepén egy országjáró konferencia-sorozatnak, amelynek keretében központi témánk a közbeszerzés és az uniós pályázatok.

Vannak persze nehezebb ügyek, ahol fenntartásaink, gondjaink vannak. Ilyen például a visszatérítendő uniós pénzek kérdésköre, ahol régóta az általános piaci vélemény, hogy egy kicsit túltoltuk ebben a biciklit, hiszen a 7 évre járó pénzeknek közel 10 százaléka visszafizetendőként áll így most rendelkezésre, ami abszolút eltér felfelé a többi régiós ország által vállalt aránytól is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a magyar piacon el tudunk osztani több mint 700 milliárd forintnyi forrást.

Nagyon jó példája ennek a nulla százalékos uniós hitel, a GINOP-8.3.1-16 kódszámú pályázat, amelynek kapcsán már jeleztük, hogy érdemes finomhangolni a feltételeket, mert azt láttuk, hogy sok az érdeklődő rá, de a tényleges szerződéskötés lassan indul be. Éppen a minap történt meg a keretek puhítása és ez elhozhatja az áttörést, de dolgozni kell keményen rajta. A nullás hitelre pedig komoly veszély lesz, ha most hirtelen ráengedik a piacra a kombinált hiteleket is, hiszen melyik az a vállalkozó, amely tisztán EU-s hitelből csinálná meg a fejlesztést, ha közben a kombinált termékek keretében 30-40%-os vissza nem térítendő támogatást is el tud nyerni? Mindazonáltal a kombinált hiteleket szintén mannaként várja a piac.

A hatáskörök összevonása és a leépítések terén úgy látjuk, hogy bár haladnak a folyamatok, hiszen a MAG Zrt. tevékenységének minisztériumokba telepítése korábban elég simán ment, most viszont újabb nagy feladat előtt áll az államigazgatás: az MVH megszüntetése előtt. Ez óriási kihívás, hiszen számos uniós pályázat már kint van a piacon és sok pályázat elbírálása már meg is kezdődött. Az MVH jogutódlással történő megszüntetésének zökkenőmentessége nagyon kényes kérdés. Nagyon észnél kell lenni, hogy valóban úgy kerüljön erre sor, hogy a lehető legkevesebb pályázói vegzálással menjen az végbe és ne csússzanak emiatt a pályázatok sem értékelés sem kifizetési szempontból.

Probléma még a túl sok módosítás mind az Éves Fejlesztési Keretekben, mind a pályázatokban, mert ez bizonytalanságot szül a pályázókban és nem teszi kiszámíthatóvá a folyamatokat, amire pedig nagy szükség volna egy hosszú válság utáni felépülési időszakban.

És persze erős vállalkozói várakozás és komoly türelmetlenség van a pályázati és támogatási döntések kapcsán, amelyek a pályázati bírálói rendszer átalakítása miatt belassultak. Itt mindenképpen indokolt lenne egy újabb huszáros rohammal egy új bírálói csapattal nonstop munkával begyorsulni.

P.: Hogyan néz ki egy kiírás előtt lévő pályázat társadalmi egyeztetése?

K. L.: Az év közepéig a szakmai egyeztetés jól működött. A pályázatok tervezetét még jóval a meghirdetés előtt megkaptuk véleményezésre és a jelzéseink jó része be is épült a meghirdetett változatokba.

Nyáron jött egy új jogszabály, amely minden uniós pályázatnál 10 napos nyilvános, internetes társadalmi egyeztetést enged, ami biztos jó, de onnantól ömlik a szabad véleménynyilvánítás égisze alatt a rettenet mennyiségű vélemény és impulzus, így a javaslatok szakmai tartalma teljesen felhígult. Híve vagyok a vélemény szabadságának, de egy pályázati kiírás nem egy blog, amit kommenthegyek kísérnek. Reméljük azért, hogy rövidesen visszaáll a korábbi szakmai véleményezési lehetőség is, és ezzel párhuzamosan zajlik majd az egyes kiírások tervezeténél a nyílt társadalmi egyeztetés is.

P.: Ha már a szakmai javaslatoknál tartunk, korábban elhangzott Öntől egy javaslat arra is, hogy fel kellene állítani egy Nemzeti Tőkealapot a kkv-k tőkehelyzetének megerősítésére és egy júniusi Kormányinfón Lázár János be is jelentette, hogy szükség van egy 50-100 milliárd forintos méretű alapra. Azóta azonban bejelentés még nem született. Mit lehet erről tudni?

K. L.: A magyar hitelpiac lényegében telített. Nagyon sok pénz van ugyan a rendszerben, viszont ezt csak úgy lehet kihelyezni, hogy az valóban eljusson a megfelelő címzetthez, ha a bankok és a vállalkozások között van egy közös hullámhossz. Ez azonban nagyon nehézkes, melynek két fő oka a bizalmatlanság és a kkv-k tőkehiánya. Magyarországon a vállalkozások 99 százaléka alultőkésített, tőkehiányos. Erre pedig érdemes tőkeprogramokkal, tőkejavaslatokkal odaállni. Nem feltétlenül kockázati tőkében kell gondolkodni, mert annak mindig megvan az a baja, hogy magánpénz van belevonva, emiatt túl drága, illetve a magántőke tulajdonosa túlságosan rátelepszik a vállalkozóra , és pont a kreativitást és az árazást öli meg, ami a két legfontosabb lételeme egy vállalkozásnak. Tőkét kell tehát juttatni a vállalkozásokhoz, és erre vannak is kezdeményezések, amelyekre illetve hasonlókra szükség is van.

A kkv-knak szóló tőkeprogramhoz szükséges szakmai háttér, piaci válaszok és szereplők rendelkezésre állnak és egy ilyen programcsomag nagyon fontos lenne a hazai vállalkozások kitörése, megerősödése, tőkeellátottságának növelése érdekében. Ezáltal a mikro vállalkozásból kicsi, kicsiből középvállalkozássá lehetne fejleszteni számos céget és ezzel párhuzamosan beszállítóvá, exportképessé is lehetne sokat tenni. Sok ötlet forog a piacon, és nekünk is van ütőképes javaslatunk erre a kérdésre.

P.: A több mint 700 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás kapcsán többször is szorgalmazta, hogy az elosztási rendszerbe ne csak a hitelintézetek tudjanak bekapcsolódni, hanem az előző uniós ciklusban már bizonyított pénzügyi közvetítők is. Egy közelmúltbeli szakmai egyeztetésen kiderült, hogy végül is nyitott kapukat dönget.

K. L.: Négy évvel ezelőtt is azt mondtam, hogy ez a 700 milliárd forint rendkívül sok pénz, így a kormánynak is elemi érdeke az, hogy a lehető leggyorsabban, persze a legbiztonságosabban kezdje el kiosztani ezt. Ehhez képest az új elosztási rendszer bár elindult, de még nem látjuk, hogy pontosan hogyan működik, és pont ezért nem is bírálnám. Azt gondolom azonban, hogy az új ciklusból eltelt 3 évre tekintettel érdemes elővenni azt a korábbi javaslatunkat, hogy ki kellene nyitni a forrásokat elosztó kört a pénzügyi vállalkozások felé. Olyanok felé, amelyek az előző ciklusban bizonyítottan jól, hatékonyan és a legkevesebb problémával helyezték ki ezeket a pénzeket a kkv-k számára. Az országban megközelítőleg 140 pénzügyi vállalkozás működött az előző ciklusban, de sok kétes ügy is volt, így nem mindenkinek kell és szabad adni pénzt. Javaslatunk szerint az MFB-nek kellene megmondani azt, hogy kik azok a jól bizonyított cégek, melyek érdemesek olyan uniós forrásra, amelyet ki tudnak helyezni a gazdaságba. Akkor a takarékszövetkezeti hálózat mellett ezeken a csatornákon keresztül is gyorsan ki lehetne helyezni ezeket a pénzeket.
japan01
koronvavirus
sme kkv csomag laptop
kínai jüan
A lány, aki végrehajtotta a világ egyik legnagyobb hackertámadását, majd ezzel hencegett
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
felso-tisza beruhazas hulladek