Keményen odacsapott a kormány az EU-pénzekkel trükközőknek
Uniós források

Keményen odacsapott a kormány az EU-pénzekkel trükközőknek

Weinhardt Attila
Véget ért az EU-pályázatokban a menetközben felsrófolt költségek korszaka - lényegében ezt a kemény döntést hozta meg a kormány és ezzel ráerősített egy tavaly novemberi hasonló döntés tartalmára. Mindez elősegítheti az EU-pénzeink brüsszeli folyósítását is.

A lényeg és a következmények röviden

Mivel az új rendelet is minden, már megkötött szerződésre érvényes, ezért a költségkontroll a 2014-2020-as ciklusra járó EU-pénzek közel felét már most befolyásolja. Az intézkedés azoknak lehet kellemetlenebb, akik abban reménykedtek, hogy a hatályos szerződésüket mostanában még valahogy módosíttatni tudják a megemelkedő költségeikre hivatkozva.

Azok, akik holnaptól akarnak pályázni, valószínűleg vastagabban fogó "ceruzával" készítik majd a projektköltségvetéseket, mivel menetközben már nem nagyon lehet feljebb tornászni az elnyert támogatást. Ha ezt mégis engedik a hatóságok, akkor egy bizonyos határon túl ez már kizárólag a magyar adófizetők pénzének terhére történhet meg.

Volt már előzménye a mostani döntésnek

Az EU-támogatások elosztási szabályait rögzítő 272/2014-es kormányrendelet tavaly novemberi módosítása (87/A. §) már tartalmazta azokat a kemény költségkontrollt jelentő szabályokat, amelyek a Magyar Közlöny mai számában egy kétoldalas kormányrendeletben külön is megjelentek. A jelek szerint bizonyos jogtechnikai okok mellett azért született az új határozat, hogy a pályázati rendszer minden szereplője felé fontos üzenetre még jobban rá tudjon erősíteni a kormány (és ezzel együtt a 272/2014-es rendelet 87/A. §-t hatályon kívül helyezte).

Ezt a "ráerősítést" szolgálta egyébként Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének két hete a Kormányinfón elmondott bejelentése is.

Ahogy érzékeltette: kemény döntést hozott a kormány az EU-s támogatási szerződések terén, mert besokallt attól, hogy a nyertes pályázók jelentős része menetközben kéri a támogatási összeg megemelését különféle költségnövekményekre hivatkozva.

Akkor példát is mondott erre: csupán tavaly a korábban megkötött 1300 milliárd forintnyi támogatási szerződésre összesen 230 milliárd forinttal kellett "ráemelni" a különféle költségnövekmények miatt.

Már akkor jelezte (ahogy a 272/2014-es rendelet módosítása is), hogy a határozott kormányzati lépés minden folyamatban lévő fejlesztésre vonatkozik, így tehát a mai újabb kormányhatározat nem igazán lehet meglepetés a támogatást már elnyerők számára. Lázár két hete arról is beszélt, hogy az uniós pénzből megvalósított fejlesztések mellett a tisztán magyar költségvetési pénzből folyó (pl. a vizes vb-vel összefüggő) fejlesztésekre is vonatkozik ez a szigorú költségkontroll, de utóbbiaknak a mai kormányhatározatban nyoma sincs.

Lássuk a költségkontroll három lépcsőjét!

A ma megjelent 17/2017. (II. 1.) kormányrendelet "az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról" címet viseli és az alábbi három fokozatú költségkontroll rendszert tartalmazza.

Ha támogatási szerződés megkötését vagy a támogatói okirat kiadását követően felmerült költségnövekmény:
  • nem éri el szolgáltatás és árubeszerzés esetén a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 10%-át, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 15%-át, az Irányító Hatóságnak kell alátámasztania a költségnövekmény piaci árnak megfelelését
  • Az előbbi pont a gyakorlatban azt jelenti az IH-nak kell indokolnia, hogy miért bólint rá a 10-15%-ig terjedő költség- és vele együtt a támogatási növekményre és ezt a piaci árak tendenciáival alá kell támasztania. Ez összességében erős korlátnak tűnik ahhoz, hogy mostantól tömegesen lehessen támogatási szerződéseket módosítani költségnövekményre hivatkozva.
  • Ha a költségnövekmény eléri az első pont szerinti mértéket (szolgáltatás és árubeszerzés 10%, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió 15%), vagy, ha a projekt eredeti támogatása meghaladja az egymilliárd forintot, a költségnövekmény megítélése vonatkozásában igazságügyi szakértő bevonása szükséges. Ez a pont még erősebb korlátot jelent a tömeges gyakorlat ellen.
  • Ha az előző pontban említet 10%-os, illetve 15%-os mértéket meghaladja a költségnövekmény és emiatt az adott fejlesztéspolitikai prioritás (célterület) kötelezettségvállalása az eredeti keretösszeg 110%-a alatt marad, akkor ezt a költségnövekményt még az EU-s források terhére lehet elszámolni, ha viszont ezzel a költségnövekménnyel a 110%-os forráslekötés fölé megy az adott célterület forráslekötése, akkor innentől kezdve kizárólag a magyar adófizetők pénze terhére lehet engedélyezni a költségnövekményt.
  • A legerősebb korlát a harmadik fokozat: ha a költségnövekmény mértéke elérné a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 30%-át, a költségnövekmény nem támogatható.
  • Fontos iránymutatás a költségnövekmény meghatározásához: ha a támogatási szerződés vagy támogatói okirat több projektelemet foglal magában, a meghatározó értékű projektelem tárgya szerint kell a költségnövekményt minősíteni (ez a szabály alkalmat adhat bizonyos kisebb méretű költségelemek menetközbeni felsrófolására, de az eredeti támogatási összegre vonatkozó 10-15, illetve 30%-os szabályok itt is effektív korlátot jelenthetnek a nagyobb mértékű trükközési kísérleteknél).
  • Azt a trükközési csatornát is igyekszik most korlátozni a jogalkotó, ha az éves pályázati menetrendben szereplő indikatív támogatási összeghez képest (ez a kiemelt projekteknél jellemző) a támogatási szerződés megkötéséig srófolják fel a kért összeget a nyertesek: ezeknél az eseteknél ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy azt fentebb rögzítették (10-15%-os, illetve 30%-os szabályok).

A ma nyilvánosságra hozott kormányrendelet holnap lép hatályba és az összes, már a rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra, valamint megkezdett és a hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A kormány hivatalos pályázati oldala szerint jelenleg a 2014-2020-as uniós ciklusból már 3702 milliárd forintot tesz ki a hatályos szerződések, illetve támogatói okiratok összege (6003 darab projekt kapcsán), így tehát ezekre mindenképpen érvényes az új rendelet. Ez a 3702 milliárd forint az egész ciklusra az országnak rendelkezésre álló kb. 8950 milliárd forintos keretösszeg 41%-át jelenti, így tehát projektek ezreit és ezermilliárdos méretű szerződésállományt érint a rendelet.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás
koronavírus covid-19 járvány orvos
taxi koronavírus
német200117
cimlap_olaj0331_2
koronavírus sakk
Frankfurti tőzsde
bika medve
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
európai uniós zászló európai bizottság