Évtizedes tabunak menne neki Macron, aggódhat Magyarország
Uniós források

Évtizedes tabunak menne neki Macron, aggódhat Magyarország

Weinhardt Attila
Kitartott az eddig is szorgalmazott kétsebességes Európa modellje mellett keddi beszédében Emmanuel Macron francia államfő, de közben számos új javaslatot is "bedobott" az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba. 2024-re például teljesen egységesítené a német és francia piacot a vállalati adó- és jogszabályok segítségével, közben egységes európai társasági adósávot és ehhez kötött EU-pénzeket is akar, ami a magyar adóelőnyt akár meg is szüntetné, ráadásul sok évtizedes francia tabut megdöntve megváltoztatná a túlzottan bőkezű és nem hatékony uniós agrártámogatási rendszert is. Utóbbi kifejezetten fontos és egyúttal nyugtalanító jelzés a magyar kormányzati agrárstratégia számára is, amely eddig arra épített, hogy a francia agrárlobbi majd "úgyis kikaparja a gesztenyét" például a minél magasabb szinten megmaradó közvetlen (földalapú) támogatási rendszer érdekében.
Az európai integrációról, a szükséges reformokról és a magyar kormányzati álláspontról is részletesen szó lesz a Portfolio jövő csütörtöki Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Macron partnerséget kér, két tűz között Merkel

Szándékosan az október közepén elinduló német koalíciós tárgyalások elé időzítette az Európa jövőjével, a szükséges reformokkal foglalkozó beszédét tegnap Emmanuel Macron, mert érvelése szerint így a javaslatainak nagyobb hatása lehet és már a koalíciós tárgyalásokon is figyelembe tudják azokat venni. A vasárnapi német eredmények alapján elég nehéz dolga lesz Angela Merkel kancellárnak a koalíció összeállításával, illetve azzal, hogy hogyan tud olyan kormányt összeállítani, ami nem fékezi túlságosan az európai integráció mélyítésével kapcsolatos (francia) terveket.

Macron ugyanis tegnap partnerséget kért Németországtól, miközben az egyik koalíciós esélyes FDP máris jelezte: elutasítja a francia államfő által tegnap újra szorgalmazott közös eurózóna költségvetés, pénzügyminiszter és önálló eurózóna parlament javaslatát, mert rossz iránynak tartja az ilyen jellegű "pénzügyi közösködést", illetve bújtatott transzfereket lát a szegényebb és gazdasági problémákkal küzdő országok felé. Az FDP emiatt az eurózóna állandó válságkezelő alapját (ESM) is megszüntetné, miközben Macron a tegnapi beszédében újra megerősítette: az ESM Európai Valutaalappá (EMF) alakítását is akarja, amit egyébként Merkel és az eddigi német pénzügyminiszter is támogat. Merkelék testvérpártjának, a bajor CSU-nak a gazdasági-pénzügyi kérdésekben befolyásos tagja, Hans Michelbach szintén a transzferunió kialakulásától tartva jórészt elutasította Macron tegnapi javaslatait.

A francia államfő szerint azonban ezekre a lépésekre nem azért van szükség, hogy a múltbeli államadósságokat "egybemossák", vagy egy-egy ország pénzügyi problémáit megoldják, hanem a fiatalokat különösen sújtó munkanélküliség csökkentése, a gazdasági növekedés támogatása érdekében.

Merkelnek tehát egyszerre kellene segítő kezet nyújtania az európai reformfolyamat végrehajtásában a francia államfőnek, de közben olyan koalíciós partner(eke)t kell beemelnie a kormányba, aki(k) mindezt erőteljesen fékezné(k). Mindez összességében "felvizezett" európai reformok felé mutat.

Törésvonalak és német-francia tengely

Közben azért érdemes rögzíteni: a németek és franciák között továbbra is lehet törésvonal abban, hogy egységes, vagy többsebességes EU-t akarnak. Macron ugyanis a tegnapi beszédében a kétsebességes EU intézményesítése mellett kardoskodott (EU-n belüli külön eurózóna költségvetés pénzügyminiszterrel és demokratikus elszámoltatást jelentő parlamenttel), noha ezt a verziót két hete lényegében "lesöpörte az asztalról" Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, és sajtóhírek szerint Juncker előzőleg egyeztette beszédének ezen fő üzenetét Merkellel is.

Juncker szerint az EU szétforgácsolódásához vezetne, ha még inkább intézményessé válna a kétsebesség (EU-n belüli eurózóna, mint centrum), és ezért állt elő azzal a javaslatával, hogy minden tagállam minél hamarabb vezesse be az eurót és ehhez a jelek szerint anyagi és technikai ösztönzőket is adnának. Macron viszont tegnap is azt mondta: nem kell félni a kétsebességes EU-tól, mert az már most is realitás és nem szabad a vonakodókra várni, hanem hagyni kell a gyorsabban haladni akarókat, hogy a reformokban előrelépjenek.

Úgy tűnik, hogy teljesen más állásponton van az őszi cseh parlamenti választások után várhatóan miniszterelnökké váló Andrej Babis ANO pártelnök, aki lényegében beszólt Macronnak. A Bloomberg összefoglalója szerint ugyanis azt mondta: "Franciaországra kellene koncentrálnia" és az eurózóna pénzügyminiszteri poszttal, illetve további integrációval kapcsolatban azt tanácsolta neki, illetve Junckernek: gondolják át még egyszer, hogy miért történt meg a Brexit.

Macron és Juncker beszédében közös volt egyébként, hogy erősíteni kell az uniós állampolgárok és az uniós intézmények közötti kapcsolatot és a demokratikus elszámoltathatóságot is. Ennek jegyében Macron minden tagállamban demokratikus konventeket, állampolgári gyűléseket szorgalmaz (Juncker támogatja), hogy mindenki ki tudja fejteni álláspontját és mindez egyúttal felkészülést jelentsen a 2019-es európai parlamenti választásokra is.

A jelek szerint egyetértés van abban, hogy erősíteni kell az EU egységes fellépését a (határ)védelmi politikában, amelyhez a költségvetési forrásokat is meg kell teremteni, illetve a migrációs politikát is javítani kell. Újdonság volt azonban Macron beszédében az, hogy a most még Juncker által irányított Európai Bizottság létszámát 28-ról 15 főre csökkentené, mert szerinte értelmetlen, hogy minden tagállam külön uniós biztost delegálhat az EU végrehajtó testületébe.

Adózási javaslatok

Macron ambiciózus beszéde nemcsak összeurópai méretekre szólt, hanem arra is, hogy javaslata szerint 2024-ig, a párizsi olimpiáig, minél mélyebben egységessé kellene tenni a német és a francia piacot a társasági adózás és jogszabályi környezet (csődtörvény) minél szorosabb összehangolásán keresztül. Ebben is partnerséget kért a németektől, de jelezte: ismeri a német kancellár gondolkodását és tudja, hogy nem mindenben lesz egyetértés, de minden kérdést meg kell vitatni a német-francia tengely erősebbé tétele érdekében.

Az EU-ban legalacsonyabb magyar társasági adókulcs (9%) tükrében kifejezetten érdekes a Reuters összefoglalója szerint az, hogy Macron azt is szorgalmazta: "egységes társasági adósáv" legyen egy megreformált (külön eurózóna) költségvetés bevételi oldalán. Magyarország nem tagja az eurózónának és nincs is céldátuma rá, de amint egy múlt heti anyag alapján rámutattunk: elképzelhető, hogy erős anyagi ösztönzőkkel rá fogják venni erre.

Az Index Eurológus ehhez azt is hozzáteszi: az egységessé váló társasági adórendszeri keretrendszernek a betartásához kötné Macron az uniós támogatások jelentős részét adó strukturális alapok pénzeit. Ahogy rámutatnak: a magyar kormány valószínűleg attól se lesz elragadtatva, hogy Macron közelítené egymáshoz a szociális szabályokat (társadalombiztosítási befizetések) és kitart a kiküldött munkavállalói szabályok megváltoztatása mellett.

A Bruxinfo emlékeztet rá: Macron tegnap ismét elővette a franciák által korábban is támogatott (de lényegében elakadt) pénzügyi tranzakciós adó ötletét, aminek egyébként komoly szerepet szánna az eurózóna-büdzsé finanszírozásában is. Szintén francia ötlet volt a környezetszennyező harmadik országokból származó termékekre kivetendő "szénadó" bevezetése, amit most Macron is újra javasolt.

Változást akar Macron az agrárkasszánál

Macron korábbi jelzésének megfelelően növelné az európai költségvetés méretét, de ahogy a brüsszeli lap fogalmaz: közben fél évszázados tabut megdöntve készséget mutatott arra is, hogy a hatékonyabb pénzköltés érdekében a közös agrárpolitika módosítását is napirendre tűzzék. Cserébe viszont bevezetné a "garantált minimálbér" rendszerét, tagországonként a helyi adottságokhoz igazítva, de mindenütt intézményesítve. A Reuters összefoglalója szerint Macron az agrárkassza kapcsán ezt mondta:

Tabuk nélkül jó kérdéseket kell feltennünk magunknak. Tényleg védi a Közös Agrárpolitika a gazdáinkat és a fogyasztóinkat? Nem vagyok biztos benne. Remélem, hogy elkezdhetünk egy vitát egy új KAP-ról.

Ebből a kijelentésből úgy tűnik, hogy Macron osztja annak a nyári brüsszeli vitaindítónak a főbb felvetéseit, hogy túlzottan magasak és nem hatékonyak KAP első pillérébe tartozó közvetlen kifizetések (döntő részben a földalapú támogatások), és nem is jól célzottak ezek a támogatások, így ezek reformjára van szükség.

Ez rendkívül fontos fejlemény a magyar mezőgazdaság és a 2020 utáni uniós források kilátásai kapcsán is, mert afelé mutat, mint amit már nyáron is leírtunk: az agrárkassza mérete akár drasztikusan is csökkenhet, a belső szerkezete pedig érdemben átalakulhat. A jelek szerint tehát a francia agrárlobbi sem fog tudni ennek "keresztbe feküdni", noha korábban erre rendre épített a magyar kormány is.

Amint akkor a brüsszeli vitaindító alapján rámutattunk, az alábbi irányok körvonalazódtak az anyag alapján, amelyek Macron fenti jelzése alapján megerősödtek:
  • Miközben az agrárkassza mintegy 70%-át az első pillérbe tartozó közvetlen támogatásokra (döntő részben a fix földalapú támogatásra) fizeti ki az EU, kérdéses, hogy ezek mennyire hatékonyak, a kifizetések szintje mennyire segíti az agrárgazdaságok fejlődését, versenyképesség javulását (a magyar kormány felől erős kritikai hangok voltak az elmúlt hónapokban, látva a 2007-2013-as ciklus hatalmas forrásainak hatását a versenyképességre).
  • Az anyag felveti, hogy ezek a fix támogatások olyan káros mellékhatásokkal járnak, mint a felvert földárak, amelyek így nehezítik a fiatal gazdálkodók piacra belépését és megerősödését. Ezek a jelzések elég egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a fix földalapú támogatások mértékének csökkenését látná szívesen a Bizottság (amit a tagállamok ellensúlyozhatnak, ld. alább), és helyette az egyéb kifizetések arányát növelné meg.
  • A közvetlen kifizetések méltányossága is kérdéses, mert például 2015-ben a támogatások 80%-át (35,5 milliárd eurót) a gazdaságok 20%-a kapta meg (1,5 millió gazdaság) az EU-ban, így az anyag lényegében arra tesz javaslatot, hogy a nagyobb gazdaságok felől a kisebbek felé kell terelni a forrásokat (ebbe az irányba a magyar kormány már a mostani ciklusban is elindult). Ez a nagyobb gazdaságoknak rossz hír lehet 2020 után, de közben a sok kicsi gazdaság sok pénzzel való támogatásánál a mérethatékonysági kérdéseket is meg kell(ene) válaszolni.
  • Már a mostani ciklusban is vállalta a Bizottság, hogy az éghajlatváltozásra és környezetvédelmi célokra (általában a fenntarthatóságra) költi a 7 éves kassza 20%-át, ez a vonal pedig valószínűleg még tovább erősödik. Így az agrártámogatási célrendszerben a környezettudatos művelési módok (pl. AKG), a fiatal gazdálkodók, a hátrányos helyzetűek segítése még hangsúlyosabbá válhat.
  • Az agrárpiaci válságok kezelésének gyorsabb rugalmasabb megteremtése is fontos cél (tanulva a tejpiaci és orosz szankciós problémákból), így a fent már említett nem allokált források képzése, illetve válságkezelő alapok felállítása is esélyes.




Címlapkép forrása: Ludovic Marin, AFP
nyse tőzsde usa részvény
koronavírus
koronavírus vírus labor
koronavírus coronavirus virus
bkv_busz
hodorkovszkij
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kulgazdasag ujsagiro Portfolio allashirdetes