Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk
Uniós források

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk

Weinhardt Attila
Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.
Portfolio: A minap hozták nyilvánosságra a WEF versenyképességi rangsort, amelyben Magyarország a 69.-ről a 60. helyre ugrott előre, de az EU-tagok között csak a 25.-ről a 24. helyre. Hogyan értékeli ezt, melyek a főbb üzenetek az Ön számára?

Essősy Zsombor: Arra, hogy az EU-tagok között majdnem a lista végén vagyunk, nem lehetünk nagyon büszkék. Azzal egyetértek, hogy lehet finomítani a mérési eszközön, ugyanakkor az nyilvánvaló, hogy az utolsó egyharmadban vagyunk az EU-ban. Márpedig egy ország versenyképességének dinamikája, nagysága az ott élő társadalom jövőjének záloga. Nyilván ha globálisan nézzük, először azt kell megnézni, hogy Európa mennyire versenyképes Amerikával, Ázsiával kapcsolatban (sajnos jelenleg nem), de ha csak szűkebben vesszük, akkor Európán belül a különböző nemzetállamok versenyeznek egymással nem másban, mint a hatékonyságukban.

Az a nemzetállam, amelyik hatékony a 3 legfontosabb területen, mint a társadalmat érintő területeken, a közigazgatásban, és a cégek működésének terén, egyértelműen versenyképesebb. Az országban jobban fognak keresni az emberek, jobb lesz az élet, nyugodtabbak, boldogabbak lesznek. A versenyképesség majdnem egyenes arányosságban van az emberek jövőképével, boldogságtudatával, elégedettségével. Ahhoz, hogy a magyar nemzetállam ki tudjon emelkedni, az biztos, hogy erről a 24. helyről legalább 10-et kellene előrelépni. A következő 5-10 évben jó lenne tíz hellyel előre ugrani, ami azt jelentené, hogy az emberek többet keresnek, jobb lesz a egyéni elégedettségük, a cégek, az állami, önkormányzati intézmények hatékonyabbak, versenyképesebbek lesznek. Egy társadalmi kultúraváltást kell létrehozni a magyar fejekben, hogy igenis hatékonyak, versenyképesek vagyunk. Ez egy hosszú, kitartó program, aminek a végére lehetne azt mondani, hogy igenis Magyarországon versenyképes a társadalom és nagyon jó itt élni.

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk
Ez egy nagyon komoly és impresszív cél. Mik lennének azok az építőkockák, amelyek ezt a stratégiát meg tudnák alapozni?

Most nagyon sokat lehet hallani az Ipar 4.0 stratégiáról, mindenki számára érthetően nehéz elmondani, mit is jelent ez. Valamilyen jövőbe vetett hit, technológiai újítások sorozata, amiben az informatikának nagyon nagy szerepe van, a digitális társadalom kialakulása. Kevés szó esik sajnos a másik oldalról: itt emberek vannak, az emberek agyának, gondolkodásmódjának is változnia kell.

Határozottan állítom, az az egyik legfontosabb cél, hogy fel kell készíteni minden társadalmi aktort: gazdaságot, államot és az egyéneket is a digitális forradalomra. Most van az elindítás ideje, mert még nem vagyunk akkora versenyhátrányban a nyugat-európai országokkal szemben, utol tudjuk őket érni, ha ezt a következő pár évben óriási erőkkel megtesszük. Amennyiben megfelelő fontossággal kezeljük a 4. ipari forradalomra való hathatós reagálást, akkor kiemelkedően tudjuk Magyarország versenyképességét növelni. Figyelni kell arra, hogy csak komplex megközelítéssel lehet látványos eredményeket elérni, azaz mind a cégek, mind az állam, mind az egyes emberek, fejlesztését együtt kell kezelni.

Ha jól értem, bár elismeri annak a fontosságát, hogy jövőre minden magyar településen széles sávú internet lesz, de ennél többre gondol, amikor ezt az ambiciózus tervet hangsúlyozza?

Nyilván nagyon fontos, hogy meglegyen az infrastruktúra, de emellett most tudnánk a világban olyan pozíciót elérni, miszerint Magyarország a világban kitalált digitális eszközöket a leghatékonyabban tudja felhasználni. Nem gondolom, hogy mi tudjuk nagy mértékben a technológiai újításokat kitalálni, az USA brutálisan az EU előtt halad az innováció területén, viszont azokat az informatikai eszközöket ide kellene hozni, és meg kell nézni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban használni a gyártásban, az államigazgatásban, vagy az oktatásban.

Az oktatás terén azt mondják, hogy a következő időszakban a megszerzett tudás öt év alatt teljesen erodálódik. Tehát minden felnőtt embernek és gyereknek is állandóan tanulni kell. Az egész magyar társadalom oktatására most nagymértékű pénzeket kellene áldozni, ezzel egyértelműen tudnánk növelni a versenyképességünket. A legmodernebb technológiákat nem itt kell kitalálni, ide kell hozni, alkalmazni kell. Nagyon fontos ennek az emberi oldala. Ha van egy nagyon komoly informatikai szolgáltatás, azt hogyan tudjuk alkalmazni egy cégnél. Vagy hogyan tudjuk bevezetni az önkormányzati rendszerbe, hogy sokkal hatékonyabb legyen, és mindent a hatékonyság oldaláról megnézni. Ha a cégek hatékonyan fognak működni, akkor több profitot tudnak termelni, magasabbak tudnak lenni a bérek, nagyobb a vásárlóerő, az emberek boldogabbak, elégedettebbek. Ez egy spirálként tudja az egész magyar társadalmat megemelni és utána ott is tartani a következő 5-10 évben. A pénzek nagyobb részét az emberekre kell fordítani, a legjobb technológiákat pedig ide kell hozni. Nyilván a kettő együtt van, kell a technológia is, de az alkalmazását biztos, hogy meg tudjuk csinálni. Ha nagyon ügyesek vagyunk, ezt akár exportálni is tudjuk. Egész Európában most alakulnak ki ilyen tudásközpontok, nagyon jó lenne, ha ebben vezetők lennénk!

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk
Az adaptálhatóságnak vannak-e humánkapacitásbeli korlátai? Hogyan tud átvenni egy feldolgozóipari cég egy olyan technológiát, amelynek a munkavállalói erre nincsenek készen?

Az eszközöket meg tudjuk venni, most még akár EU-s pénzből, akár 1-2 százalékos hitelből, kockázati tőkéből, ugyanakkor e mellé kell a humánkapacitást ugyanolyan fejletté tenni, hogy az eszköz tényleg jól ki legyen használva. Ezzel kell foglalkozni, az emberek képzésébe kell beletenni pénzt. A képzésnek csak nagyon kicsi részben kell szakmai képzésnek lennie, mert gyorsan avul a tudás, azaz inkább soft skill-eket kell erősíteni; együttműködés, nyitottság, asszertivitás. Tudom, hogy ez még mindig elvont csodának tűnik, varázspálcás kis királynői kívánságnak, de ez a nézet a következő pár évben meg fog változni.

Most munkaerőhiány van néhány szakmában, területen Magyarországon, de a negyedik ipari forradalom miatt a következő 3-8 évben egyértelműen munkahelyek fognak felszabadulni, és azokat az embereket el kell helyezni valahol. Ez az átmeneti állapot nagymértékben függ az alacsony bérektől. Nem lehet nettó 120 ezer forintért foglalkoztatni egy családapát, mert ő nyilván azt mondja, hogy elmegy külföldre dolgozni ennek a háromszorosáért. Ha a bérek emelkednek, hazajönnek az emberek, illetve nem mennek el külföldre. A jövőben inkább az lesz a probléma, hogy mennyire lesznek a magyar emberek felkészülve az új ipari forradalomra.

Nemcsak azt kell nézni, hogy valaki tudja-e használni az Excelt vagy programozni, hanem ezeket az új technológiákat tudják-e alkalmazni a termelő-szolgáltató egységek, az állam, önkormányzat be tudja-e vezetni, és működtetni tudja-e? Az állam egyébként már sok területen lépett, de az önkormányzatoknál azért még van tér a fejlődésre. Ezen új vívmányok munkaerőt fognak felszabadítani, hatékonyabb lesz a működés, kevesebb ember többet fog keresni, többet fog előállítani és a felszabadulókkal kell valamit tenni.

A 3D-s nyomtatótól a 3D-s szemüvegig rendkívül széles a tárház, ebből kell megnézni, hogy mit lehet alkalmazni, bevezetni gyorsan. Hogyan lehet olyan kurzusokat elindítani, amelyek pl. átképzik a könyvelőket programozóvá. Ha még tényleg kell programozó, mert ne felejtsük el, hogy már vannak programot író programok. Amit ezek a gépek nem tudnak tőlünk elvenni, az a kreativitás, nyitottság, elvont gondolatok. De ezek mind puha készségek. Hogyan tudom irányítani a gépeket, embereket, magamat. Hogyan tudok beszélni az ügyfelekkel. Én leszek az interfész a gépek, programok között. A kreativitás felé kell menni, nem a sablonszerű gyártás felé. Azok a gyárak fognak majd túlélni, amelyek kreatívan tudják változtatni a termelésüket. Az emelkedő bérek mellékterméke, hogy kifizetődővé teszik a robottechnológiát, amivel kiváltják a rutin jellegű munkát.

Hogyan képzeli el a tudásközpontokat? Milyen tartalommal töltené meg ezeket?

Mindenki megijed attól, hogy egyetemi tanárok lesznek a megmondó emberek. A világon elérhető legjobb technológiát kell idehozni és azt megnézni, hogy hogyan lehet alkalmazni, beépíteni az aktorok életébe. Lesznek olyan cégek - én is szeretnék majd egy tőzsdén bevezetettet létrehozni -, amelyek segítik ezt az átállást, de az biztos, hogy állami szerepvállalás nélkül nem fog menni.

Kell egy olyan jövőkutató minisztérium, amelyik azt nézi, hogy hogyan lehet Magyarország versenyképességét növelni az ipari forradalom technológiai vívmányait felhasználva, a humánkapacitás fejlesztésére fókuszáltan. 10 éves stratégia kell, végrehajtható kis részekre lebontva és rigorózusan végrehajtva. Mi szükség van erre? A magasabb profit, az emelkedő fizetések, a hatékonyabb államigazgatás, a tanulás mellékterméke a kiegyensúlyozott, vidám társadalom. A magyarokba évszázadok óta beivódott keserűséget a következő 10 évben őrületes mértékű nemzeti kultúraváltással pozitív irányba lehetne állítani. A céges világban már elterjedt vállalati kultúraváltást kell kiterjeszteni Magyarországon a társadalmi kultúra változtatására versenyképességi szempontból és ez a világ egyik legjobb helye lenne, ahol mindenki szeretne élni.

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk
Ha jól értem, indirekt módon azt is javasolja, hogy azokat az uniós pályázati forrásokat, amelyeket még nem írtak ki, ezeknek a céloknak kellene alárendelni.

Így van. A még ki nem írt és a visszaáramló uniós forrásokat erre kell átcsoportosítani, és azt gondolom, hogy ezen kívül a magyar államnak is pénzt kell invesztálnia, ha azt akarja, hogy az ország versenyképesebb legyen. Éves szinten több százmilliárd forintról beszélünk, viszont ezzel lehetne biztosítani Magyarország versenyképességének növelését és a társadalmi elégedettséget a jövőben. Tudom, hogy fantazmagóriának tűnik még, de a globális versenyképességünk függ az egyének naprakész tudásától, és attól, hogy mennyire erős az egyén mentálhigiéniája. Nem mindegy, hogy az ember 40 ill. 80 százalékos jóságú lelkiállapotban megy be dolgozni. Az emberi hatékonyság a cégeknél is látszódni fog, és ha a cégek hatékonyabbak, akkor nagyobb profitot termelnek, akkor magasabb béreket lehet fizetni. A hatékonyság a magyar társadalom boldogságának, megelégedettségének a sarokköve. Versenyképes Magyarország nélkül nincs elégedett Magyarország.

Lát-e más utat, ami a felzárkózásunkat és a versenyképességünk javulását szolgálhatná?

Most tudunk előremenekülni. Az EU-s pénzek beáramlása még csak most kezdődik el, a következő 3 évben évente 3-4 %-ban tudja segíteni a GDP növekedését. Most van egy olyan áldott helyzet, amikor tudunk a versenyképességre fókuszálni. Amikor a 2014-2020-as uniós ciklus tervezése megtörtént, 2013-14-ben, akkor még nem gondoltuk, hogy a humánkapacitás fejlesztésének ekkora jelentősége lesz, ezért látjuk azt, hogy a kiírt, vagy tervezett pályázatok elsősorban eszközorientáltak. Mellette azonban a humánkapacitás-fejlesztést is meg kell lépni és ha erre nem találunk érdemi méretű szabad EU-pénzeket, akkor a magyar költségvetésnek kellene évi akár több százmilliárd forintnyi forrást bevállalnia a cél érdekében.

Címlapkép és fotók: Hurta Hajnalka
selmeczi-kovács zsolt
cimlap_Mol0228
viber messenger app
koronavírus coronavirus virus
törökország erdogan
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Felület, ahol az esésből is profitálhat
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes