Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná
Uniós források

Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná

Elindult a közép-magyarországi régió lecsúszása a kevés uniós támogatás miatt, ezért a régiónak szánt 80 milliárd forintos magyar költségvetési forrást akár ötszörözni is lehetne, ami nagyot lendítene a térségen, és az országot is húzná - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint nincs veszélyzónában a vállalati hitelezés, a kkv-k tőkehelyzetének megerősítését pedig sürgős feladatnak látja. Megítélése szerint mivel az építési-kivitelezési árak 30-50 százalékkal ugrottak másfél év alatt, így a korábban beadott tervek mentén most jóváhagyott projektek "jelentős része félő, hogy nem, vagy nem az eredeti tervek szerint valósítható meg", amely probléma megoldására már letettek javaslatokat az asztalra.
Portfolio: Hogyan látja a kkv-k finanszírozási helyzetét, hitellel való ellátottságát? Úgy tűnik, hogy az MNB egyik célkitűzése teljesült, hiszen a hitelállomány növekedése meghaladja a kitűzött 5-10 százalékot. Mit hall a vállalkozóktól?

Krisán László: Abszolút egyetértünk az MNB céljával, nekünk is hosszú évek óta a kkv-szektor élénkülő hitelezése a fókusz. Az pedig külön öröm, hogy a KAVOSZ-nál évek óta, de két éve különösen növekszik a hitelkihelyezés. A Széchenyi Kártya Program eredményeiben már a múlt év is nagy ugrás volt, idén pedig jóval 10 százalék feletti mértékben bővült a hitelállomány csak az első tíz hónapban. A vállalkozások jól visszaigazolják a növekvő hiteligényt, a piac, a fogyasztás beindult, a konjunktúra kialakult, sokkal egészségesebb a makrogazdasági környezet, ami végre leszivárog a vállalkozókhoz is.

Banki vezetőktől halljuk, hogy ez a hitelezési fellendülés, illetve a kockázati verseny már akár veszélyeket is hordozhat magában. Túl erőssé vált a verseny, nagyon alacsonyak a hitelezési marzsok, noha közben a kkv-k tőkehelyzetében nem látni óriási előrelépést.

Bontsuk ezt a kérdést kétfelé! Az, hogy veszélyessé válhat-e a szabadabb hitelezés, nem gondolom. Úgy látom, hogy egy nagyon szigorú banki hitelezési gyakorlattól mozdultunk el. Egészséges piacon, egészséges működési környezetben normál banki, piaci és vállalkozói működés, ami ideális. Ebből a szemszögből még egyáltalán nem látom azt, hogy veszélyzónában lenne a hitelezés Magyarországon, ezért ezzel senkit sem riogatnék. Az, hogy egy kicsit lazább a hitelezés, csak jó a vállalkozóknak. Konkrétan a Széchenyi Kártya Program tekintetében azt mondom, hogy a nagy bővülés ellenére is hihetetlenül alacsonyan tudjuk tartani a bebukási arányt.

A kérdés másik fele a kkv-k tőkehelyzetére irányul, ahol még nagyon sok teendőnk van, mert egyre inkább ez lesz az egészséges finanszírozás gátja. Egy bank számára egy vállalkozás akkor vonzó, ha megfelelő a tőkeellátottsága és a pénzügyi múltja. Ha ez nincs, vagy gyenge, akkor nő a bank kockázata, ami megjelenik a hitelezési felárban, vagy elutasításban. A tőkehelyzet javítása tehát már rövidtávon is rendkívül fontos gazdaságstratégiai kérdés.

Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná
A kkv-k tőkeemelési programjára korábban már elhangzott egy konkrét kormányzati bejelentés, de az utóbbi hónapokban valahogy nem hallottunk erről.

Nagy a csönd, pedig erre óriási szükség van, és ezt állandóan jelezzük is. A tőkehelyzet javítását egyszerűen muszáj meglépni, mert csak ezzel lehet kialakítani azt a vállalkozói kis-és középréteget, amely majd húzza magával a mikro- és kisvállalkozói kört. A tőkeprogramhoz szükség van arra, hogy a GINOP 8-as prioritásában meglévő visszatérítendő uniós források tőke része mihamarabb eljusson a vállalkozásokhoz. Ebben építeni kellene ránk, azokra a bevált közvetítői rendszerekre, hálózatokra, amelyek képesek ezeket a pénzeket gyorsan eljuttatni a kedvezményezettekhez.

Ha jól értem, az állami tőkeemelési programnál az uniós visszatérítendő forrásokbeli kockázati tőkeprogramokra és azoknak a gyors elindulására utalt.

Én direkt és évek óta pont nem kockázati tőkéről beszélek. Itt saját pénzt kockáztat a befektető, és ennek fejében magas hozamot vár el szigorú kontrollfeltételek mellett. A kockázati tőkeprogramok napirenden vannak, és haladnak is, de az egy másik műfaj. Amiről mi beszélünk, az egy tőkejuttatási program, amely megalapozza a vállalkozás piac- és hitelképességét. Olcsó, gyors, áttekinthető, kötöttség-mentes, minimális fedezettel. Pont, mint a Széchenyi Kártya csak nem hitel, hanem tőke formában.

Ez a tőkeprogram még a mostani uniós ciklusban elképzelhető?

Viccel, ugye? Ez azonnal kell. Ez egy kényszer, hiszen finanszírozási korláttá vált a rendszer alultőkésítettsége. Innentől kezdve csak akkor lehet további ugrást elérni a kkv-hitelezésben, ha a tőkehelyzet is javul.

Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná
Nemcsak tőkeoldalon lehet probléma a kkv-hitelezésben, hanem a már felvett hitelek kamatoldalán is. Arra gondolok, hogy néhány év múlva emelkedő kamatkörnyezettel kell számolni. A kkv-k mennyire vannak erre felkészülve?

Nem félek a kamatoktól. Akkor kellett tartani tőlük, amikor 8-10-12 százalékon voltak, mert az nem termelhető ki. De egészséges gazdaságban normális egészséges inflációnak is kell lennie. Az infláció rövid időn belül be fog állni 2-3 százalékra, és ezzel együtt az sem lenne baj, ha a kamatok egy, a vállalkozók számára kitermelhető tartományba emelkednének, ezzel a vállalkozói szektor egészséges működése még egyáltalán nem kerül veszélybe.

Másfél éve működnek az MFB Pontok, mostanra már 642 helyen vannak ilyenek az országban. Milyen visszajelzéseket kap a rendszerrel kapcsolatban? Valóban azok a cégek jutnak-e finanszírozáshoz, amelyek máshol nem, vagy csak nehezen? Az elosztási hálózattal kapcsolatban korábban sokszor fogalmazott meg kritikát, ennyi idő elteltével hogyan látja ezt a kérdést?

A szigorú számtan híve vagyok. Ha a matek azt igazolja, hogy ezek a pénzek kimentek, akkor ez a rendszer jó. Ha nem mentek ki, akkor nem jó. A vállalatok kíváncsiak az MFB Pontokon elérhető uniós visszatérítendő pénzügyi termékekre, de a tényleges kifizetések messze nincsenek azon a szinten, ami szükséges lenne. Elmondtuk sokszor, hogy bár indokolt lehet a termékek ilyen rendszerű terítése, emellett szükség lenne olyan piaci közvetítők bevonására is, mint a kamara, a VOSZ, vagy a KAVOSZ.

Az elmúlt tizenöt év bebizonyította, hogy mind a három szervezet alkalmas az ilyen programok forrásainak kihelyezésére a vállalkozásokhoz. Megszereztük a pénzek kihelyezéséhez szükséges tudást, tapasztalatot és képzettséget. De ettől függetlenül támogatjuk, és szoros konzultációban próbáljuk is segíteni ezt az irányt, mert érdekünk, hogy a vállalkozások a legteljesebb körben jussanak hozzá forrásokhoz.

Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná
Az uniós ciklus felén már túl vagyunk, és a 7 évre szóló uniós keretösszeg 104 százalékára vannak már kiírva pályázatok, a kötelezettségvállalás már nagyjából a keret 70 százalékán áll, a kifizetések pedig lassan elérik a 40 százalékot. Mindezek tükrében hogyan látja most a 2014-2020-as uniós ciklus előrehaladását?

A felén már túl vagyunk, és bár csúszással indult a ciklus, nagyon imponáló volt, amikor a Miniszterelnökség felgyorsította a ciklus elindítását. Bennem is voltak kételyek, de végigvitték és sikerült. Ez komoly teljesítmény. Most már az a fő feladat, hogy a pályázatokból ténylegesen megvalósuló projektek legyenek. Itt azért visszaüt a hosszas bírálati idő és az új közbeszerzési szabályok, amik erősen megfogták és megfoghatják az indulást. A beruházások indulása és a 2200 milliárd forintos idei kifizetés érdekében fel kell pörgetni a munkát.

Az új előlegrendszer egyébként ezzel együtt is jó, már csak a Vidékfejlesztési Operatív Program előlegei terén kellene hasonló, bár itt az uniós szabályozás elég erős gát. A már kifizetett pályázati előlegek komoly mértékűek, de fontos az is, hogy mikor lehet Brüsszelnek benyújtani a már kifizetett pályázati előlegekről szóló számlákat. Amíg ugyanis nincsenek nagy arányban, addig a folyamat magában hordozza azt a veszélyt, hogy a költségvetésnek meg kell finanszíroznia az egészet, és ez év végén esetleg nemkívánatos mértékben módosítja a büdzsé fő számait.

Az elmúlt hetekben az ország több nagyvárosában is jártam az MFB Pontokról szóló rendezvénysorozaton és több helyen felvetették a résztvevők, hogy nagyon lassú a pályázati eredmények kihirdetése. A vállalkozóknál tömeges a panasz a tapasztalatai szerint?

Másfél éve eldőlt, hogy átalakul a pályázati bírálati rendszer, azonban ebben benne volt az is, hogy emiatt időben csúszni fognak a pályázatok. Mostanra már elkezdtek dömpingszerűen kijönni a bírálatok, ami persze jó, ezzel együtt viszont felszínre jöttek más - pl. az időcsúszás miatti hatások - problémák a beadott projektekre. A pályázatok jó része egy másfél évvel korábbi piaci helyzetben, másfél évvel korábbi üzleti terv birtokában készült, másfél évvel korábbi árazást kell most elbírálni. A támogatói döntések pedig most jönnek ki. Másfél év alatt a piac hatalmasat változott. A működési költségek és a munkaerő költsége 30-40 százalékkal nőtt, az építési-kivitelezési árak pedig 30-50 százalékkal változtak ennyi idő alatt. Így az akkori tervek mentén most jóváhagyott projektek jelentős része félő, hogy nem, vagy nem az eredeti tervek szerint valósítható meg.

Több javaslatot is tettünk már, talán a legfontosabb, de egyben a legnehezebb is, egy tartalékkeret létrehozása, ami utánköltségelhetné a jóváhagyott projekteket, de ehhez komoly, akár uniós döntések kellenek.

Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná
Miközben a 2014-20-as projektek megvalósításáról beszélünk, fél szemmel figyelnünk kell a 2020 utáni témákra és a Brexit lebonyolítására is. Hogyan tekint mindarra, ami már látszik a 2020 utáni kilátásokról, melyek azok a területek, amelyekért foggal-körömmel harcolni kell?

A lehető legnagyobb vehemenciára buzdítok mindenkit, aki részt vesz a 2020 utáni uniós keretköltségvetéssel kapcsolatos csatában. Az adatok azt mutatják, hogy azok a régiók, amelyek jól fejlődnek, alacsony bázisról indultak el, azok viszont, amelyek fejlettek, így például Budapest és a közép-magyarországi régió, de kevés pénzt kapnak, kezdenek visszasüllyedni. A magyar régiók nem elég erősek ahhoz, hogy 2020 után akár csökkentett, szankciókkal vagy feltételekkel tűzdelt, a vissza nem térítendő támogatás rovására megváltoztatott struktúrával fejlődni tudnak.

Nekünk kell az, hogy legalább még 7 évig meg kell maradniuk azoknak a konstrukcióknak és kereteknek, amik most vannak. Ez talán merész kijelentés, de a vállalkozásainknak és régióinknak ez kiemelten fontos, mert azt látom, ha a 2020 utáni időszakra csökkentik a támogatásokat, vagy billen a mérleg a visszatérítendő pénzügyi eszközök felé, akkor nem tudunk felzárkózni a többi fejlett régióhoz.

Elindult a közép-magyarországi régió szétválasztása Budapestre és Pest megyére, hogy 2020 után a régió egészének járó túl kevés EU-forrás problémáját ki lehessen küszöbölni. Közben már megjelentek az első pályázatok a Pest megyei forrásínséget kompenzáló 80 milliárdos magyar költségvetési keretből. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnökként hogyan látja ezt a folyamatot?

Régóta mondom, hogy az ország legerősebb gazdasági régiója nem lehet a kárvallottja egy uniós ciklusnak, márpedig a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy ez történik a 2014-2020-as időszakban. Elindult a központi régió lecsúszása, és friss brüsszeli előrejelzések szerint ez folytatódik 2020-ig, sőt, 2030-ig, miközben a többi magyar régió sokkal nagyobb ütemben tud majd növekedni. A magyar gazdaság fejnehéz Budapest miatt. A hazai vállalkozások majdnem a fele ide van bejelentve, de nem mindegyik működik itt, azaz így sok cég ki van zárva a forrásokból. Tehát az egész országnak okoz versenyhátrányt az, ha Budapest és Pest megye, azaz a közép-magyarországi régió megtorpan.

Helyes döntés volt a 80 milliárdos fejlesztési alap felállítása, de nekem, mint a budapesti vállalkozásokért felelős kamarai vezetőnek azt kell elérnem, hogy Budapestnek adjunk komoly forrást. Fél évvel ezelőtt azt mondtam, hogy a 80 milliárd forintot akár meg is lehetne duplázni. Most meg merem kockáztatni, hogy ha rátennénk 3-500 milliárdot a budapesti régióra, akkor is pillanatok alatt fel tudnák szívni ezt a gazdasági szereplők, és közben nagyot lendülne a térség. Tudom, hogy ez hazai költségvetési forrás lenne, de talán a költségvetésben most már képződik annyi tartalék, hogy el lehessen kezdeni gondolkodni a szakmailag indokolt területek közvetlen támogatásán.

Pest megye szétválasztásának folyamata 2018-ban fog felgyorsulni, de az uniós pénzek terén majd csak 2020 után lesz konkrét hatása. Addig viszont megoldásokat kell adnunk a budapesti és Pest megyei vállalkozóknak.

Ötszörös pénz kellene Közép-Magyarországnak, az egész országot húzná
Látja annak reális esélyét, hogy amikor az új uniós ciklus elindul 2021-ben, addigra a szétválasztási folyamat közigazgatásilag lezárul?

Igen, és a politikusok is látják ezt a problémát. Lehet, hogy Budakeszi és Budaörs nagyon gazdag település, de Vecsés és Ócsa nem az. Ha viszont ezeket a fejletlenebb térségeket hozzákapcsolnánk a megfelelő régiókhoz, akkor hirtelen 0 helyett 60 százalékos támogatásintenzitással tudnának indulni az érintett térségek és cégek az uniós pályázatokon. Nem kis mutatvány átrajzolni a határokat, és ennek fontosságáról először az Uniót kell meggyőznünk, mert ők engedélyezhetik a régió szétválasztását.

Fél éve áll a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara élén, akkor átláthatóságot ígért. Mit sikerült eddig megvalósítani?

Nagyon nehéz helyzetben vettem át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hiszen a botrányos ügyek meghatározták a szervezetről alkotott véleményt. Szakmai műhelyeket hoztunk létre, ahol kizárólag szakmai alapon folyik a munka, azt a célt tartva szem előtt, hogy mit adunk a vállalkozásoknak a befizetett 5000 forintért cserébe. Senki nem kíváncsi a belharcokra, senki nem akarja azt, hogy a kudarcot vallott, leváltott kamaristák tematizálják az ügyeket. Jelenleg is vannak olyan körök, akik a feszültség-és botránykeltésben jeleskednek, és nem a vállalkozók érdekeit képviselve végzik a munkájukat. A kamarának össze kell zárnia az ilyen zavargások előtt és szakmai munkával kell bizonyítania a budapesti vállalkozások felé. Lassan lezárjuk a múltat, és innentől a jogászok és a bűnüldöző szervek foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Fél év alatt jutottunk el oda, hogy már viszonylag tisztán látunk, de ha még vannak rejtett problémák, azokat is kezeljük.

A vállalkozók szempontjából teljesen mindegy, hogyan néz ki a kamara, ha segíti a munkáját, akkor annak örül. A kamara pedig akkor látja el a feladatát, ha a vállalkozások igényei alapján határozza meg magát. A Széchenyi Kártya Programban országosan naponta nagyjából 100-150 vállalkozó mondja el, milyen finanszírozási lehetőségekre van szüksége. Mi pedig ezeket az igényeket eljuttatjuk a gazdasági döntéshozók felé, velük közösen megállapodunk egy olyan keretben, amiben a vállalkozók számára jó termék születik.

Kamarai szempontból nézve ugyanez a feladatunk, olyan együttműködést kell kialakítanunk a budapesti vállalkozók és a döntéshozók között, amivel pénzt, forrást, piacot, tudást, szakmát és ésszerű szabályozói környezetet biztosítunk a budapesti vállalkozások számára. Ez a kamara feladata és én ezt fogom végigvinni.
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
GettyImages-1180027214
erdogan
wells fargo
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Brexit mar csak nehany ora maradt hogy összejohessen a nagy alku