Sosem látott trükk: rengeteg ingyenpénzt ígérnek a kormánynak, ha lemond a forintról
Uniós források

Sosem látott trükk: rengeteg ingyenpénzt ígérnek a kormánynak, ha lemond a forintról

  • Eddig csak a magyar adófizetők pénzéből lehetett szerkezeti reformokat végrehajtani, 2018-tól azonban várhatóan ingyenes EU-pénzt is felkínál erre az Európai Bizottság
  • A 2020-ig tartó időszak még csak kísérleti fázis lenne, bár nem kis összegekkel, de a még nagyobb pénzekhez 2021-től férhetnénk hozzá és erős védőhálót is kapnánk
  • EU-pénzből modernizálhatnánk tehát a magyar államot és a gazdaságot, de ennek fontos feltétele lenne: kötelezzük el magunkat az euróbevezetés mellett
  • Az ajánlat még távolról sem végleges és vissza is lehet utasítani
  • A jövő heti EU-csúcson szondázzák először a tagállami vezetőket, aztán jövő nyárra kitisztulhat (valamennyire) a kép.

Más pénzét használhatnánk modernizációra

Amint beszámoltunk róla: négy lépésből álló tervet jelentett be szerdán az Európai Bizottság a Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére és ennek magyar szempontból az a lényeges eleme, hogy a 2021-től kezdődő új uniós költségvetésben lesz egy olyan fejezet is, amelyhez elsődlegesen az eurózóna tagjai, másodsorban az oda törekvők férhetnek hozzá.

A kiszivárgott hírek szerint 100 milliárd eurós méretű alfejezet négy további intézkedésre bomlana, amelyből ebben a cikkben a felső kettőre fókuszálunk, de az alsó kettő is lényeges az euró felé törekvő tagállamoknak:
  • a tagállami reformok végrehajtását segítő eszköz
  • célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára
  • stabilizációs funkció
  • védőháló a bankunió számára.

Az, hogy a felső két tervezett intézkedés miért lehet vonzó az eurótól még vonakodóknak és pontosan milyen csatornákon keresztül segítené például Magyarországot, azokon a brüsszeli háttérbeszélgetéseken tisztult ki, amelyeken Valdis Dombrovskis, a testület euróért felelős alelnöke, illetve Pierre Moscivici gazdasági és pénzügyi biztos a Portfolio kérdéseire is válaszolt. Ezek lényege az alábbi:

A 2018-2020 közötti időszakban megízlelheti Magyarország azt, hogy milyen a sajátja helyett az EU pénzét költeni a legkülönbözőbb (fájdalmas) szerkezeti reformokra, miközben elkerülhet akár 50-100 milliárd forintos méretű EU-s pénzvesztést is. Ha mindez megtetszik, akkor 2021-től úgy férhet hozzá jóval nagyobb összegekhez a felső két csatornából, ha erősen elkötelezi magát az euró bevezetésére.

eegyszerűsítve tehát azt kínálná fel az Európai Bizottság, hogy tisztán a nyugati adófizetők pénzén tehessünk meg olyan modernizáló lépéseket, amelyekkel a korszerűbb állami berendezkedéshez és nyugati életszínvonalhoz tudunk közeledni, és mindez nem növelné se az államháztartási hiányunkat, se az államadósságunkat.

Három legyet ütnének egy csapásra az új tervvel

Nem véletlen, hogy ilyen tervet szövöget a Bizottság már a zóna tagjainak és az egyelőre kívülállóknak. Amint ugyanis az Európai Központi Bank friss konvergencia elemzése alapján ma reggel összefoglaltuk: az, hogy valamely tagállam bevezeti az eurót, nem jelenti automatikusan a felzárkózását, ez sokkal inkább az ország intézményi és szerkezeti keretein múlik. Így tehát ezeket kell fejleszteni ahhoz, hogy tartós fejlődést, konvergenciát tudjon elérni az euróra törekvő (és a már bent lévő) tagállam.

Az új tervvel három legyet ütne egy csapásra az EU vezetése:
  • A még eurózónán kívüliek reformjaihoz pénzt adva bevonzza őket az övezetbe, így elkerüli, hogy a zóna határai mentén felerősödjön az EU megosztottsága
  • A már zónán belüliek reformjaihoz szintén pénzt ad, hogy a zónán belüli különbségek csökkenjenek, erősödjön a konvergencia és így javuljon a fizetési övezet stabilitása, fenntarthatósága.
  • A Stabilitási és Növekedési Egyezmény számszerű korlátai nem lazulnának, mégis rugalmasabbá, könnyebben teljesíthetővé tenné a rendszert a Bizottság.


Fontos látni, hogy az új terv szakítana azzal a hagyományos módszerrel, hogy a tagállamok sok évre előre összeállítják az Operatív Programjaikat, pályázatok útján kiosztják a pénzt az állami, vagy magánpiaci szereplőknek, aztán a végrehajtott fejlesztéseknek vagy van érdemi felzárkóztatási hatása, vagy nincs. Az új terv ugyanis arról szól, hogy a tagállami kormányok bármikor, az uniós ciklus alatt menetközben is előállhatnak különféle szerkezeti reformtervekkel és ezekre direktben adna nekik (az államnak) pénzt és technikai segítséget az Európai Bizottság, hogy a megbeszélt, akár több évig tartó fájdalmas reformokat megtervezzék és végrehajtsák.

Mindez nem terhelné se az adott tagállam államháztartását, se államadósságát, így a 3%-os és a 60%-os GDP-arányos korlátok megsértését sem lehetne a fájdalmas reformokra fogni. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény számszerű szabályai tehát nem lazulnának, de mégis egy újabb belső rugalmasságot vinne bele a rendszerbe a Bizottság.

A terv tehát arról szól, hogy az alábbi térképen még sárgával jelölt országok (Svédország, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Románia, Horvátország, Bulgária) is előbb-utóbb váljanak a kékkel jelölt euróövezet tagjaivá, amihez plusz forrásokat kapnak és ezzel együtt a kék övezet tagjai közötti konvergencia is erősödjön, szintén az EU-kasszából érkező források segítségével. Az elmúlt fél évben egyébként a bolgárok és a horvátok határozottan jelezték az euróbevezetési szándékaikat (és a románok is gondolkodnak rajta), amelyre külön emlékeztettek is a Bizottság vezetői a szerdai tájékoztatókon.

Sosem látott trükk: rengeteg ingyenpénzt ígérnek a kormánynak, ha lemond a forintról

Két fázisról szól a terv

A fenti tervet két fázison keresztül szeretné megvalósítani az Európai Bizottság, de fontos, hogy még semmi sem végleges és eldöntött. Az első, kísérleti fázis 2018-2020 között tart majd és a 2021-től második fázisra való felkészülést szolgálja.

A 2018-2020 közötti időszakban két csatornán keresztül kaphat majd segítséget minden tagállam:
  • Egyrészt 142 millió euróról 300 millió euróra emelnék annak a strukturális reformtámogató programnak (SRSP) a keretét, ami elsősorban tagállami szerkezeti reformok tervezésére és technikai segítségnyújtásra használható. Az idén bevezetett új eszköz hatalmas sikernek látszik: Valdis Dombrovskis jelzése szerint immár 24 tagállam jelentkezett be rá valamilyen saját reformmal (ld. a példákat alább), így tagállamonként átlagosan 10 millió euró körüli összeggel lehet számolni. Úgy tudjuk, hogy egy 1 millió euró körüli projekt elindításán Magyarország is aktívan gondolkodott/gondolkodik.
  • Másrészt mivel a fenti megduplázott keret sem lesz elég a tagállami igényekre, részben ezért kísérleti jelleggel a 2014-2020-as ciklus pénzfelhasználási szabályainak módosítását is kezdeményezi a Bizottság. A módosítás konkrétan azt célozza, hogy a tagállamok a strukturális és beruházási alapbeli EU-pénzeik 6%-át, az ún. teljesítmény keretet rugalmasabban, szerkezeti reformokra tudják felhasználni. Ha a módosítás átmegy, ez azt jelentené, hogy ha egy tagállam pénzt bukna a 6%-nyi teljesítménykeretéből, mert a 2018 végére bevállalt indikátorok egy részét nem tudja teljesíteni, akkor ezt a pénzt megmentheti, ha "beforgatja" a saját maga által kigondolt, a Bizottsággal leegyeztetett szerkezeti reformok végrehajtásának finanszírozására. A 6%-nyi forrás az összes tagállam szintjén együttesen bő 20 milliárd eurót jelent, de a reformokra ténylegesen felhasználható keret ennél nyilván lényegesen kisebb lehet (a "bukásra ítélt" pénzekre értendő).

Mit jelentene ez Magyarországnak? A 6%-nyi teljesítménykeret Magyarország esetén kb. 470 milliárd forintot tesz ki. Információink szerint a különböző Operatív Programokban 2018 végére bevállalt indikátorok teljesítésével vannak nehézségek. A legnagyobb egyelőre a CO-2 kibocsátási indikátor terén mutatkozik, mivel a lakossági energiahatékonysági programra szánt vissza nem térítendő uniós forrásokat egy korábbi kormányzati döntéssel átforgatták a középületek energiahatékonysági projektjeire. Ezzel azonban kevesebb fajlagos energiamegtakarítás érhető el, mint a "Kádár-kockás" családi házak tömeges korszerűsítésével. Azt nem lehet egyelőre tudni, hogy mennyi forrás lehívása sodródna veszélybe, ha nem teljesítjük a 2018-as indikátorokat, de óvatos becsléssel ez akár 50-100 milliárd forintra is tehető. Ezt a pénzt tudná tehát megmenteni a kormány (ha egyébként tényleg elveszítené), ha Brüsszel által is jóváhagyott különböző szerkezeti reformokat bevállal.

2021-től, az új uniós költségvetési ciklus indulásától kezdve, a fenti két segítséget akár egybe is gyúrhatják az eurózónának szánt alfejezeten belül a "dedikált konvergencia eszköz" címsoron és azok a tagállamok kaphatnak belőle, amelyek komolyan tervezik a pénzcserét. A konkrét tervek még nincsenek kidolgozva, a Bizottság csak jövő májusban hozza nyilvánosságra a 2021-től induló következő uniós költségvetés terveit és azon belül az eurózónás alfejezetet (állítólag 100 milliárd euró körüli kerettel), illetve ennek a konvergencia eszköznek a potenciális méretét.

Ha a 100 milliárd eurónak mondjuk 10-20 milliárd eurónyi részét csak az euróbevezetésre készülő tagállamoknak különítenék el, az tagállamonként akár 1-2 milliárd eurós, reformokra felhasználható plusz pénzt is jelentene, azaz ez már igencsak elgondolkodtató volument jelent. Ebből akár egy átfogó magyar egészségügyi, vagy oktatási reformra is futná.

Milyen reformokat lehetne finanszírozni?

Mind Valdis Dombrovskis, mind Pierre Moscivici azt hangsúlyozta a háttérbeszélgetéseken, hogy a tagállamok felől várják a kezdeményezést a reformokra, nem ők fogják megmondani (igaz az országspeficikus ajánlások indikációt is adhatnak). Közben azért kiosztottak pár papírt, amelyből ötletet lehet meríteni, hogy milyen reformokra érdemes gondolni a 2018-2020 közötti időszakban (amihez képest akár nagyobb projektek is lehetségesek 2021-től):
  • Kormányzati és központi adminisztráció terén reformok: a nemzeti közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítása (litván projekt), minisztériumi humánerőforrás menedzsment rendszer javítása (máltai projekt)
  • Gazdasági és üzleti környezet: szabályozói korlátok lebontása az üzleti környezet javítása érdekében (portugál projekt), a 2020-as és 2030-as klímavédelmi és energiahatékonysági célok elérésének támogatása (ciprusi projekt)
  • Pénzügyi szektor és finanszírozási forráshoz juttatás: a tőkepiacok működésének javítása a három balti államban, a banki nem-teljesítő hitelállomány kezelésének megoldásai (szlovén projekt)
  • Adóbeszedési és közfinanszírozási intézkedések: a nemzeti pénzforgalmi elszámolási rendszerek javítása (olasz projekt), adóbeszedési hatékonyságjavítási megoldások (bolgár projekt)
  • Munkapiaci, egészségügyi és társadalmi szolgáltatási projektek: új tanterv kidolgozása és fejlesztése a horvát iskolákban, az elsődleges egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása (szlovák projekt).


Bőven van tehát miből válogatni és közben végiggondolni, hogy milyen lenne hasonló magyar szerkezeti reformokat, például a tegnap bejelentett adórendszeri digitalizálási projektet, tisztán az EU-pénzéből végrehajtani, így a felzárkózásnak újabb lendületet adni és cserébe vállalni idővel az euróbevezetést.Címlapkép forrása: John Thys, AFP Fotó
Orbán Viktor Prága
GettyImages-1174045407
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat
Névtelen tervválság forint
GettyImages-1187738330
eromu
K_EPA20190122208
GettyImages-1175389290
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
utepites bulgaria unios projekt 1500