Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel
Uniós források

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.
A Magyarország számára keserű pirulák sora a fentiekkel még nem érne véget:
  • a jogállamisági megléte, azaz a kormányoktól függetlenül működő igazságszolgáltatás alapfeltétele lenne bármilyen uniós kifizetésnek és a bejelentés szerint (a friss hírekkel összhangban) egy ilyen szabály elfogadását kerülő úton érné el a Bizottság. Ennek lényege, hogy egy új mechanizmust javasol a Bizottság (ezt megteheti saját hatáskörben az EU alapszeződés 322-es cikkelyére hivatkozva) és ha ez alapján a problémás tagállam számára az uniós támogatások részleges, vagy teljes felfüggesztését, csökkentését, vagy visszatartását javasolja a probléma súlyától függően, akkor ezt csak minősített többséggel tudja blokkolni a problémás tagállam az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok legalább 55%-át, és a teljes uniós népesség legalább 65%-át kell a problémás tagállamnak maga mögé gyűjtenie ahhoz, hogy a jogállamiság miatti anyagi szankciót blokkolni tudja. Ez azt is jelenti, hogy ezzel a megoldással nem működne az együttes magyar és lengyel vétó sem az anyagi retorziók kivédésére.
  • a közvetlenül Brüsszelben elosztott források tömege jelentősen nőne (pl. kutatási-fejlezstési és innovációs források, digitalizáció elősegítése),
  • csak csekély források látszanak 2027-ig Magyarország euróbevezetésének ösztönzésére (egy 25 milliárd eurós reformtámogató eszközről döntöttek az összes tagállam számára, beleértve az euróbevezetési segítséget), noha korábban jelentős összegű cukorkáról volt szó Brüsszelben.
  • a büdzsé bevételi oldalát teljesen átszabná a Bizottság és több új "adónem" bevezetésére is javaslatot tesz (ld. alább). Ezek között lenne az új közös összevont társaságiadó-alap is, ami a 9%-os magyar társasági adórendszert is veszélybe sodorná.

Mennyi az annyi?

Az Európai Bizottság ma hivatalosan arra tett javaslatot, hogy az EU 27 tagállamának 2021-2027 közötti költségvetése (a kötelezettségvállalások felső határa) 1279 milliárd euró legyen folyó áron, ami a 27 tagállam együttes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11%-át tenné ki. Ez tehát GNI-arányosan kisebb lenne, mint a most futó uniós költségvetési keret, ami britek nélkül GNI-arányosan 1,13%-os plafont jelent (ráadásul míg a mostani ciklusban erre az 1,13%-ra rakódik rá az Európai Fejlesztési Alap kerete is, addig az új ciklusban ez a 0,03%-os GNI-arányos rész már benne van az 1,11%-ban).

Ha 2018-as összevethető árakkal számolunk, akkor a mostani uniós ciklus kötelezettségvállalási kerete 1087 milliárd euró, ehhez képest szintén 2018-as árszint mellett a 2021-2027-es büdzsé kerete 1135 milliárd euróra, azaz 4,4%-kal nőne. Szintén 2018-as árakkal számolva a kifizetési keret 1026 milliárd euróról 1105 milliárd euróra, azaz 7,7%-kal nőne, miközben britek nélkül GNI-arányosan 1,08%-on stagnálna.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel
Amint már a Politico-értesülések alapján ma délben vázoltuk,

jelentős kiadáscsökkenés néz ki összevethető adatokkal, 2018-as árakon számolva, a Magyarország számára fontos felzárkóztatási és agrárkasszában.

Ez a Bizottság által közzétett hivatalos számok alapján meg is erősödött, hiszen az alábbi összehasonlításokat lehet tenni:
  • a felzárkóztatási támogatások volumene a fix 2018-as árakkal számolva 11%-kal 330,6 milliárd euróra esne, de az a mai bejelentésekből még nem derül ki, hogy ezen források egy részét tényleg átirányítja-e majd a Bizottság a mi régiónk felől a dél-európai országok felé a forráselosztási képlet változtatása miatt (múlt héten erről szóltak a hírek, de állítólag ebből azóta visszakozott a Bizottság).
  • az agrár- és vidékfejlesztési támogatások volumene 19,9%-kal zuhanna, amelyen belül a domináns részt kivető közvetlen kifizetéseké (pl. hektáralapú támogatás) 17,7%-kal esne
  • a Bizottság egyébként a hivatalos kommunikációs anyagaiban diszkréten csak arról szól, hogy "a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásainak mérsékelt - mindkét esetben 5% körüli - csökkentését javasolja", de amint fentebb bemutattuk, az összevethető árakon végzett számítás ennél jóval nagyobb vágást jelent
  • jól látszik, hogy mely területek élveznek prioritást az új költségvetésben a Brexit által okozott költségvetési lyuk mellett: az első fejezetbe tartozó "egységes piac, innováció, digitalizáció", illetve a negyedik, ötödik és hatodik fejezetek, azaz a migráció, határvédelem, biztonságpolitika, illetve a szomszédságpolitika és a külső támogatások.

A Bizottság a 2014-2020-as ciklushoz képest kicsit megváltoztatta néhány fejezet címét és feltehetően tartalmát, így mi magunk képeztünk összesítő sorokat, hogy a két ciklusban elérhető források volumenét össze tudjuk hasonlítani:

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

Magyarország a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen 34,5 milliárd eurónyi EU-forrásra jogosult, amelyből közel 22 milliárd eurót tesz ki a felzárkóztatási célokat szolgáló Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap együttes forrása, amelyekre a fentiek szerint reál értelemben 11% körüli vágás néz ki európai szinten. Emellett az agrárkassza első pillérében (dominánsan a közvetlen kifizetések) 8,8 milliárd euró érkezik, illetve a második pillérében további 3,4 milliárd euró. Az agrárkasszára súlyozott átlaggal 18% körüli potenciális vágás néz ki. Ezekkel a számokkal összesen 3,9 milliárd eurós forráscsökkenés adódna, ami 310-es euróárfolyam mellett 1220 milliárd forintot tesz ki.

Hangsúlyozzuk, hogy a pontos részletek, az egyes államoknak 2020 után "járó" összegek, még egyáltalán nem ismertek, csupán az látszik, hogy mekkora az egyes fejezetekre szánt keret. Ha a mostanihoz hasonló lenne ezen források elosztása 2020 után is (nem valószínű), akkor jönne ki ilyen mértékű forráscsökkenés Magyarországra. Ha viszont a szociális- és társadalmi dimenziók jobban bejönnének a forráselosztási képletbe és ezzel a déli államok felé irányítanának a mostaninál arányaiban nagyobb forrásokat, akkor Magyarország számára még a fent vázoltnál nagyobb forráscsökkenés is kijöhetne.

A mai adattenger tehát még csak a Bizottság javaslata. Mostantól indul meg a tagállamok kemény vitája a pontos forráselosztási szerkezetről, méretről és várhatóan legalább egy évig zajlik majd a vita. Rosszabb esetbe áthúzódik 2020-ra a keretköltségvetés egyhangú tagállami elfogadása. Ez az elvileg 2021-től induló ciklust a gyakorlatban sok hónappal is csúsztathatná Európa-szerte.

Azt a Bizottság már régóta mondogatta, hogy a kohéziós és az agrárkassza méretét a mostani 73%-ról 60% körülre akarja faragni a 2020 utáni uniós költségvetésben, mert egyrészt a forráselosztás hatásosságával kapcsolatban vannak kérdőjelek (pl. az agrártámogatások 80%-a a gazdaságok 20%-ához áramlik), másrészt számos új feladata adódott az EU-nak, így azokra kellenek a források. Ezek eredőjeként látszik az, hogy

az új programok, fejlesztési keretek együttes súlya 35%-ra ugrik, míg a két nagy kasszáé együtt kissé 60% alá.

A Bizottság egyébként ma azt is jelezte, hogy a közös költségvetésben összesen futó programok számát 58-ról 37-re csökkenti, például a szétaprózott finanszírozási források új integrált programokban való összefogásával, a finanszírozási eszközök használatának radikális egyszerűsítésével, többek között az InvestEU Alapon keresztül.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel
Az alábbi bizottsági infografika összefoglalja azt, hogy az egyes főbb fejezetekre a teljes hétéves keret mekkora arányát tervezi fordítani a Bizottság és ez nominálisan mekkora összeget tenne ki:

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel
Azt, hogy mire mennyivel akar többet költeni a Bizottság a mostani hétéves kerethez képest (folyó áron), az alábbi infografikán mutatja be. Így például a migrációval és határvédelemmel összefüggő feladatokra több, mint két és félszeres keretet szán, az ifjúsági programokra (Erasmus+) több mint kétszereset, környezet- és klímavédelemre, illetve biztonságpolitikára közel kétszereset, kutatásra innovációra és digitalizációra pedig több mint másfélszeres összeget.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel
Aki a 2021-2027-es uniós költségvetés évenkénti lebontását és az összes fejezetet részletesen is át szeretné nézni (ld. 26. oldal a teljes bizottsági anyagban), az alábbi első táblázatban a folyó áras adatokat találja (1279 milliárdos hétéves kötelezettségvállalási keret, a GNI 1,11%-a, erre jönnek még a keretösszegen felüli programok). Az alábbi második táblázatban pedig a 2018-as fix árakon számolt büdzséadatok találhatók. Mi a fenti saját összehasonlító táblázatunkhoz ezen utóbbi adatokból dolgoztunk.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel


Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

További fontos részletek a Bizottság mai javaslatából:

  • A közelmúltbeli kihívások - különösen a 2015. évi migrációs és menekültválság - egyértelműen rámutattak a jelenlegi uniós költségvetés rugalmassági korlátaira a kellően gyors és hatékony fellépés terén. A Bizottság javaslata ezért nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül, a válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új "uniós tartalék" létrehozásával az előre nem látható események kezeléséhez, és többek között a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre való reagáláshoz.
  • Amint fentebb már jeleztük: létrehoznak egy új Reformtámogató programot, amely - összesen 25 milliárd EUR költségvetéssel - pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása céljából, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszköz célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A keretösszeg alapján tehát nem látszik erős anyagi vonzerő a gyors magyar euróbevezetésre.
  • Egy európai beruházási stabilizáló funkciót is beletesznek a büdzsébe, amely segít fenntartani a beruházási szinteket nagy aszimmetrikus sokkok esetén. Kezdetben az uniós költségvetés keretében legfeljebb 30 milliárd EUR-t kitevő back-to-back hitelek formáját ölti, amelyhez a kamatköltségek fedezésére a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás társul. A hitelek pénzügyi többlettámogatást nyújtanak olyankor, amikor az államháztartások túlfeszítettek és fenn kell tartani a kiemelt beruházásokat.
  • A Bizottság az új prioritásokhoz új beruházások szükségességét látja, ezért javasolja azt, hogy ezek finanszírozása új pénzügyi források (körülbelül 80%), átcsoportosítások és megtakarítások (körülbelül 20%) kombinációja révén történjen. Mindezek eredőjeként a testület a költségvetési finanszírozás - a saját források - modernizálását és egyszerűsítését, valamint a költségvetés bevételi forrásainak diverzifikálását javasolja.
  • A Bizottság a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források kosarának bevezetését javasolja a politikai prioritásainkhoz kapcsolódóan.
  • Az új saját források javasolt kosara a következőket foglalja magában: 1.) a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek 20%-a; 2.) az új közös összevont társaságiadó-alapra alkalmazott 3%-os lehívási mérték (a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni) 3.) az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás (kilónként 0,80 EUR).
  • A Bizottság becslései szerint ezek az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12%-át teszik ki, és évente akár 22 milliárd EUR-val járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához.
  • Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt lehetőséget lát a Bizottság a visszatérítések, sőt, a visszatérítéshez kapcsolódó kedvezmények bonyolult rendszerének kezelésére is. A Bizottság ezért az összes visszatérítés megszüntetését, és a tagállamok által az uniós költségvetés számára a vámbevételek (az egyik saját forrás) beszedésekor megtartott összeg 20%-ról 10%-ra való csökkentését javasolja. Mindkét intézkedés egyszerűbbé és méltányosabbá teszi az uniós költségvetést. Lényege, hogy az egyes tagállami hozzájárulások hirtelen és drasztikus emelkedésének elkerülése érdekében a Bizottság a jelenlegi visszatérítések öt éves időszakon át történő kivezetését javasolja.

Hogyan tovább?

A Bizottság a mai javaslat alapján az elkövetkező hetekben a jövőbeli ágazatspecifikus pénzügyi programokra vonatkozó részletes javaslatokat terjeszt elő. A jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó döntést ezt követően az Európai Tanácsnak kell meghoznia, egyhangúlag eljárva, az Európai Parlament egyetértésével.

A testület arra figyelmeztet, hogy az idő rendkívül fontos tényező és emlékeztet: a jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről folyó tárgyalások túl sokáig tartottak. Ennek következtében kulcsfontosságú pénzügyi programok késtek, és a gazdasági fellendülés ösztönzésére valós potenciállal rendelkező projekteket elhalasztottak. Ezért azt szorgalmazza, hogy a 2021-2027-es költségvetésről szóló tárgyalásokat a lehető legfontosabb prioritásként kell kezelni, és az európai parlamenti választások és a 2019. május 9-én, Nagyszebenben tartandó csúcs előtt megállapodást kell elérni.

A címlapkép forrása: Emmanuel DUNAND / AFP
brexit0923
zuckerberg
Malajzia
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem
mnb shutter
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem