Kiszivárogtak a legfontosabb brüsszeli számok: egyik szemünk biztosan sírhat
Uniós források

Kiszivárogtak a legfontosabb brüsszeli számok: egyik szemünk biztosan sírhat

Megszerezte a Politico a ma nyilvánosságra kerülő 2021-2027-es uniós költségvetési terv főbb számait és a Portfolio gyors összesítése szerint a felzárkóztatási forrásoknál változatlan áron kb. 10%-os forráscsökkenés látszik, míg az agrárkasszánál tényleg drasztikus, közel 20%-os forrásvágás jöhet. Egy másik értesülés szerint az Európai Bizottság kerülő úton, a magyar és a lengyel vétóveszély kikerülésével, oldaná meg azt, hogy ha sérül egy tagállamban a jogállamiság, akkor fel lehessen függeszteni a források kifizetését és a forráselosztást saját hatáskörbe lehessen vonni.
A befolyásos brüsszeli lap információi szerint folyó áron 1279 milliárd euróra nőhet a következő uniós költségvetési ciklusban az EU-s kötelezettségvállalások teljes keretösszege, ami a 27 tagállam együttes bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,11%-át jelentené. A britek nélkül a mostani költségvetési ciklusban ez az arány 1,13%, tehát a jelek szerint nem tesz javaslatot a GNI arányában befizetés-növelésre az Európai Bizottság.

Kiszivárogtak a legfontosabb brüsszeli számok: egyik szemünk biztosan sírhat
A Politico információi szerint változatlan áron mindössze 1135 milliárd eurót tesz ki a következő uniós költségvetés. Nem tudni, hogy a változatlan ár melyik évi árkörnyezetre értendő (feltehetően a 2018-asra), de érdemes megjegyezni, hogy 2018-as árakon a mostani költségvetés teljes kerete 1087 milliárd eurót tesz ki, így tehát az összevethető 2018-as árak szerint mindössze 4,4%-os lenne a kötelezettségvállalások méretének növekedése, feltehetően jórészt a GNI, mint vetítési alap, nominális növekedése miatt.

A Politico által közölt táblázatot összevetettük az Európai Bizottság oldalán elérhető 2014-2020-as uniós ciklus költségvetési fejezeteinek számaival és az alábbi táblázat adódik. Amint látható: a Bizottság kicsit megváltoztatta néhány fejezet címét és feltehetően tartalmát, így mi magunk képeztünk összesítő sorokat, hogy a két ciklusban elérhető források volumenét össze tudjuk hasonlítani.

Az összehasonlítás kapcsán fontos torzító tényező, hogy a 2014-2020-as ciklus adatai 2018-as árakon vannak megadva, míg a 2021-2027-es ciklus adatai folyó áron (a 2018-as bázishoz képest évente fix 2%-os infláció mellett). Állítólag a Bizottság majd változatlan áras adatokat is közöl, de ezeket még nem szerezte meg a brüsszeli lap. Ezért az adatok egyelőre csak korlátozottan összevethetők, de az alábbiak már így is látszanak:
  • folyó árak mellett is alig, mindössze 0,4%-kal 373 milliárd euróra nőnek a magyar régiók felzárkózását nagyban segítő források, ami változatlan áras (pl. 2018-as) adatokkal bizonyára jelentős, 10% körüli forráscsökkenést adna ki
  • az agrárkassza domináns részét adó piacvédelmi intézkedések és közvetlen kifizetések már a fenti összevetéssel is 7%-os forráscsökkenést vetítenek előre, ami változatlan áras összevetéssel bizonyára a 20%-ot közelítené. Ez tehát mindenképpen rossz hír a magyar agrárgazdaság számára, de az elosztási részletszabályok még nem ismertek, így többet nem lehet mondani.
  • az is jól látszik, hogy a migrációval, határvédelemmel, biztonsággal kapcsolatos kiadásokat, illetve az unió bővítésével, szomszédságpolitikával és nemzetközi segélyezéssel kapcsolatos kiadásokat drasztikusan tervezi megemelni a Bizottság.
  • A Politico eredeti táblázata alapján az is látszik, hogy a korábbi ígéretek ellenére a büdzsén belül mégsem képeztek kizárólag az eurózóna tagállamok számára elérhető fejlesztési fejezetet, illetve egyelőre nem látszik az az alfejezet sem, amit az euróbevezetés ösztönzéséért adnának a zónán kívüli tagállamok reformjai finanszírozására.

Mivel a Bizottság 2020 utáni költségvetésről szóló javaslatáról még ma délelőtt is voltak egyeztetések a biztosi kollégiumban, így a fenti és alábbi számok még változhatnak. Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke ma 13:20-tól mutatja be az Európai Parlament plenáris ülése előtt a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslatát, majd 3 órától kezdődik a Bizottság sajtótájékoztatója.

Kiszivárogtak a legfontosabb brüsszeli számok: egyik szemünk biztosan sírhat
A brüsszeli lap másik cikke megerősíti azt a minapi magyar értesülést, miszerint tényleg a jogállamisági helyzethez, az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, kötné Brüsszel az uniós támogatások kifizetését, de ezt kerülő úton érné el. Ez azt jelenti, hogy a kifizetési szabályrendszert nem a 2021-2027-es büdzsé keretrendszerébe illesztené, mert annak elfogadása egyhangúságot követel meg (így például Magyarország, vagy Lengyelország blokkolni tudná), hanem egy külön jogszabályt készítene. Utóbbi arra az uniós alapszerződésben adott lehetőségre hivatkozna majd (feltehetően a 322-es cikkelyre), hogy a kifizetési szabályrendszert a Bizottság külön jogszabályban határozhatja meg. A tervek szerint ez az új jogszabály majd azt tartalmazza, hogy ha valamely tagállamban nem megfelelő az uniós források kifizetése, akkor leállíthatja a források kifizetését a Bizottság és "kiveheti" a tagállam kezéből a forráselosztást úgy, hogy azt majd a Bizottság saját hatáskörben oldja meg.

Fontos, hogy ennek az új bizottsági jogszabálynak az elfogadása nem követel meg egyhangúságot az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, hanem csak minősített többséget (a tagországok 55%-a és a képviselt lakosság legalább 65%-a kell, hogy elfogadja), így tehát egy-két régiós ország nem tudná blokkolni az elfogadását. Ez azt jelenti, hogy míg a 2021-2027-es költségvetési keretet minden tagállamnak el kell fogadnia, a források esetleges blokkolását az Európai Tanácsban minősített többség megléte esetén már blokkolni lehetne adott tagállam felé.

A cikk szerint a jogállamiság és a kifizetések összekötését többek között a francia elnök, a holland miniszterelnök, a skandináv kormányok és egyes német kormányzati illetékesek is szorgalmazzák.

A Financial Times még kedd esti cikke szerint az is eltérés az eddigi bizottsági tervektől, miszerint nem azonnal (2021-től), hanem csak ötéves távon, fokozatosan vezetnék ki az uniós költségvetést jócskán bonyolító visszatérítési rendszert néhány nagyobb, a visszatérítésből részesedő tagállam nyomásának hatására (a visszatérítést anno Margatet Tatcher harcolta ki a briteknek, de más tagállamok is részesednek belőle).

Címlapkép forrása: Európai Bizottság médiatár
GettyImages-1167008922
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes