FONTOS Újabb mélypont: sosem volt ilyen gyenge a forint!
Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket
Uniós források

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.
Ma délután hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság azt (itt és itt), hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusra folyó árakon szánt 373 milliárd eurónyi kohéziós forrást (2018-as változatlan árakon 330 milliárd euró) hogyan, milyen szabályok alapján osztanák el. Ennek bemutatása során Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos elismerte: az 1999 óta változatlan forráselosztási képleten kicsit módosítottak. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi mutató súlyát az eddigi 86%-ról 81%-ra csökkentették, és 15%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta (főként a fiatalkori munkanélküliségi ráta) súlya, további 4%-os súllyal pedig a többi tényező szerepel (klímavédelem, népességszám, befogadott menekültek száma).

Fontos tehát rögzíteni, hogy a menekültkérdés csak csekély befolyással bír a most közzétett forráselosztási javaslatra. Abban sokkal inkább magának a kohéziós kasszának a méretcsökkenése lényeges (Brexit-hatás, egyéb új uniós célokra átcsoportosítás), illetve az egyéb társadalmi-szociális dimenziók figyelembe vétele.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket
Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, JOHN THYS / AFP
A fenti súlycsökkentéssel párhuzamosan az eddiginél nagyobb súlyt kapnak, vagy újonnan jönnek be a képletbe olyan mutatók, mint az egyes statisztikai régiók fiatalkori munkanélküliségi rátája, a klímavédelmi előrehaladás és a befogadott menekültek száma. Ezen mutatók terén Magyarország jobban áll például néhány dél-európai országnál (a magyar fiatalkori munkanélküliségi ráta 11% körül jár, míg a spanyol és olasz mutatók 30% felett), és nem fogadott be menekülteket, így az ő ellátásukra és integrálásukra sem fordít forrásokat. Ezek a tényezők pedig felnagyítják azt a hatást, hogy magának a kohéziós kasszának a mérete reál értelemben "csak" mintegy 11%-kal csökken a mostani ciklushoz képest a következő ciklusra, amint arra már a május eleji bejelentéskor rámutattunk.

A Bizottság a közleménye végére, illetve a részletes szabályrendszer utolsó, 167. oldalára is betette az alábbi táblázatot, ami azt mutatja, hogy a részletes forráselosztási szabályrendszer alapján az egyes tagállamok mennyi kohéziós forrásra számíthatnak 2021-2027 között folyó áron és 2018-as összehasonlítható árakon. Magyarország tehát 2018-as árakon 17,933 milliárd euróra, folyó árakon (évi 2%-os inflációval számolva) 20,247 milliárd euróra számíthat.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket
A fenti táblázat számai alapján Magyarországra gyorsan elvégeztük az összevetést és az jött ki, hogy

2018-as árakon a kohéziós forrásoknál 24,3%-os esés azonosítható.

Ez számít a korrekt összevetésnek, mivel a folyó árak alapján való összevetés korlátozott értelmű.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket
Amennyiben a 24%-os magyar vágást rangsorba állítjuk, az alábbi ábra adódik. Amint láthatjuk: a Bizottság által beépített belső korlátnak megfelelő maximális forrásvesztéssel néz szembe reál értelemben Magyarország, Csehország, Litvánia, Észtország, Málta, és közel ilyen mértékűvel néz szembe Lengyelország Szlovákia, illetve talán némi meglepetésre Németország is. A rangsor másik végén valóban jórészt a déli államokat találjuk, így Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot, de nincs köztük Portugália, viszont felbukkan a nyertesek között Bulgária és Románia is.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket
A mai bejelentések közül néhány további fontosabb információ:
  • Az eddigi 11-ről 5-re csökken az új uniós ciklusban a tematikus célkitűzések száma, azaz azon céloké, melyek köré rendeződik majd az egész forráselosztás szabályrendszere
  • Az öt célrendszer: 1) egy intelligensebb Európa az innováció, a digitalizálás, a gazdasági átalakulás, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása révén; 2) egy olyan, zöldebb, karbonmentes Európa, amely végrehajtja a Párizsi Megállapodást, valamint beruház a tiszta energiaforrásokra való átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe; 3) egy jobban összekapcsolt Európa, amely stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal rendelkezik; 4) egy szociálisabb Európa, amely megvalósítja a szociális jogok európai pillérét, valamint támogatja a minőségi foglalkoztatást, az oktatást, a készségeket, a társadalmi befogadást és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést; 5) egy, a polgáraihoz közelebb álló Európa, amely szerte az EU-ban támogatja a helyileg irányított fejlesztési stratégiákat és fenntartható városi fejlődést.
  • Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap beruházásainak többsége az első két célkitűzésre - Intelligensebb Európa és Zöldebb Európa - összpontosít majd a 2021-2027-es ciklusban. A tagállamok a relatív jólétüktől függően a két alap keretében számukra biztosított előirányzatok 65 %-85%-át fordítják ezekre a prioritásokra.
  • A Bizottság hosszas mérlegelés után végül úgy döntött, hogy marad az uniós statisztikai régióknál a hármas tagolás, de a harmadik tartományt kitágítja. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP-alapú mutatónál az EU27 átlagának 75%-a alatti régiók tartoznak továbbra is a kevésbé fejlett régiók közé. Amint alább látszik: ide tartozik a 2014-2016-os időszak átlaga alapján a 7-ből 6 magyar régió (ezekre összpontosítják a források 76%-át EU-szerte). A 75-90% közötti fejlettségi tartományt 75-100% közöttire tágították, és a harmadik kategória a 100% feletti régiókat takarja. Most még ide tartozna a Közép-Magyarországi régió, de folyamatban van már Budapest és Pest megye szétválasztása és várhatóan majd Pest megye a 75-100% közötti kategóriába fog tartozni, Budapest pedig a 100% feletti fejlettségi kategóriába.


Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket
  • A Kohéziós Alap tekintetében a forráselosztási módszer nem változott: a Kohéziós Alapból azok a tagállamok részesülnek továbbra is, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át.
  • A Bizottság vissza akarja emelni a tagállami társfinanszírozás mértékét a válság előtti arányokhoz, így az EU az egyes programokra már csak a teljes keretösszeg 40-70%-át adja. Az új javaslat szerint a legszegényebb régiókban az uniós finanszírozás aránya legfeljebb 70%-os lehet, míg most a maximális arány például Magyarország esetén 85%-os. Ez tehát azt jelenti, hogy egységnyi EU-s pénz mellé több magyar költségvetési forrást kell majd elkölteni.
  • Összevonják a 7 uniós fejlesztési alap pénzügyi szabálykönyvét egyetlen nagy szabálykönyvvé, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák a forráslehívást.


Címlapkép és kép forrása: JOHN THYS / AFP
forint190913
rezsiutalvány
kanada
tarlós-karácsony
Frankfurt Stock Exchange
kivánd190916
shutterstock_1077839366
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
gyakornoki_program_eupalyazat