Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
Uniós források

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Weinhardt Attila
Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloombergnek adott, ma megjelent interjúrészletében arculcsapásként értékelte azt, hogy az Európai Bizottság a keddi javaslatával reál értelemben 24%-kal javasolja csökkenteni Magyarország, Csehország, és közel 24%-kal Lengyelország 2020 utáni kohéziós forrásait, és közben 5-8%-kal növekvő forrásokat ígért Spanyolországnak, Olaszországnak és Görögországnak is a magasabb munkanélküliségi ráta és a menekültbefogadás miatt. A magyar pénzügyminiszter szerint ez a forrásátrendezés büntetéssel ér fel a mi régiónknak, ahol sikeresen rendbe rakták az országok a saját gazdaságaikat, és le tudták szorítani a munkanélküliségi rátákat.

Amint a Bruxinfo megírta: az említett 4 milliárd eurós technikai tétel és a magyar régiók relatív jó teljesítménye miatt valójában Magyarországot 30%-os forrásvesztés érte volna el, de azért lett ez "csak" 24%-os, mert a Bizottság beépített egy belső korlátot, hogy az egyes tagállamok ennél nagyobb forrásvesztést nem szenvedhetnek el.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Nekünk is meg voltak ezek a kihívásaink, de mi tettünk erőfeszítéseket ezek kezelésére. Nem fair és indokolatlan azért büntetni a fejlődő közép-kelet-európai országokat, mert egész jól teljesítettek

- jelentette ki Varga.

Utóbbi kijelentése valóban megragadja annak gyökerét, hogy a Brexit-hatás és a fenti 4 milliárd eurós technikai tételen kívül miért is van ez a jelentős forrásátrendezés a mi régiónk felől a dél-európai országok felé.

Nevezetesen arról van szó, hogy míg a mi országaink statisztikai régiói többé-kevésbé szépen fejlődtek az elmúlt 10 évben a sok EU-pénz mellett, addig a déli országokban a válság elhúzódó gazdasági-társadalmi problémákat generált, és az életszínvonal jelentősen csökkent.

Utóbbi azért lényeges, mert a felzárkóztatási pénzek elosztási képletében az eddigi 86% után még az új ciklusban is 81%-os lesz a súlya annak, hogy az egyes régiókban hogyan alakult egy főre jutó GDP-alapon mért életszínvonal. A 2007-2009-es időszak átlagához képest (ez volt a referencia a mostani ciklus pénzeinek elosztásánál) 2014-2016 közöttre (ez az új referencia) sok spanyol, olasz és görög régióban 10-20%-ponttal csökkent ez a mutató az EU27 átlagához képest. Ezzel párhuzamosan a magyar, cseh és lengyel régióknak 5-15%-pont körüli fejlődés történt meg. Ezt az országok szintjén az alábbi ábra ragadja meg, de mind a 6 országnál kiválasztottunk 8-8 NUTS2 szintű statisztikai régiót is, hogy még jobban érzékeltessük a folyamatokat alább.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
Amint az alábbi ábrákon látszik: a magyar, cseh és lengyel régiók a mostani ciklus pénzeinek 2007-2009-es referencia időszakához képest szépen teljesítettek az EU27 átlagához képest. Sőt fontos tudni, hogy

a nyugat-dunántúli régiónál a 2014-2016-os időszak átlaga csak néhány tizeddel maradt el attól a plafontól (75%), amely felett már kevésbé lenne támogatott régió a 2020 utáni időszakban.



Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
Érdemes megnézni, hogy hogyan haladt 7-8 kiválasztott cseh és lengyel régióban a felzárkózás az uniós átlaghoz viszonyítva, vásárlóerő-paritáson (PPS).

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt


Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
Most lássuk a három déli ország 8-8 kiválasztott statisztikai régiójának (vissza)fejlődési pályáját az EU27 átlagához képest!

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt


Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt


Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
Amennyiben megtörténik Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása úgy, hogy Pest megye "lyukas" régió lesz (Budapest lesz a "lyuk" benne), akkor az Eurostat NUTS3 szintű bontása alapján az látszik, hogy

Pest megye az 55% körüli egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi szintjével bőven rászorul az uniós támogatásokra, míg Budapest önálló régióként az EU-átlag 136%-án csak csekély pénzre lesz jogosult 2020 után.



Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
Fontos még rögzíteni, hogy az új forráselosztási képletben csupán 1-2%-os súlya lesz a befogadott menekültek számának és csak 15%-os súlya lesz a munkanélküliségi (azon belül is hangsúlyosan a fiatalkori munkanélküliségi) rátának. Varga nyilatkozatából úgy tűnhet, mintha utóbbi lenne az egyik meghatározó ok abban, hogy a mi régiónkból a déliek felé tereli az Európai Bizottság a forrásokat. A pénzügyminiszter szerint a forrásátterelés helyett jobb megoldás lenne, ha a déli országok vezetői is megreformálnák a gazdaságaikat.

Nekünk is magas volt a munkanélküliségi rátánk, de mi olyan intézkedéseket vezettünk be, amelyekkel megoldottuk a kihívást. Ezért nekik is olyan gazdasági intézkedéseket kellene bevezetniük, amely jelentően segítik a munkahely-teremtést

- fogalmazta meg Varga.

Elutasítja a Pénzügyminisztérium a felzárkóztatási és az agrártámogatások vágását A Pénzügyminisztérium egyébként csütörtök kora este egy külön közleményt is kiadott a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatra reagálva, amelyben többek között azt szögezi le a tárcavezető, hogy "Magyarország megérti, hogy az Egyesült Királyság mint az egyik legnagyobb befizető kilépése miatt csökken az Európai Unió költségvetése, de nem értünk egyet a kohéziós és agrárpolitikai források megkurtításával." Az is benne van a közleményben (kiemelések tőlünk), hogy "A külső határok védelmére, az illegális bevándorlási hullám megakadályozására, illetve annak Európán kívüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szükséges, ami azonban nem mehet a meglévő kohéziós támogatási szabályok és keretek rovására. A regionális fejlettségbeli különbségek csökkentését célzó források és a demográfiai kihívásokat kezelő eszközök összekapcsolása pedig számos további kérdést vetne fel. Továbbá nyilvánvaló a Bizottság javaslatából, hogy az Egyesült Királyság kilépése miatt keletkező finanszírozási rést a hagyományos politikák, a felzárkózást támogató kohéziós politika és az agrárpolitika forrásainak kurtításával kívánják kitölteni. Az uniós támogatások nem adományok, hanem a tagságból adódóan a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkózásra szolgáló összegek - emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a magyar kormány álláspontja szerint a támogatáspolitika kialakításakor nem lehet szempont az, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben veszi ki a részét a migrációs kihívás Brüsszel szerint követendő kezelésében."

Ha már a miniszter a Bloomberg-interjúban szóba hozta a munkanélküliségi rátákat a források déli államok felé terelésénél, érdemes megnézni azt, hogy a három térségi és a három déli országban hogyan alakultak az utóbbi években a teljes munkanélküliségi és a fiatalkori munkanélküliségi ráták (utóbbi a 25 év alattiak körében mért rátát jelenti). Amint láthatjuk: ezen a területen is egész jól teljesített a három visegrádi ország, miközben a fiatalkori munkanélküliségi ráták terén a déli államokban még mindig súlyos problémákról beszélhetünk.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt


Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt
olaszország vírus koronavírus
orvos labor egészségügy kórház
Vágó László interjú
koronavírus vírus labor
forint200117
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
lepedo_agy