A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei
Uniós források

A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei

A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.

Széthúzó erők mellett a nemzetállami út a járható

Szapáry előadásában az uniós összetartást és a széthúzást segítő erők összecsapását elemezte és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter egyik 2016-os kijelentését idézte, aki szerint

Európa jelentősége gyengül, mivel veszített a globális küldetéstudatából.

Ő úgy látja, hogy volt küldetéstudata Európának, de különféle széthúzó erők miatt ezt elvesztette. Ilyen fontos széthúzó erőnek nevezte azt, hogy az Európai Unió volt gyarmattartó országai (franciák, spanyolok, portugálok) teljesen máshogy, nyitottan, állnak az unióba irányuló migráció kérdéséhez, mint az ilyen gyarmatosító tapasztalatokkal nem rendelkező országok, például a visegrádi négyek, akik egységesen elutasítják ezt. Szintén fontos széthúzó erőnek nevezte az eurózónán belüli eltérő gazdasági pályákat (déli országokban magas munkanéküliséget), amelyeket nem lehet egységes monetáris politikával kezelni, hanem költségvetési fronton kellene.

Szapáry megállapította: gyakorlatilag minden további lépés a szorosabb uniós integráció felé vezető úton fiskális kérdésnek számít, ami viszont a legnagyobb befizető tagállamban, Németországban alkotmányos akadályokba ütközik. Rámutatott: a mostani közvélekedés szerint a franciák a költségvetés, államadósság és pénzügyi rendszer (bankbetét) tekintetében a kockázatmegosztást, a németek viszont a kockázatcsökkentést támogatnák. Megjegyezte: vannak olyan vélemények is, miszerint a németek egyszerűen nem veszik figyelembe, hogy az eurózóna milyen jelentős kihívásokkal találja magát szemben a jövőben (ami majd nekik is kiadásokkal járhat). Sőt egyesek szerint most Németország úgy viselkedik, mint 2000-ben Görögország, amikor a homokba dugta a fejét a problémák elől.

Véleménye szerint emiatt az eurózóna integrációmélyítés kérdésében jelenleg a süketek párbeszéde zajlik, de közben Németország külkereskedelmileg nagyon jól jár a viszonylag gyenge euróval (ha megmaradt volna a márka, az mintegy 30%-kal erősödött volna 1999 óta). A széthúzó erők között említette Szapáry azt is, hogy a nyugati országokba elvándorolt régiós munkaerő nekünk most nagyon hiányzik, így visszaáramlása lenne szükséges, de éppen mostanában aggódnak a nyugatiak a szociális dömpingtől, ami így lényegében alaptalan.

Szapáryt meglepte a nyáron a német kancellár és a francia elnök által aláírt ún. mesebergi deklarációban az, hogy Merkel mindezen széthúzó erők mellett is aláírta azt a részt, hogy többségi szavazást akarnak bevezetni az EU sokféle vitás kérdésében, ez ugyanis szerinte szintén széthúzó erő lehet a tagállamokon belül. Erről Iván Gábor, az uniós intézményeken belül legmagasabb rangban dolgozó magyar szakértő is beszélt az előadásában. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatósága vezetője szerint ugyanis a többségi szavazás általános gyakorlattá tétele amellett, hogy hatékonyabbá, gyorsabbá teszi a döntéshozatalt az EU-ban, egyúttal nem teszi érdekeltté a nagy tagállamokat abban, hogy megismerjék a kisebb tagállamok nézőpontját és érdekeit.

Szapáry szerint azonban erős igény van az önfelértékelésre a kelet-közép-európai országok részéről, azaz el akarjuk érni, hogy ugyanúgy kezeljenek minket, mint a régi tagállamok között például a hollandokat. Az MNB elnök főtanácsadója mindezen szempontok után történelmi tapasztalatok alapján rámutatott: az EU-ban az erős nemzeti identitást nem lehet eltörölni, így abban a vitában, hogy az erős szuverén államok (szuverenista modell), vagy a föderalizmus útján haladjon-e tovább az EU, leszögezte:

A nemzetállamok nem veszélyeztetik a demokráciát. Éppen ellenkezőleg, az erős európai nemzetállamok az eddig kitalált legjobb egység, közösség, ami meg tudja teremteni a bizalmat, elszántságot, és áldozatkészséget a szabadság és a demokrácia védelmére.

Azt is kiemelte, hogy nem lehet egységes Európa anélkül, hogy erős szövetség lenne Németország és Franciaország között, illetve anélkül sem, hogy megtörténne a kelet-közép-európai országok teljes integrációja.

Nem látszik, hogy mitől kerülné el a hanyatlást az EU

Palánkai Tibor akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a 2021-2027-es uniós költségvetés eddig napvilágot részletei és az EU előtt álló főbb kihívások kapcsán megállapította: radikális reform "csírájában sem jelenik meg" az Európai Bizottság javaslataiban, azaz olyan horderejű átalakítási tervek nem látszanak, mint amelyekre egyébként szükség lenne ahhoz, hogy az EU megfelelően lássa el a fontos funkcióit. Emiatt kijelentette:

az EU hanyatlása nem kódolt, de nem is látszik, hogy képes lenne tenni valamit, vagy lenne programja, hogy ezt a hanyatlást el tudja kerülni.

A 2021-2027-es költségvetési javaslatban ezzel együtt számos kedvező fejleményt is lát, mint például a digitális Európára szánt források jelentős emelése, az InvestEU program, vagy az Erasmus-programra szánt források megduplázása. Ezzel együtt is úgy látja, hogy az EU nincs fenntartható fejlődési pályán, mert ahhoz "olcsó, tiszta, bőséges és biztonságos energiaforrásokra lenne szükség", de nem mindegyik feltételt látja teljesíthetőnek. Energiaforradalomra lenne szükség, de az együttműködési készségeknél problémák lát, így ez a forradalom nem látszik.

A szociális kohézió (a társadalom összetartása) terén komoly problémákat lát világszerte, a jövedelemkülönbségek az EU-t is nagy mértékben gyengítik, de közben ezen problémák enyhítésére érdemben nem lát forrásokat az új költségvetésben sem. Azt viszont látja, hogy a szerinte évtizedek óta diszfunkcionálisan működő agrárforrások még mindig jelentős részt képviselnek az EU-költségvetésben. Rámutatott, hogy a városok és a régiók kiemelten fontos terepei az integrációnak, de közben a forráselosztásban nem látszanak, mint kiemelt címzettek és nemcsak ez a probléma, hanem az is, hogy még maguk a városok sem lobbiznak látványosan ennek megváltoztatására.

Csökken az EU súlya, ne misztifikáljuk túl az EU-források jelentőségét

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott, hogy azokat a célokat, amelyeket például a lisszaboni stratégia kitűzött maga elé, nem teljesültek és azt a következtetést vonta le, hogy az európai fejlesztéspolitika lénygében kudarcot vallott. Ezt meglátása szerint az is mutatja, hogy a világ GDP-jében Európa hozzájárulása csökkent az elmúlt évtizedekben.

Azt is megjegyezte: az innovációk terjedéséhez szükség van egységes piacra, könnyen elérhető finanszírozásra és a humántőkére, és ezen szegmensek egyikében sem teljesít jól az EU (pl. az egységes piac ellenére nehézkes uniós szinten szabadalmakat bejegyeztetni, az európai pénzügyi rendszer túlságosan banki fókuszú, az európai egyetemek hátrébb szorultak a rangsorokban). Ezekben előre kell lépni az EU súlyának megerősítése érdekében, de közben arra is kell figyelni, hogy az elmúlt évtizedben a válság hatására divergencia következett be az EU északi és déli államainak gazdasági pályájában. Utóbbi miatt szerinte teljesen érthető, hogy még nagyobb verseny van az uniós forrásokért a 2020 után EU-s költségvetésben (a déliek felé "terelne" pénzt a Bizottság), de rámutatott:

Nem szabad túlmisztifikálni az EU-források jelentőségét a magyar gazdaságban,

mert eddig is lett volna ilyen források nélkül is növekedés és annak kell lennie a célnak, hogy ilyen források nélkül is fenntarthatóan növekedjen a magyar gazdaság 2020 után is. Az ügyvezető igazgató szerint a téma kapcsán az a két legfontosabb:

a saját házi feladatot kell elvégezni (termelékenység növelése a gazdaságban) és mellette minél több EU-forrást be kell vonni 2020 után is.

Rámutatott, hogy az elmúlt évekbeli gazdasági növekedés jelentős részben a foglalkoztatás növekedésén keresztül ment végbe, ami előretekintve korlátokba ütközik a munkaerőhiány miatt és közben a kkv-fejlesztés terén is egyelőre jelentős lemaradás látszik. A megoldás Virág szerint az, hogy integráltan kell nézni a gazdaság kínálati és keresleti elemeiben lévő kihívásokat, illetve ezek kezeléséhez szükséges bőséges források kellenek. Egy korábbi MNB-becslést bemutatva emlékeztetett rá, hogy a 2007-2013-as ciklus alapján a vállalatok által felhasznált EU-források magas létszámbővülést értek el, de a munkatermelékenység nem emelkedett, noha ez lenne a kulcsa a magyar gazdaság hosszabb távú felzárkózásának. Megjegyezte: mindebben volt változás a 2014-2020-as ciklusra abban, hogy a 7 évre szóló forrásoknak már a 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre lehet fordítani.

Szerinte az EU-források mellett új finanszírozási modellre van itthon szükség 2030-ig, hiszen a hitel/GDP mutatók (háztartások és vállalatok) nagyon alacsonyan állnak a régiós országokhoz, vagy az uniós átlaghoz képest is. Emiatt komoly hitelbővülés lehetősége áll fent és hangsúlyozta: ezt az MNB minden eszközzel támogatja, hogy egészséges szerkezet (lehetőleg hosszú kamatfixálású hitelek) mellett tudjon végbemenni. Hozzátette: olyan finanszírozási szerkezetet kell elérni, amelyben a vállalati életciklushoz (startup esetén inkább alternatív EU-s finanszírozás, majd érettebb fázisban bankhitelek) igazodik a finanszírozás. A tőzsdefejlesztésnek még mind a keresleti, mind a kínálati oldalán van tennivaló (pl. vállalati kötvénypiac fejlesztése).

Emlékeztetett arra, hogy az ország területén a fejlettség regionálisan erősen koncentrált a nyugati és központi megyékre és ezzel párhuzamosan éppen ezekben a térségekben mérik a legerősebb beruházási aktivitást is. Így tehát ahol eleve fejlett az ország, ott pezseg a hitelpiac is, de mindez részben enyhítette az MNB által 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram (az alacsonyabb fejlettségű régiókban fokozottabb volt a kihasználtsága).

Virág a fejlesztéspolitika számára is releváns megatrendek között említette azt, hogy az urbanizáció Magyarországon is folytatódni fog, de közben a szolgáltatások globálissá válása ezt részben fékezheti (helytől függetlenül végezhető munkahelyek növekedése miatt). Ez felértékelheti azokat a régiókat (Balaton, Velencei-tó), amelyek nem nagyvárosok, hanem kisebb települések, és a jólétet szintén meg tudják adni. Végül azt is kiemelte: a technológiai fejlődés új ágazatokat fog felértékelni, amelyekre érdemes a fejlesztéspolitikában odafigyelni (pl. magas szintű egyetemi oktatás terén lényeges előrelépés szükséges, hiszen nincs a top100-ban magyar egyetem).

Szó sincs az EU hanyatlásáról és a nemzetállamok diadaláról

Heil Péter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának titkára, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal korábbi elnökhelyettese az EU hanyatlását vázoló előadások kapcsán megjegyezte:

az EU nem hanyatlik, a kohéziós politika nem sikertelen, köszöni szépen jól van, és ha a jövőben az integráció iránya változna, akkor nem arra tippelek, hogy a nemzetállamok diadalát látjuk, hanem arra, hogy az integráció többsebességű lesz az EU-n belül.

Utóbbi kapcsán leszögezte: ha Magyarország ki akar maradni az integráció további lépéseiből és a kohéziós politikából, akkor megteheti, de ennek lesznek következményei és példaként éppen a Portfolio által minap feldolgozott tanulmányra hivatkozott, miszerint mi buknánk a legtöbbet az EU összeomlásával, vagy az abból való kilépéssel. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az uniós kilépés forgatókönyvét teljes képtelenségnek nevezte a Vándorgyűlés egy másik előadásában a Miniszterelnökség illetékes államtitkára:

Heil rámutatott: a 2021-2027-es költségvetési keretszabályok között sok olyan fejlemény látszik, ami örömteli, mert a régóta követelt egyszerűsítés megtörténik (pl. pénzügyi eszközök közötti átjárás lehetősége). Óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy beletörődjünk abba, hogy 10%-os nominális, 24%-os reálalapú vágást szenved el Magyarország a kohéziós politika terén 2020 után. Hangsúlyozta: erőteljesebben kellene érvelni amellett, hogy a mi régiónknak igenis szüksége van még a kohéziós forrásokra, de közben Brüsszelben azt látja: meglepően csendben vannak a mi régink EP-képviselői a most zajló különböző szakpolitikai egyeztetések során.

A következő uniós költségvetés kapcsán rámutatott arra is: a régiók jelentőségének erősítése kifejezetten erős szándék a 2021 utáni időszakban (erősödni fognak a területi eszközök, határ menti együttműködési programok jelentősége, a helyi kezdeményezésű programok támogatása). Ez szerinte Magyarországnak csak látszólag kedvező (az EU 20 legszegényebb régiójából 4 Magyarországon van), mert nem igazán tudja majd ezeket a lehetőségeket kihasználni amiatt, hogy az elmúlt években nagyon erőteljesen centralizálódott az ország a fejlesztéspolitika terén.

Kijelentette: akkor lehetünk sikeresek, ha fel tudunk állítani valós partnerségi struktúrákat, amelyek szükségleteknek megfelelő versenyképes tartalmat tudnak adni (városfejlesztési koncepciók, mindezt regionális gazdaságfejlesztési stratégia mentén). Összességében úgy látja: bár 2020 után is sok pénzt fogunk kapni az EU-tól, de lehetne javítani a relatív helyzetet az alulról jövő kezdeményezések és a regionális szemlélet erősítésével, továbbá a kohéziós politikai forrásokért vívott erőteljesebb harc segítségével.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Balogh Zoltán
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
67-es gyors ut