Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!
Uniós források

Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!

A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
Közben azért fontos, hogy az elmúlt hetekben mintegy 260 milliárd forintnyi uniós támogatást átutalt az Európai Bizottság:Az érzékeny brüsszeli pénzátutalási témáról korábban nem volt jellemző, hogy ilyen formában, a nyilvánosságon keresztül üzenjen az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a kiszivárogtatásnak mindenképpen nagy a jelentősége. A Sargentini-jelentés múlt heti elfogadása után már felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez kihathat a Bizottság és a magyar kormány közötti, a 2014-2020-as ciklust érintő viták rendezésének idejére is (elhúzódhatnak) és a mai hír alapján úgy tűnik, hogy részben erről van szó. Ez pedig azt okozza, hogy későbbre tolódik a magyar büdzsé számára egyre fontosabbá váló brüsszeli átutalások megtörténte. A Reuters szerint a mostani fejlemény még inkább ronthatja a magyar kormány és a Bizottság között egyébként is feszült viszonyt. Ma egyébként el is indult a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország ellen:A forrás jelezte: tisztában vannak vele, hogy a magyar kormány nagyon jelentős előlegeket fizetett ki Magyarországon a nyertes pályázóknak még azelőtt, hogy a nyertesek teljesítési alapú számlákat tudnának bemutatni (amit a magyar hatóságok ki tudnának küldeni Brüsszelbe, hogy a Bizottság térítse meg). Azt is jelezte:

Tudomásunk szerint a magyar oldal még nem küldte ki a számlákat (az EU-nak), hogy az térítse meg, és folyamatos az egyeztetés a szabálytalanságokról. Lehet, hogy ezeket nem sikerül idén rendezni.

A forrás azt is hozzátette: az is kérdéses, hogy bizonyos projektek teljes mértékben jogosultak-e az uniós finanszírozásra.

Az első nyolchavi államháztartási deficit rekordmagasra, 1646 milliárd forintra futott, mivel míg idehaza az uniós pályázatokra a kormány 1388 milliárd forintot kifizetett, addig Brüsszelből utólagos megtérítésként csak 183 milliárd forint érkezett. Részben ezért szeptember elején azonnali hatállyal levágta a kormány a különböző előlegek mértékét, hogy spórolni tudjon a büdzsé az ilyen jellegű kifizetésekkel, de ez nehéz helyzetbe sodorhat számos projektgazdát, akik nem így kalkuláltak. Ez volt egyébként az első olyan lépés a kormánytól, ami nyomán már az itthoni nyertes pályázók is a bőrükön kezdték érezni a tartós és kemény pénzügyi elszámolási vitákat a magyar kormány és a Bizottság között.

Mik a vitás témák? Arról, hogy mik a vitás kérdések, ebben a nyári cikkünkben már részletesen írtunk. Röviden: a központi közbeszerzési ellenőrzési rendszerrel, a KFF-fel (és a munkák jelentős részének kiszervezésével) komoly fenntartásai voltak a Bizottságnak, hiszen a tavaly őszi mintavételes vizsgálatkor a 29 vizsgált projektből 24-nél találtak különböző közbeszerzési szabálytalanságokat. Ezek azonban anno átmentek a közbeszerzési ellenőrzési rendszeren, sőt a jelek szerint az itthoni támogatás-felhasználást független szervként ellenőrző EUTAF "kezén" is átmentek bizonyos projektek (és számlák). Mindez azért fontos, mert a KFF, illetve az EUTAF olyan fontos szerv az egész uniós támogatás-felhasználási folyamat során, hogy ha rendszerszintű problémákat azonosítanak náluk az uniós auditorok, akkor az kihat lényegében az összes uniós programunk kifizetéseire (horizontális ügyek). Nyáron egyébként a Miniszterelnökség jelentős átalakításokat (a kiszervezés megszüntetését) jelentette be a KFF-nél. Emellett ahogy írtuk, több, Brüsszel számára problémásnak látott Operatív Programban is fontos döntések sorozata előtt állt a kormány (bevállalja-e a Bizottság által javasolt pénzügyi korrekciót, vagy sem, így tovább vitázik és nem jut pénzéhez). Akkor úgy tűnt, hogy őszre megszülethet néhány fontos alku és így késő ősszel már akár több milliárd eurónyi támogatást is befolyhat a magyar államkasszába. A mai jelek szerint ezekben a különböző vitás ügyekben nincs egyelőre jelentős előrelépés és emiatt jött ma ez a figyelmeztetés, hogy a viták lezárása elhúzódhat, így a brüsszeli átutalások is.

Hogy érinti ez az állami gazdálkodást?

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy még mindez előtt augusztusban a kormány egy olyan határozatot is hozott, amelyben előírta, hogy év végéig mennyi uniós támogatást kell legalább lehívni Brüsszeltől (3,1 milliárd euró), hogy a magasra futott államháztartási deficit vissza tudjon csökkenni, illetve így az év végén nézett államadósság (és így az adósságráta) se emelkedjen.

A mai fejlemény ezen pénzlehívási tervet sodorja veszélybe és így annak a veszélyét növeli, hogy az idei pénzforgalmi hiány akár 2000 milliárd forint körülig (vagy afölé) is emelkedhet, ha nem kezdi el lassítani a kormány a havonta átlagosan 150-200 milliárd forintnyi itthoni EU-s pályázati kifizetést a nyerteseknek.

Mivel a hírügynökségnek a forrás két fő irányról beszélt (elhúzódó viták miatt később utal Brüsszel, bizonyos projektek nem lesznek jogosultak uniós támogatásra), ezért ezek hatása az államháztartási hiányra és adósságra eltérő:
  • Az elhúzódó, jövőre átcsúszó brüsszeli átutalások nem befolyásolják az uniós módszertan szerinti (ESA2010) államháztartási hiányt, az akár jóval a GDP 3%-a alatt is lehet idén (2,4% a hivatalos terv). Ezzel szemben azonban ahogy fentebb is jeleztük: akár 2000 milliárdig, vagy afölé is nőhet a pénzforgalmi államháztartási hiány, amit meg kell finanszíroznia az államnak állampapírkibocsátások formájában. Ez amellett, hogy növelheti az állampapírpiac egyébként is látható feszítettségét, oda vezethet, hogy az év végén kimutatott államadósság magasabb lesz az eddig gondoltnál és így a GDP-arányos adósságráta is magasabb lehet, mint a tavaly év végi tény. Miután majd jövőre remélhetőleg beáramlik a sok uniós átutalás, a 2019-es pénzforgalmi államháztartási egyenleg akár masszív többletbe is átcsaphat, így akár az is előfordulhat, hogy nem kell kibocsátani adósságelemeket, sőt vissza lehet "szívni" a piacról, aminek hatására az adósságráta az idei megugrás után az eredeti pályára korrigálhat vissza.
  • A nem elhúzódó, hanem az ország számára véglegesen elmaradó/elvesztett források (pl. kiszorulnak az uniós finanszírozásból, vagy a pénzügyi korrekciók miatt csak egy részüket finanszírozzák) a fentiekkel ellentétben tartósan megemelik mind a pénzforgalmi, mind az uniós módszertan szerinti eredményszemléletű deficitet, illetve az államadósságot és az adósságrátát is. Mivel azonban ezen projektek volumenéről nem jelzett semmit a forrás, így konkrét számításokat egyelőre nem lehet végezni.



Címlapkép forrása: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
usa wall street trader
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
D_MTI20191212057