Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:
Kapcsolódó cikkünk2018.10.13Odacsap a kormány az EU-pályázatok túlárazóinak!Rengeteg pénz érkezett MagyarországraHa évente a GDP 4-5%-át is elérő nettó EU-forrás érkezett Magyarországra az elmúlt években, ami régióban a legmagasabb volt, miért nőtt ilyen lassan a magyar gazdaság és miért romlott a versenyképesség? - tette fel a kérdést az EU Csalás Elleni Hivatala...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
