Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja
Uniós források

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja

Weinhardt Attila
Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.
Ahogy a Portfolio hasábjain mi is számtalan cikkben foglalkoztunk már vele, az MNB szakértői is kifejtették egy augusztus eleji, nálunk megjelent anyagban azt, hogy az EU-támogatások itthoni és külföldi pénzáramlásának ütemkülönbsége hogyan hat az államháztartásra, a finanszírozási igényre és így az adósságrátára. Most ezeket az összefüggéseket az aktuális adatokkal frissítve tette bele költségvetési elemzésének keretes írásaiba az MNB stábja és ezeket foglaljuk most össze. Amint rámutatnak:
  • Az állami költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az eredményszemléletű ESA-deficit mértékét az európai uniós támogatások itthoni költségvetési előfinanszírozása következtében, ezen felül pedig 2018 első felében a Brüsszelből beérkező támogatások csúszása is növelte a finanszírozási igényt.
  • A számok nyelvén ez azt jelentette, hogy az elmúlt két évben a 2014-2020-as uniós programokhoz tartozó 4400 milliárd forintos itthoni kiadással szemben mindössze 1700 milliárd forint pénzforgalmi bevételt számolt el a költségvetés. A kiadások és bevételek közötti eltérés elsődleges oka a 2016 és 2017 során összesen közel 3000 milliárd forintot kitevő (egyébként eléggé bőkezű, de idén szeptembertől visszafogottabbá tett) előlegkifizetés.
  • Idén egyébként a magas, 1600 milliárd forintot meghaladó első nyolc havi pénzforgalmi hiány legfőbb oka az volt, hogy az idei évben 1390 milliárd forintos itthoni EU-s kifizetéssel szemben mindössze 190 milliárd forint uniós bevételt számoltak el a költségvetésben, ami az előlegkifizetések továbbra is magas arányára utalt.

Amint az alábbi ábrán látszik: míg az eredményszemléletű deficit 2015 és 2017 között a GDP 1,6-2,2 százaléka között alakult, a pénzforgalmi deficit a vizsgált három évben évente átlagosan a GDP mintegy 2 százalékával (mintegy 600 milliárd forinttal) volt magasabb az ESA-hiánynál. Az adósságkibocsátással fedezendő finanszírozási igény tehát tartósan magasabb az ESA-deficitnél.

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja
Az MNB szakértői rámutatnak, hogy az uniós támogatások itthoni kifizetése és a bevételek elmaradása 2018-ban és 2019-ben is növelheti a pénzforgalmi hiányt, ami így a korábbi évekhez hasonlóan magas finanszírozási igényt okozhat.

Az EU-s támogatások megelőlegezése és a bevételek elmaradása okozta magas finanszírozási igény viszont 2018-ban lassítja az államadósság gyors csökkenését - hívják fel a figyelmet. Azt is hozzáteszik azonban, hogy az augusztusi cikkben vázolt 1,1%-pontos csökkenés helyett még így is 0,9%-ponttal tovább tud majd csökkeni idén a GDP-arányos adósságráta.

Ezen túlmenően az is vázolják, hogy a finanszírozási igény a jövőben mérséklődni fog (a sok elmaradt brüsszeli átutalás idővel beérkezhet, míg itthon már lassul a kifizetések üteme) és így az adósságcsökkenés még dinamikusabbá válhat. A MNB prognózisa szerint a robusztus gazdasági növekedés következtében a GDP-arányos államadósság ráta előretekintve évente több mint 2 százalékponttal mérséklődhet, és 2020 végére 68 százalék alá csökkenhet

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja
Az MNB elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban és 2017-ben a lakossági papírok nettó kibocsátása jelentős szerepet töltött be a költségvetési hiány finanszírozásában, ennek súlya azonban az idei év első felében csökkent, mivel veszítettek vonzerejükből ezek a papírok. Így az adósságkezelőnek más finanszírozási források után kellett néznie, ami viszont megterhelte a forint kötvénypiacot.

Mindezen helyzet miatt az MNB újra azt szorgalmazza, hogy "a lakossági papírok iránti kereslet növelésével többletforrás vonható be, ami a magas finanszírozási igényre a jövőben is fedezetet biztosíthat." Azt is megjegyzik, hogy a devizakötvény kibocsátással szemben a lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre a forint kötvénypiac megterhelése nélkül.

Emlékeztetnek arra is, hogy a 2011. év végi 50 százalékról 2018. június végére mintegy 20 százalékra csökkent a központi államadósság devizaaránya, ami érdemben hozzájárult a gazdaság külső sérülékenységének mérséklődéséhez. "A belföldi értékesítés folytatódó emelkedése a devizaadósság további mérséklődését és ezzel párhuzamosan a külföldi tulajdoni hányad csökkenését eredményezi, ami stabilabb adósságszerkezethez vezet" - hangsúlyozzák.

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja
Előretekintve egyébként az MNB szakértői (a 2017 végi 310,9-es euró/forint árfolyam változatlansága mellett) azt feltételezik, hogy 2017-2019 között a GDP arányos államadósság-ráta 6,1 százalékponttal csökken. Ha viszont nem lenne az EU-pénzek miatt megnövekvő finanszírozási igény, akkor ennél kb. 1%-ponttal nagyobb is lehetne a ráta csökkenése, igaz dollár gyengülése nagyrészt ellensúlyozta az uniós támogatások előfinanszírozásából fakadó adósságnövekedést. További közel 2%-ponttal nagyobb lenne a ráta csökkenése, ha az állam nem fizetne tartósan érdemi reálkamatot a lakossági állampapírokra, de amint az alábbi ábrán is látszik, a reálkamatfizetés terhe egyre alacsonyabb.

Összességében tehát 3 év alatt közel 10%-pontos adósságráta csökkenés tudna megtörténni az MNB kalkulációi szerint, de az EU-pénzek körüli kihívások és a reálkamat kifizetése miatt ez "csak" 6,1%-pontos lesz.

Amint látható: a legnagyobb hatást (kb. 9%-pontot) az adósságráta esésére a gyors gazdasági (reál) növekedés okozza, emellett további kb. 1%-pontot jelent 3 év alatt a pozitív elsődleges egyenleg adósságcsökkentő hatása.

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja
Címlapkép forrása: MTI Fotó Szecsődi Balázs
koronavirus, mikroszkop
london vihar
Bika
shutterstock_564998512
irodák ingatlanpiac
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
webinárium
Első lépések egy online kereskedési felületen.
Már bent lenne a rettegetett vírus a sertéstelepeken?! - Ez az igazság