Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Uniós források

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.
A 2004-es uniós csatlakozásunktól idén június végéig mintegy 42 milliárd eurónyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra a jegybank fizetési mérleg adatai szerint, ami a pénzek hatását is tartalmazó kumulált magyar GDP-nek kb. 2,9%-át teszi ki. Ha viszont az idei becsült éves GDP-hez viszonyítunk, immár 33% körüli arányt kapunk és ez is érzékelteti, hogy tényleg rengeteg pénzről van szó.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Az Európai Bizottság költségvetési adatbázisa alapján, a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) képest egyébként az elmúlt években már lassult a Magyarországra történő uniós pénzbeáramlás, részben azért, mert a 2007-2013-as ciklus forráslehívási hajrája, a 2015-ben kialakult csúcs, után az új ciklus indítása lassan haladt, illetve az utóbbi egy évben az elszámolási viták is hátráltatták a forráslehívásunkat.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Egyébként ha a pénzek domináns részét kitevő felzárkóztatási (strukturális és kohéziós alapbeli) támogatásokat nézzük, a többi régiós ország irányába is jócskán lassult a pénzek beáramlása az utóbbi években.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Éppen három éve, az "Áldott légy, EU-támogatás" című cikkünkben világítottunk rá arra az akkor még kevésbé közismert tényre, hogy a beömlő EU-támogatások jegybanki devizatartalékot duzzasztó hatása tette lehetővé például
  • a devizahitelek forintosítását, ami 2015-2016 során mintegy 10 milliárd euróval apasztotta a tartalékokat, és
  • annak az állami stratégiának a megvalósítását, hogy az állam a lejáró devizaadósságainak törlesztéséhez nem bocsát ki (érdemben) új devizakötvényeket, hanem a bevont forint forrásait az MNB devizatartalékai terhére váltja be (ez a stratégia 2015 óta durván 6 milliárd euróval apasztotta a devizatartalékokat).

Ez a két lépés az ország külső pénzügyi sérülékenységét jelentősen enyhítette és elvezetett az ország felminősítéséhez is az elmúlt években.

Az "Áldott légy, EU-támogatás" című cikkünkhöz készítettünk egy olyan ábrát is, amely azt a szigorúan elméleti, a valóságban be nem futható pályát mutatta be, hogy ha nem érkeztek volna be EU-támogatások 2004 óta, akkor hogyan alakultak volna Magyarország nemzetközi tartalékai (leegyszerűsítve a devizatartalékai). Most ezt az ábrát kíváncsiságból lefrissítettük és az alábbi ábrát kaptuk. Amint látjuk: már közel 20 milliárd eurós mínuszban járnának a tartalékaink, ami nyilván lehetetlen, hiszen amikorra a tartalékok szintje a piac által nem tolerált szintre esett volna, jött volna egy kiadós válság.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

A fenti ábra mindenesetre érzékelteti: már a forintosítást megelőző években is egészen másfajta döntések sorozatát kellett volna meghoznia a kormánynak, illetve a jegybanknak és könnyen lehet, hogy a devizahitelek még most is velünk élnének.

Nyilván ha a szükséges devizaforrások egy részét a nyílt devizapiacon kellett volna megszerezni, akkor a forintra nehezedő leértékelési nyomást is csak magasabb kamatokkal lehetett volna ellensúlyozni. Vagyis a jegybanki kamatpolitika sem lehetett volna ennyire laza az elmúlt években.

Azt, hogy már a devizahitelek forintosítását megelőző években egészen másfajta döntések sorozatát kellett volna megtenni, az alábbi ábra még inkább mutatja. A devizatartalékok és az EU-források nélküli tartalékok idősorai mellé (vastag vonalak) három, a nemzetközi szakirodalomban gyakran tárgyalt tartalékmegfelelési mutatót is rátettünk az OTP Bank elemzői segítségével. Amint a fekete vonal alapján láthatjuk: a hangsúlyozottan elméleti, utólagos megközelítés szerint valószínűleg még a felvettnél is nagyobb EU/IMF hitelcsomagra szorult volna az ország, és az azt követő években sem engedhetett volna meg magának érdemi tartalék-apasztó intézkedéseket. Az ábra egyébként arra az idén nyáron már megírt helyzetre is rámutat, hogy az EU-pénzek lassabb érkezésével az aktuális tartalékunk már csak mutatók által minimálisan sugallt tartalékszint körül hullámzik.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Az OTP minap kiadott elemzése egyébként az EU-támogatások további lényeges makrogazdasági hatásaira is rávilágított, így például arra, hogy az elmúlt években (és a következő években) végrehajtott kormányzati beruházások tekintélyes hányadát EU-pénz finanszírozta. Amint látható: a válság utáni években az uniós pénzek aránya akár 40-50%-ig felugrott, majd az új ciklus indulásakor visszaesett, de a következő években újra 25-30%-ig visszaemelkedhet.

Mindez összhangban van azzal a 2007-2013-as ciklusra adott európai bizottsági kimutatással, hogy Magyarországon volt a legmagasabb (57%-os) a kormányzati beruházásokon belül az EU-pénzek aránya, azaz erősen rá volt szorulva az állam ezekre a pénzekre (illetve ha már voltak ilyen pénzek, akkor előszeretettel csatornázta magához ezeket az állam, hogy a beruházásokat inkább ezekből, mint magyar adófizetői pénzekből finanszírozza).

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Az állami beruházások volumenének nagyjából dupláját teszik ki egy-egy évben a magánszektor beruházásai, és ezeken belül az EU-pénzek aránya tartósan csak néhány százalékot jelent, azaz a magánszektor sokkal kevésbé függ(ött) az EU-pénzekből. Igaz ennek a szektornak sem jelent sok jót a 2020 után várható további jelentős uniós forráscsökkenés: az OTP - összhangban a Portfolio kalkulációival - 30% feletti esést vár a strukturális és beruházási alapok kapcsán a 2020 utáni ciklusban a mostanihoz képest, ami a gazdasági növekedési kilátásokra negatívan hat.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Végül arra is érdemes kitérni, hogy az EU-pénzek az egyes években mekkorát lendíthettek a magyar gazdaságon. Amint az alábbi ábrán látszik: a reálgazdasági hatás, a forrásbeáramlás, ezekben az években kifejezetten nagy, de a GDP-növekedést az egyes évekbeli reálgazdasági hatás változása (különbsége) mozgatja. Így ezekben az években még 1-3% közötti élénkítő hatást fejt ki, de amint ezek felhasználása lassul 2020-2021-ben, a GDP-növekedés üteme 4% felettről 2% közelébe, azaz intenzíven lassulhat.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?
Címlapkép forrása: MTI Fotó Komka Péter
autolipufogoooo
HUNGARY - NOVEMBER 17:  Hungarian Forint notes of differing denominations (Photo by Balint Porneczi/Bloomberg via Getty Images)
gyar
gyár190920
klimakiller
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
vargamihaly0921