FONTOS Itt az állam hatalmas lakáscsomagja – Élőben, első kézből tudhatod meg a részleteket
koronavirus valsagkezeles europai unio koltsgvetes helyreallitasi alap
Uniós források

Kiszivárgott: triplán is pórul járhat Magyarország a koronavírus miatti EU-s válságkezelés árnyékában

Portfolio
A koronavírus miatti uniós válságkezelési csomagról eddig kiszivárgott információk afelé mutatnak, hogy Magyarország akár három területen is a folyamatok relatív vesztesévé válhat – rajzolódik ki a Bruxinfo háttérinformációk alapján született összefoglalójából.

A lap terjedelmes összefoglalót írt az új uniós "Marshall-terv várható elemeiről és ebben az alábbi három területen valószínűsíti azt, hogy a magyar pozíció relatív romolhat ahhoz képest, mint ami a koronavírus-válság előtt várható volt:

  1. Egyrészt a most körvonalazódó 1500 milliárd eurós uniós helyreállítási alap a déli országokat célozza meg, hiszen főként az olaszoknál és spanyoloknál szabadult el a járvány, ott magasabb az államadósság (így kisebb a költségvetési mozgástér) és a most leálló turizmus súlya, miközben a járványt kisebb veszteségekkel megúszó keleti-közép-európai országoknak is finanszírozniuk kell ezt az alapot.
  2. Másrészt a vírus miatt összeomló GDP és GNI miatt kisebb lesz nominálisan a 2021-2027-es uniós költségvetési torta is, így a keleti tagállamok számára akár még nagyobb is lehet az EU-pénzek reál értelemben vett csökkenése, mint eddig körvonalazódott. A lap szerint arra semmi esély, hogy a nagy nettó befizető tagállamok végül beleegyezzenek a következő uniós költségvetés GNI-arányos főösszegének érdemi emelésébe. (Angela Merkel német kancellár a minap arra utalt, hogy a legnagyobb nettó befizető tagállamként jelentősen növelniük kell az uniós költségvetésbe való befizetésüket, de a jelek szerint a lap úgy látja néhány ellenálló kisebb ország miatt, hogy még Merkel hajlandóságával együtt sem lesz ambiciózus EU-s költségvetés. A látszólagos ellentmondás fő magyarázata az lehet, hogy Merkel nem bontotta ki, hogy miért kell az eddiginél nagyobb összegeket az EU-s költségvetésbe befizetni, márpedig könnyen lehet, hogy a helyreállítási alaphoz való hozzájárulással együtt értette ezt, nem csak önmagában a felzárkóztatási pénzeket is tartalmazó EU-s költségvetésre.)
  3. Harmadrészt a mostani válságkezelés az EU eddigi működési kereteinek határait feszegeti a lap szerint (akár deficites is lehet az EU-s költségvetés és akár tagállamok közötti transzferek is jöhetnek, ha az EU-s költségvetés fedezetére felvett kölcsönök törlesztése tényleg a távoli jövőbe vész, így az egyszerinek hirdetett megoldásokból végül állandó keretek lehetnek). Az összefoglaló szerint végül a közös kötvénykibocsátás felé is elmozdulhat el a rendszer, ami a közös költségvetési és adópolitikákat is megkívánja, ez pedig a keleti tagállamok részben adóversenyre építő modelljét is feladásra késztetheti. Utóbbi esélyére a lap kelet-közép-európai forrása hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva azt, hogy ez csak kockázat szintjén merül fel (nem az alapforgatókönyv), de mindenképpen számolni kell vele. 

Az új uniós Marhall-terv korábban ismert információi, illetve elemei, beleértve a tagállamok közötti nagyfokú feszültségeket:

Milyen részletek tudhatók eddig?

A fenti három témakör információi alapján a lap megállapítja, hogy a május elsején 16. csatlakozási évfordulójukat ünneplő kelet-közép-európai országoknak a potenciális előnyöknél több kockázatot tartogathat az európai gazdaság talpraállítását célzó, következő egy-két évben megvalósuló terv. Magáról a tervről az alábbi részleteket rakta össze a lap:

  • Az újjáépítési terv végleges formája – amelyet legkorábban május 6-án mutat be az Európai Bizottság – elsősorban a nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező északiak és a járvány által katasztrofálisan sújtott déliek között folyó vitában dől el. Közép-Európa – amelyet Nyugat- és Dél-Európánál sokkal kevésbé sújtott eddig a válság, de a következmények felszámolásához nem rendelkezik a gazdagabb országokhoz hasonló lehetőségekkel – köztes helyzetben vannak.
  • Mivel a déli országok idegenforgalmát és szolgáltató ágazatát döntötte romba a koronavírus válság, ezért az Európai Bizottság által előzetesen 1500 milliárd euró volumenűre becsült újraindítási csomag elsősorban az ő megsegítésükre irányul majd. 
  • Mivel a tagállamok hatalmas összegeket (eddig a GDP 1-3 százaléka fiskális élénkítésre és 9-18 százaléka likviditási támogatásra) pumpálnak a saját gazdaságukba, így a közös célokra fordítható források is korlátozottak. Az Európai Bizottság ezért kénytelen jogi és politikai szempontból ellentmondásosnak tűnő innovatív megoldásokhoz folyamodni annak érdekében, hogy az EU közös erőfeszítéssel érdemi támogatást tudjon nyújtani a reálgazdaságnak.
  • Friss pénz híján az Európai Bizottság az uniós költségvetés kezességvállalásával szeretne nagy mennyiségben kedvezményes kölcsönöket felvenni a tőkepiacokon, és azokat a közös büdzsé közbeiktatásával a tagállamok gazdaságát élénkítő beruházásokba csatornázni. Egy kiszivárgott bizottsági dokumentum 2020-ban nagyjából 323 milliárd euró kölcsön felvételével számolt, amit aztán hitelek, vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi garancianyújtás formájában osztanának szét a tagországok között, igaz az, hogy melyikből, milyen arányban kapnának, ez az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés. 
  • Az Európai Bizottság azzal próbálja tompítani az északi alacsonyabb és a déli magasabb eladósodottságú tagállam közötti, közös kötvénykibocsátásról szóló vita élét, hogy múltbeli adósságok helyett csak egyszeri, célzott és ideiglenes közös kezességvállalásról lenne szó, ám a gazdagabb partnerek éppen a modell általánossá válásától tartanak. A lap megjegyzi: jogi kérdőjelek is akadnak bőven, miután az uniós büdzsé nem lehet deficites, így nem világos, hogy a jelentős összegű kölcsönt hogyan könyveljék el. Az se világos még, hogy ki nyelje le a kölcsönnek azt a részét, amiből vissza nem térítendő támogatás lesz.
  • A terv értelmében a piacokon felvett kölcsönök beépülnének a folyó, 2014-2020 közötti keretköltségvetés egyes, beruházásokat serkentő programjaiba. Ez azt jelentené, hogy utólagosan növelnék meg az uniós költségvetés tűzerejét, hiszen abból kifizetéseket valójában 2023 decemberéig meg lehet tenni.
  • Fontos keretszabály, hogy az így bevont uniós „Marshall-segély” pénzügyi garancia és kölcsönrészét a Juncker-tervből (leendő EUInvest), míg a vissza nem térítendő támogatásokat a kohéziós politikai fejezetből folyósítanák a tagállamoknak, de egyelőre nem világos, hogy milyen kulcs alapján, ugyanis a 2014-2020-ra vonatkozó elosztási kulcsok elavult gazdasági statisztikán alapulnak, és azok kiszámolásánál még figyelembe vették az Egyesült Királyságot is. 
  • A Bizottság az idén bevonni tervezett 323 milliárd euróból 50 milliárd eurót tervezett be a felzárkóztatási politika büdzséjébe (azon keresztül osztanák ki), ahol ez tehát plusz összegként jelenne meg, és a járvány miatt bevezetett laza szabályozással azonnal hozzá lehetne látni a terítéséhez. 
  • A lap úgy tudja: a kedvezményezett tagállamoknak – ezen elképzelés alapján – a következő hétéves időszak (2021 és 2027) alatt csak a fenti megoldással megkapott kölcsönök kamatait kellett volna letörleszteniük, a hitelt pedig a rákövetkező időszakban fizettetnék velük vissza. Részben ez alapján tartanak egyesek attól, hogy az eredetileg a válság miatt ideiglenesnek szánt megoldás állandóvá válhat és hosszabb távon újraírhatja az EU szabályait. Emiatt válhat új normává a közös adósságkibocsátás, ami felgyorsíthatja az adópolitikák és a költségvetési politikák „közösségiesítését” is. Ezáltal pedig a közösség másfél évtizede csatlakozott tagjai rákényszerülnének eddigi, részben az adóversenyre alapozott gazdasági modelljük újratervezésére – mutattak rá közép-európai források a lapnak, hangsúlyozva, hogy ez csak kockázat szintjén merül fel, de mindenképpen számolni kell vele. 

Címlapkép forrása: Európai Unió, Európai Tanács médiatár: Orbán Viktor magyar kormányfő érkezik a 2021-2027-es uniós költségvetésnek szentelt rendkívüli brüsszeli EU-csúcs első napjára 2020. február 21-én.

koronavirus helyreallitasi alap unios koltsegvetes ursula von der leyen200527
tőzsde, grafikon, trend,
horvatorszag_shutterstock-20170731
budapest lakás
trump
Frankfurti tőzsde
maszk koronavírus medence
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Részvények, devizák, indexek és árupiacok elemzése, ötletelés.
Online előadás
Bolyongás a külföldi részvények között. Ötletek, praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Kutató / Junior kutató

Kutató / Junior kutató
2020. május 27.
Ingatlanpiac: Bérlők vs. Bérbeadók - Itt az újranyitás!?
2020. május 28.
Megfizethető lakhatás és kormányzati tervek
2020. május 28.
Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
koronavirus helyreallitasi alap unios koltsegvetes ursula von der leyen200527