Orban Viktor keshegyre meno vitak unios tamogatas 200703
Uniós források

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Weinhardt Attila
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.

Bonyolult egyeztetések – Nem lehet tovább húzni az időt

Fontos fejlemények történtek az elmúlt két napban Brüsszelben és Berlinben, hiszen egyrészt kiszivárgott pár részlet a 2021-2027-es EU-költségvetés és benne a helyreállítási alap átgyúrásának tervéről, másrészt Berlinben Angela Merkel német kancellár leszögezte a prioritásait a témában, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig egy rendkívüli jogszabályi lehetőséggel élve jövő szerdára tanácskozásra Brüsszelbe hívta az EU intézményi vezetőit és Merkelt. Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber erőteljesen követeli, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző testülete minél nagyobb beleszólást kaphasson a helyreállítási pénzek kifizetésének ellenőrzésébe.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a költségvetés méretén, szerkezetén és feltételein vitáznak az uniós vezetők, hanem még egyfajta hatalmi harc is van a Bizottság, a Parlament és a Tanács vezetői között, hogy például az EU-s büdzsé formálódó sikerét ki arassa le. Mindezek alapján tényleg kirajzolódik a késhegyre menő vita.

Orbán Viktor egyébként elismerte azt, hogy egyszerre nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie a "brüsszeli bürokratáknak", hogy meg tudjon állapodni valamiben a 27 tagállam vezetője (és arra az EP is rábólintson, mert ez is feltétele az elfogadott büdzsének), így tényleg nem könnyű a helyzetük. Ezt támasztja alá Merkel csütörtöki berlini kijelentése is, miszerint

az EU a története legnehezebb időszakát éli most

és ilyen körülmények között kezdődött el július elsején a német uniós soros elnökség.

Valóban: miközben a koronavírus-válság már hónapok óta tart, még csak most formálódik a helyreállítási alapnak mondott közös uniós adósságkibocsátás történelmi terve, aminek részletkérdéseit sok ország kritizálja és közben meg kell állapodni az egyébként is iszonyatosan komplex 2021-2027-es költségvetés kereteiben is. De ahogy Merkel és Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is világossá tette:

nem lehet tovább húzni az időt, a nyár első felében, azaz július végéig meg kell állapodni minden fontos kérdésben.

Az első nagy erőpróba erre a július 17-18-i EU-csúcs lesz, ami immár nem online videókonferenciát, hanem személyes egyezkedést jelent, de ha nem sikerül megkötni az alkut, akkor július végéig akár még egy rendkívüli EU-csúcs is lehet. Egyelőre nem biztos, hogy sikerül július közepén, hiszen Mark Rutte, holland miniszterelnök, a négy fukarnak is nevezett országcsoport szószólója ma éppen azt mondta: szerinte nem kell sietni, és nem szükséges mindenáron a megállapodás július közepén. Ez éppen az ellenkezője annak, amit Merkel mondott.

Sok a vitás kérdés

Az Európai Bizottság május végén hozta nyilvánosságra azt, hogy a német-francia tervet felkarolva hogyan adna új lendületet az unió gazdaságának főként a 750 milliárdos helyreállítási alappal (közös adósságkibocsátás, benne 500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és garanciavállalás, további 250 milliárd eurónyi hitel, feltételekhez kötött felhasználással).

A potenciális magyar támogatási+garanciavállalási összeg 8,85 milliárd euró lenne, a jövő évi GNI 6,7%-a, ami arányos forráselosztást jelentene. A felvehető hitelek maximális kihasználásával ez összesen akár 15 milliárd euróra is felmehetne és ezen felül lennének még a "normál" 2021-2027-es EU-s pénzek.

Iszonyatosan nagy összegekről van tehát szó, amelyek az előttünk álló évtizedben lényeges hatásúak a magyar gazdaság növekedési pályájára is.

Május vége óta a tagállamok között továbbra is sok a vita a kérdésről, a négy fukarnak nevezett holland, osztrák, svéd, dán csoport például erősen kritizálja a vissza nem térítendő támogatások magas volumenét (lényegében csak hiteleket adnának) és azt, hogy azok visszafizetését 2028 után a tagállamoknak közösen kellene majd állnia a megemelkedő befizetésekből.

A tartós szembenállást látva Charles Michel európai tanácsi elnök az elmúlt hetekben videókonferenciák sorozatát bonyolította le a tagállami vezetőkkel, múlt héten például Orbán Viktorral is beszélt, hogy kipuhatolja a lehetséges kompromisszum körvonalait. Az akkori tanácskozás után kiadott magyar kormányzati közlemény még tisztességtelen ajánlatot hangsúlyozott, és azt követelte, hogy fair legyen a bánásmód a régiós országokkal. Közben a lengyel kormányszóvivő tegnap nagyon előnyösnek mondta a tervet, ami repedéseket tükröz a V4 egységében is, nem véletlenül. Ez részben célja is lehetett a brüsszeli testületnek az ajánlat megfogalmazásával, a lengyel szénbányák átállítására szánt források jókora megnövelésén keresztül.

Mai rádióinterjújában már békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán és lényegében támogatásáról biztosította a hitelfelvétellel egybegyúrt uniós tervet, igaz továbbra is hangsúlyozta, hogy fair legyen a forráselosztás kialakítása, hiszen valójában nálunk gazdagabb tagállamokat is meg kell segítenünk.

Mik a várható főbb változások?

Charles Michel szerdán az uniós nagykövetek brüsszeli vacsoráján már felvázolta a Politico értesülései szerint, hogy a jövő hét második felében milyen kompromisszumos javaslat bemutatására készül, de nagy még a bizonytalanság, hogy ezt tényleg elfogadja-e mind a 27 tagállami vezető, vagy egy újabb EU-csúcs kell hozzá. Aztán a Bloomberg is közölt néhány saját értesülést a Michel-tervről, valamint a Bruxinfo is összefoglalta, hogy mik voltak a főbb üzenetek Merkel és von der Leyen csütörtöki közös online sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze pontokba szedve, koncentrálva a magyar szempontból is fontos szálakra:

  • Úgy tűnik, hogy a támadások ellenére Michel nem akarja csökkenteni a helyreállítási alap keretösszegét (2018-as fix áron 750 milliárd eurónak mondják, de valójában 2020-as árak mellett már 809 milliárd euróról van szó, amelyen felül lenne a 2018-as árak mellett 1100 milliárdos, mostani árak mellett 1240 milliárdos „rendes” 2021-2027-es uniós keretköltségvetés). Az EU-s forrásbevonási konstrukció főbb elemeihez sem nyúlna (a Bizottság bocsátaná ki a kötvényeket, és a tagállamok állnának helyt érte: a hitelalapú forrásokért egyesével, a támogatási alapú forrásokért közösen).
  • Az egyelőre nem biztos, hogy a 750 milliárdos kereten belül a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek aránya megmarad. Alapesetben a bizottsági javaslatot fogja javasolni a tagállami vezetőknek Michel is, de ha az EU-csúcson továbbra is nagy ellenállást érzékel a négy fukar felől, nyitott rá, hogy lejjebb vigyék a 440 milliárdos vissza nem térítendő támogatási keretet (+60 milliárdos garancia) és megemeljék a 250 milliárdos hitelkeret volumenét.
  • A Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós lenne tehát a helyreállítási alap kiinduló keretösszeg az állam- és kormányfői tárgyalásokon, de a fukaroknak szánt további engedményként Charles Michel arra fog javaslatot tenni, hogy a 2021-2027-es büdzsé további keretösszegéből kissé vágjanak 1005-1094 milliárd euró közötti összegre. Februárban 1094 milliárdos összegről, a közösségi GNI 1,074%-áról indult a végsőnek gondolt tárgyalás, május végén a Bizottság kerek 1100 milliárdos javaslatot fogalmazott meg.
  • Fontos, hogy a Politico információi szerint a keretköltségvetés vágása nem érintené a Magyarország (és például Olaszország, Franciaország) számára is fontos felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásokat, hanem egyéb kiadási sorokon spórolnának. Feltehetően részben emiatt kezdeményezi a rendkívüli tanácskozást július 8-ra Ursula von der Leyen, mert a Bizottság működési költségvetését is vágnák egyéb programok mellett.
  • Mindez magyar szempontból azt jelentené, hogy a februárban félbehagyott keretek mentén folytatódnának a tárgyalások a kohéziós és agrárpénzeknél, így előbbieknél reál értelemben 25% körüli vágás körvonalazódik (amit nagyrészt ellensúlyozna az itthon elkölthető források terén az, hogy kötelezően meg kell emelkednie a magyar állami önrésznek a programok finanszírozásban). Az agrárkassza első pillérében 15% körüli, a másodikban 25% körüli forrásesésről lehet szó reál értelemben. A minap született egyébként egy fontos intézményközi megállapodás az agrárpolitika kétéves átmeneti időszakáról, ami szintén nem tetszik a Bizottságnak. Ez is a rendkívüli egyeztetések szükségességét támasztja alá.
  • A négy fukar meggyőzésének eszköze lehet az is – amit már május végén valószínűsítettünk -, hogy mégse törlik el (olyan ütemben) a fukaroknak járó EU-s költségvetési visszatérítéseket, és akár a helyreállítási alapbeli befizetéseikre is ki lehet a visszatérítéseket terjeszteni.
  • Fontos változás a Bizottság helyreállítási alapról szóló javaslatához képest, hogy a Politico és a Bloomberg egybehangzó információ szerint Michel arra fog javaslatot tenni: a helyreállítási alap végső forráskeretének csak a 70%-át osszák fel 2021 végéig a tagállamok között azzal a képlettel, amit a Bizottság javasolt (válság mélysége a GDP-visszaesés alapján, egy főre jutó GDP, 2015-2019-es átlagos munkanélküliségi ráta). Aztán a 2020-as és 2021-es kumulált GDP-változás alapján 2022-ben osztanák fel a fennmaradó 30%-nyi részt, amelyet 2023-tól lehetne lekötni. Így a vírusválság miatt ténylegesen elszenvedett gazdasági visszaesés lenne a 30%-nyi forrás elosztásának alapja, nem pedig a Bizottság hatalmas bizonytalanságok közepette májusban megfogalmazott prognózisa, illetve nem a vírusválság előtti évek munkanélküliségi rátája.
  • Ez azért fontos, mert ha valóban az történik, mint amihez továbbra is ragaszkodik a Magyar Nemzeti Bank, miszerint idén elkerüljük a recessziót (0,3-2,0% közötti növekedés lesz), jövőre pedig kilő a gazdaság, akkor bizony a 2020-2021-es kumulált GDP-teljesítmény alapján a fennmaradó 30%-nyi helyreállítási alapbeli pénzből alig kapunk majd. Így a 8,5 milliárd eurónyi potenciális támogatásnál jóval kisebb is lehet a végső magyar összeg.
  • Mindezek mellett csütörtökön Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Merkellel közösen tartott online sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es és benne a helyreállítási alap kifizetéseit össze kell kötni a jogállamisági feltételrendszerrel és Brüsszelben Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is erőteljesen síkra szállt az EP költségvetési ellenőrző bizottságának megnövekvő szerepe érdekében a pénzek felhasználásában.
  • A Bruxinfo a közös sajtótájékoztató kapcsán arra mutatott rá, hogy míg a bizottsági elnök leszögezte: a költségvetési kifizetések jogállami feltételhez való kötése kulcseleme kell, hogy legyen a majdani csomagnak, addig Merkel másra helyezte a hangsúlyt. Ő is egyetértett kormányának korábbi tagjával, miszerint a jogállamiság betartatása általános és állandó feladat, de most a költségvetési csomag elfogadása és végrehajtásának mielőbbi megkezdése a leglényegesebb. Ez afelé mutat, hogy fontosabb most az egyhangúan, mielőbb meghozott uniós költségvetési döntés, mint az, hogy mindenáron lenyomják az ellenkezők torkán is az EU-pénzek szigorú szankciós rendszer melletti kifizetési szabályait.
  • A lap emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság május végén változatlan formában terjesztette be a jogállami fékre vonatkozó javaslatát úgy, hogy annak a fordított minősített többségi döntéshozatal is része. Ez azt jelenti, hogy ha általános hiányosságok miatt Brüsszel kezdeményezné egy ország esetében a kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését, akkor ezt csak nagyon nehezen lehetne megvétózni, megfordítani az Európai Tanácsban: minősített többségű szavazás kellene arról, hogy a Bizottság rosszul látja a dolgokat és nem indokolt az ilyen mértékű szigor. Emiatt sokkal esélyesebb, hogy a tagállamok csendben maradnak és passzivitásukkal hozzájárulnak a Bizottság által javasolt szankció bevezetéséhez, ez pedig több tagállam számára fenyegető veszély.
  • Érdemes emlékeztetni rá, hogy Charles Michel februári kompromisszumos javaslatából kikerült a fordított többségi döntés, hogy ezzel is elősegítse a februári EU-csúcson az alkut, de az végül nem jött össze több ok miatt. A lap szerint sokan attól tartanak, hogy az alku megkönnyítése érdekében ezúttal sem lesz más a helyzet, azaz végül a fordított minősített többségű szankciós szavazás el fog bukni. Ez pedig a jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak és Lengyelországnak fontos, kedvező irányú kimenet lenne, igaz ezzel együtt még várhatóan tényleg bevezetik az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését, csak a szankció szavazási módja lenne puhább.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács 2020. február 20-21-i rendkívüli ülésére érkezik Orbán Viktor magyar kormányfő

bejrút200804
koronavirus
Frankfurti tőzsde
erkély zöld épület
moszkva vörös tér oroszország kreml
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Clement Beaune franciaorszag jogallamisag szankcio magyarorszag kemeny fellepes