orban vitkor parlament hatarozat europai unio koltsegvetes helyreallitasi alap200714
Uniós források

Rábólintott a magyar parlament az EU közös adósságfelvételére, és közben látszólag megkötötte Orbán Viktor kezét

Weinhardt Attila
A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.

Mi a határozat apropója?

Határozatot fogadott el ma az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről”, amely - bár jogilag nem számít engedély megadásnak, hisz anélkül is aláírhat ilyet a kormányfő - lényegében politikai támogatást ad arra, hogy a vírusválság miatti 750 milliárd eurós helyreállítási alap (a Következő Nemzedék, azaz Next Generation EU Eszköz) finanszírozási konstrukcióját elfogadja a kormányfő.

Erről nem önmagában döntenek az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, hanem az egyébként is esedékes 2021-2027-es keretköltségvetéssel együtt, amelynek keretösszege a legfrissebb tanácsi javaslat szerint 1074 milliárd euró lenne, és amely nem faragna tovább a Magyarországnak is fontos felzárkóztatási és agrárforrások volumenén. Így a felzárkóztatási források terén reál értelemben 27% körüli, az agrárforrások terén a kétfajta pillérben 15-25% körüli forráscsökkenés néz ki, de mivel kötelezően megugrik majd a magyar állam társfinanszírozása is, így itthon reálértelemben csak mérsékelt forrásvesztés néz ki a „normál” 2021-2027-es EU-pénzeinknél.

Nyilván a képet jelentősen tovább javítja, hogy a tervek szerint a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásaiból 8-8,5 milliárd eurónyi támogatást is kaphat Magyarország (ahogy megírtuk: ez arányosnak mondható), illetve további akár 7 milliárd eurónyi hitelre is jogosult lesz (ha teljesen igényelni fogja). Éppen emiatt a minap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már úgy fogalmazott:

reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére.

Közös adósságfelvétel: rendben, de csak egyszer, mert nagy a baj

A határozat egyik része így fogalmaz:

"A helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel. Mi, magyarok, pontosan tudjuk, hogy minden hitelfelvétel kockázatos, ezért a hitel felhasználásakor észszerűen kell eljárni. A közösen felvett hitelt méltányos és kiegyensúlyozott módon kell szétosztani, a pénz felhasználhatóságát függetleníteni kell a politikai szempontoktól. A tagállamoknak a rájuk eső pénzügyi források felhasználásában szabad kezet kell biztosítani, de a közösen felvett hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában szabad felhasználni."

Később az általános indoklásban ilyen is szerepel:

"Magyarország ugyan nem ért egyet a válságkezelés érdekében választott megoldással, mely adósság-közösséget teremt a tagállamok között, de a jelenlegi rendkívüli helyzetben ezt egyszeri intézkedésként kész elfogadni. Az uniós csomaggal az Európai Unió tagállamai a Közösség történetében először közös adósságot vállalnak. A Következő Nemzedék EU Eszköz részeként a helyreállítási terv alapját képező nagyszabású, uniós keretek között történő hitelfelvétel hosszú távú közös felelősségvállalást is jelent."

Mi ez a közös adósságvállalás?

Ennek lényege, hogy 2018-as árak mellett 750 milliárd eurós, 2020-as árak mellett 809 milliárd eurós volumenben a Next Generation EU Eszköz keretében közösen megadják az engedélyt a tagállamok arra, hogy az Európai Bizottság kötvényt bocsáthasson ki, azaz a tagállamok közösen hitelt vesznek fel. A befolyó pénzből az Európai Bizottság tervei szerint 440 milliárd euró összegben vissza nem térítendő támogatást adnak majd a tagállamoknak jórészt szerkezeti, versenyképességet támogató reformjaira utólagosan, mérföldkövekhez kötött finanszírozással. További 60 milliárd euró összegben garanciát nyújtanak a tagállamok (vállalatainak) fejlesztéseihez, további 250 milliárd eurót pedig – ha az adott tagállam tényleg kéri a neki szánt keretet – hitelt kap.

A Bizottság az EU nevében bocsátja ki a kötvényeket, felhasználva a legjobb hitelminősítését (AAA), az abból befolyó pénzt pedig továbbadja a tagállamoknak a helyreállítási, digitális, zöld és versenyképességi céljainak megfinanszírozására. Azokat a forrásokat, amelyeket a tagállamok hitelként kapnak, az adott tagállamnak kell visszafizetnie a Bizottság felé, majd az a befektetőknek törleszti a papírt. A többi részért elvileg közösen a tagállamok állnak helyt, a legújabb javaslatként már 2026-tól elkezdve a kötvények törlesztését.  

A fentiekkel párhuzamosan a helyreállítási alapról szóló döntéskor a tagállamok felhatalmazzák a Bizottságot, hogy az együttes gazdasági teljesítmény (GNI) 2%-áig terjedően beszedhessen tőlük pénzt a közös költségvetés deficitjének mindenkori elkerülése érdekében (own resource decision). Ennek a pénzbeszedésnek több formája is lenne: konkrétan különböző adókat, illetékeket szedhetne be a testület a tagállamoktól (pl. nem újrahasznosított műanyagok utáni befizetés, digitális adó a nagyvállalatokra, karbonadó), hogy a kötvények kifizetésére mindig meg legyen a kellő fedezete. A konkrét adók/járulékok formájáról és mértékéről, bevezetési menetrendjéről is most kellene döntenie az állam- és kormányfőknek.

Nyilván a közös kötvénykibocsátás után lehet olyan helyzet, amikor egyik-másik tagállam nem tud fizetni, ekkor a többiek lépnének a helyébe, de amint a fenti keretekből látszik: alapesetben működnie kell a közös törlesztésnek is, illetve a hitelben részesülő tagállamoknak saját maguknak kell törlesztenie.

Öt pontban „köti meg” Orbán Viktor kezét a határozat

A fentiek után a határozat azt tartalmazza, hogy „az Országgyűlés felhívja Magyarország Kormányát, hogy az Európai Tanácsban a Következő Nemzedék (Next Generation) EU Eszköz és az uniós Többéves Pénzügyi Keret (MFF) elfogadása során a következő alapelvek szerint járjon el” és itt öt pontban rögzítik a „feltételeiket”:

  1. „Az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük”. Amint fentebb utaltunk rá, a helyreállítási alap alapesetben igenis törekszik rá, hogy a vírusválság mélysége és a gazdasági fejlettség alapján arányosan kaphassanak pénzt az egyes tagállamok, igaz itt az „elbánás” kellően homályosan van megfogalmazva ahhoz, hogy a feltétel teljesítését utólag igazolni/cáfolni lehessen.
  2. „A gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”. Mivel nem direktben az állampolgárok kapják az EU-pénzeket, hanem vállalkozások, intézmények, szervezetek, így ez a feltétel eleve sántít, de ha úgy értjük, hogy az egy főre jutó támogatás alapján ne legyen torzulás, már könnyebben bele lehet kötni a feltételbe. Ennek oka, hogy a vírusválság a gazdagabb tagállamok közül többeket is súlyosabban érintett, így nekik eleve nagyobb támogatási összegeket szán a Bizottság, és éppen ez az, ami a magyar kormányzati megszólalások többségében kritika tárgya volt (pontosabban a forráselosztási képletben az, hogy a 2015-2019 közötti átlagos munkanélküliségi rátát is figyelembe veszik, miközben annak nincs köze a vírusválsághoz). Ezt azzal tompítaná a Tanács elnöke, hogy a helyreállítási alap forrásainak csak a 70%-ánál venné be a képletbe a munkanélküliségi rátát is, a fennmaradó 30%-nyi résznél kizárólag az számítana, hogy milyen mély gazdasági visszaesést okoz a vírusválság 2020-2021-ben. Ha ezt az egészet Magyarország viszonylag jól átvészelné, akkor az afelé mutatna, hogy ebből a 30%-nyi részből csak nagyon kevés pénzt kapnánk. De ezt mind majd csak 2022 körül lehetne megállapítani, miközben most kell elfogadni a keretfeltételeket, így ennek a feltételnek a jelenlegi teljesítése, annak megítélése szintén kifejezetten nehéz.
  3. „A folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni.” Később a határozati javaslat általános indoklásának végén az is szerepel, hogy „A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyamatban lévő eljárások évek óta tartanak, semmilyen érdemi eredménnyel nem jártak, nem jogállami kritériumokon, hanem politikai vádakon alapulnak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a bevándorlást és Európa jövőjét az erős európai nemzetek szövetségeként képzelik el. Ezeknek a lezárása elengedhetetlen feltétele annak, hogy közös adósságot vállaljunk, közösen döntsünk az európai nemzetek jövőjéről.” Ennek a feltételnek a teljesítése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a helyreállítási alap és a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF) elfogadása napokon, de legfeljebb heteken belül megtörténik az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban, miközben az említett eljárások közül a Magyarországgal szembenit az Európai Parlament indította, ahol esélytelen, hogy gyorsan bármiben is kedvezőt lépnének magyar szempontból. A Lengyelországgal szemben zajló eljárást pedig a Bizottság indította és ők sem fognak gyorsan elengedni mindent és lezárni az eljárást. Mindenesetre ez az egész határozati javaslat talán legerősebb, a helyreállítási alap magyar vétó nélküli felállításának feltétele, hogy „Ezeknek a lezárása elengedhetetlen feltétele annak, hogy közös adósságot vállaljunk”. Ezzel együtt sem valószínű, hogy ezt lobogtatva vétózná meg Orbán Viktor az uniós büdzséterveket, inkább taktikai fegyver lehet a kezében a határozat ezen része.
  4. „Politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak”. EU-pénzből eddig is csekély volt az az összeg, ami máshol politikai pártokhoz áramolhatott, idehaza erre nem volt példa tudomásunk szerint. A mondat második fele pedig megítélés kérdése, így szintén kellően homályos feltételt jelent. A magyar kormány évek óta hangsúlyozza, hogy szerinte több olyan szervezet is van itthon is, amely valójában politikai tevékenységet végez, miközben civilnek álcázza magát, igaz több esetben a szervezet csak a saját alapító határozatában rögzített dolgát végzi.
  5. „A források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.” A határozati javaslat úgy állítja be a jogállami feltételeket és a források ezekkel való összekötésének sok tagállam által szorgalmazott tervét, mintha az csak üres, meddő politikai és ideológiai vita lenne, aminek nincsenek is definiálva a keretei, így valójában a bevándorláspárti erők bosszúja az ezt ellenző országokkal szemben. A Magyarországgal szemben a Sargentini-jelentés kétharmados EP-beli elfogadásával elindított eljárásban viszont több olyan téma is benne volt, ami például a bírósági rendszer függetlenségét, a médiapiaci viszonyokat, alapjogi kérdéseket feszegette, amelyeknek nincs köze a bevándorlás témájához és nagyon is konkrét kifogásokat jelentett.

A jelenlegi tervek szerint egyébként lenne egy ötpilléres jogállamisági kritériumrendszer, annak megsértését jelezné a Bizottság a Tanácsnak, ahol minősített többséggel (ez Magyarország számára kedvezőbb) döntenének arról, hogy ez valóban olyan súlyos-e, hogy korlátozzák, vagy felfüggesszék az adott tagállam felé az EU-pénzek folyósítását. Ezt a témát azért nem lehet teljesen „ejteni” Brüsszelben, mert az EP-nek állásfoglalása van arról, hogy az EU-pénzeket össze kell kötni egy ilyen feltételrendszerrel és mivel az EP-nek is jóvá kell hagynia a 2021-2027-es költségvetést, benne a helyreállítási alap szabályrendszerét, így nem lehet kikerülni ezt a levert cölöpöt.

Legfeljebb arról lehet vita, hogy a feltételrendszer pontosan miket tartalmazzon és milyen szavazási mód szerint szankcionálják és ebben az utóbbi napokban a felpuhuló álláspontját érzékeltette Angela Merkel német kancellár, mondván: fontosabb a gyors alku, mint még hónapokig vitatkozgatni a feltételrendszerről és így még tovább húzni a helyreállítási alap és a 2021-20127-es büdzsé kereteinek végső elfogadását.

Címlapkép forrása: MTI/Bruzák Noémi

arany
commerzbank shutter
donaldtrump
koronavirus usa
google
Bejelentették a nagy megállapodást az Intesa és az Intrum között
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Felülünk a trendvonatra és közben vételi és eladási zónákat azonosítunk.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Clement Beaune franciaorszag jogallamisag szankcio magyarorszag kemeny fellepes