adoparadicsom unios koltsegvetes Angela Merkel Orban Viktor Mark Rutte
Uniós források

Látszólag az EU-pénzekről szól a harc, de Magyarország valójában egy még nagyobb háborúba keveredett

Weinhardt Attila
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.

Kétfrontos háború

Előbb áprilisban megjelent egy tanulmány neves szerzőktől arról, hogy évente milyen hatalmas adóbevételeket szív el a vonzó társasági adórendszerével Írország, Hollandia és Luxemburg többek között a német, francia és olasz kincstár kárára, aztán jött májusban a németek gyökeres fordulata az uniós integráció és a káros adóverseny megregulázása kérdésében. Átálltak a franciák oldalára és egy háromoldalas papírban a helyreállítási alap mellett felvázolták a középtávú adóügyi harmonizációs terveiket is.

Erre a költségvetési ügyekben fukarnak mondott négyes csoport (Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország) egy ellenjavaslattal jött ki, amiben már érződött, hogy befeszültek és nem engednek könnyen a németeknek és a franciáknak. Aztán a múlt héten a hollandok és írek vezetésével megtorpedózták a német-francia-olasz-spanyol négyes favoritját az Eurócsoport elnöki posztjára, így az ír pénzügyminiszter került oda, aki így 2,5 évig feltehetően küzd majd az ír adóparadicsomi státusz fenntartásáért.

Mindezek után pár nappal kiszivárgott a Financial Timesban, hogy példátlan lépésre készül a német vezetésű Európai Bizottság az uniós adóparadicsomokkal szemben egy eddig nem alkalmazott jogszabályi lehetőség felhasználásával, és a leszámolási terveiket a német elnökség illetékese sem rejtette véka alá a lapnak.

Tegnap pedig, miután az Európai Bíróság elkaszálta a Bizottság azon korábbi határozatát, ami 13 milliárd dollárnyi adókedvezmény visszafizettetését írta volna elő az Apple-nek az ír állam felé, harcias közleményt adott ki a Bizottság alelnöke. Ebben világossá tette, hogy folytatják a tisztességtelen adózási gyakorlatok elleni küzdelmet és a tiltott állami támogatási megközelítés szerint továbbra is vizsgálják az ilyen húzásokat. Aztán órákkal később előjött a Bizottság egy új társasági adócsomaggal, amely már az előcsapása a következő években tervezett nagyobb lépéseknek. Az anyagban ki is térnek rá, hogy

a cél többek között a minimum effektív társasági adókulcsok megteremtése, hiszen az kevésbé torzítaná az egységes piac működését és a versenyt, ráadásul a vírusválság miatt közös adósságvállalásra készülő tagállamok büdzséjének bevételi oldalán is fair lenne a forráselosztás.

Mindebből már érezhető, hogy miközben a pénteken kezdődő EU-csúcsra, az ottani költségvetési és jogállamisági vitákra figyel mindenki, valójában a négy fukar „befeszülése”, főleg a hollandok és újabban az írek kemény költségvetési álláspontja mögött egy másik érdek is meghúzódik. Ennek lényege: most minél jobb költségvetési pozíciókat akarnak kiharcolni (pl. visszatérítési rendszer megőrzése saját maguknak, minél kisebb összegű támogatások a délieknek, egyhangú döntéshozatal a Tanácsban a helyreállítási alapból kifizetett pénzek jóváhagyásakor és a jogállamisági feltételrendszer megsértése esetén erős szankciós szavazási rendszer).

Látják ugyanis, hogy a következő években a kiváltságos adóparadicsomi státuszukat meg fogja nyirbálni (legalábbis meg fogja próbálni elérni) a német-francia tandem részben az EU-n belüli fellépéssel, részben a G20-as színpadon.

A péntek-szombati EU-csúcsra felkészülő nagyobb anyagaink, a viták tartalma, háttere:

Mekkora adóelszívásról beszélünk?

Miközben az uniós állam- és kormányfők egy 7 évre szóló 1074 milliárd eurós normál költségvetésről és ezen felül egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapról vitatkoznak holnap, a káros társasági adóverseny egy új tanulmány szerint évente 600-700 milliárd dollárt (!) szív el a multinacionális cégek leányvállalatainak adóparadicsomokban kedvezményes kulcsok mellett leadózott profitján keresztül.

Eddig ebben a témában nehéz volt tisztán látni, mert nem voltak megfelelő adatok, az utóbbi években viszont az adóparadicsomok is elkezdtek olyan kimutatásokat közölni, hogy a náluk leadózott társasági profitok milyen multicégek leányaihoz köthetők. Ebből pedig már össze lehetett rakni azt, hogy a profit ilyen paradicsomokba átutalása mekkora kárt okoz más államoknak (elmaradt adóbevétel) és mekkora nyereséget a káros adóstruktúrákat működtető országoknak.

2020 áprilisában publikálta három neves adózási szakértő-kutató azt a tanulmányt, amely még a 2015-ös, majd később a 2017-es globális adatok alapján azt rakta össze, hogy a multicégek az elért profitjuknak globálisan mintegy 40%-át utalják át adóparadicsomokba és így a globális társasági adóbevételek mintegy 10%-kal alacsonyabbak, mintha ott adóznák le őket, ahol megtermelték a profitot. Ez az adókiesés a koronavírusos válságkezelés időszakában még inkább fájni fog több államnak, mind eddig, így nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban az adóparadicsomok fenntartói és az azokkal leszámolni igyekvők között felerősödött a harc.  

A tanulmány és az abból készített táblázat negyedik oszlopa azt állítja, hogy az OECD-n belüli káros adórendszeri struktúrák miatt Németország 2015-ben 55 milliárd dollárnyi, Franciaország 32 milliárd dollárnyi, Olaszország pedig 23 milliárd dollárnyi céges profittömeget veszített az átirányított vállalati források miatt. Közben az érem másik oldalaként azt is állítja a tanulmány, hogy a vonzó adórendszeri struktúrák miatt Írország 106 milliárd dollárt, Hollandia 57 milliárd dollárt, Luxemburg pedig 47 milliárd dollárt szívott el mindössze egyetlen év alatt.

Amint a táblázat hatodik oszlopában látjuk: ezzel a torzítással Németország az elméletileg beszedhető társasági adótömeg 28%-át, Franciaország pedig a 21%-át elveszítette. Közben Hollandia az adóelszívás miatt 56, Írország pedig 106 milliárd dollár többlet adóbevételre tett szert, ami az elméletileg beszedhető társasági adóbevételüknél rendre 32% és 58%-kal több.

Magyarország kapcsán 2 milliárd dollárnyi profittömeg átirányítását tudták azonosítani a szerzők adóparadicsomokba, így az alacsony, 11%-os effektív társasági adókulcsunk ellenére is a beszedett adóbevételeink 21%-át elveszítettük.

Korrekció: cikkünk korábbi változatában tévesen azt közöltük, hogy az így elvesztett magyarországi adóbevétel az éves GNI 1,7%-a, illetve a német és francia elvesztett adóbevétel a saját GNI-juk 2,8%-a körüli mérték, míg a holland és ír adóbevételi nyereség rendre 3%, illetve 5%. Valójában a német, francia, holland és ír ráták nem a veszteségek és nyereségek mértékét jelölik a GNI arányában, hanem a náluk összesen beszedett társasági adótömeget jelentik, ahogy azt a tanulmány 10. grafikonja jelzi az 51. oldalon. A hibáért elnézést kérünk.

A szerzők egy dedikált oldalon frissítették a 2015-ös számításaikat és most már 2017-es évre azt mondják, hogy Magyarországról nem 2 milliárd dollárt, hanem 3,66 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át adóparadicsomok felé, ami 700 millió dollárhoz közeli adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot és így az elméletileg beszedhető társasági adó 29%-át elveszítette az ország.

A németek és franciák szintén többet buktak 2015-höz képest 2017-ben: rendre 66 és 40 milliárd dollárnyi profittömeget mozgattak át adóparadicsomokba a cégek és így rendre 19,6 és 13,3 milliárd eurónyi adóbevételtől esett el a két ország kincstára, ami a beszedhető adóbevételeik 26% és 22%-a.

Közben az uniós adóparadicsomnak tartott öt ország nominálisan egyre több vállalati profitot tudott elszívni és így az adóbevételeit is növelte. Hollandia 79 milliárd dollárnyi céges profittömeget szívott magához, amin az egyébként beszedhetőnél 39%-kal több adóbevétele lett, Írország pedig már 126 milliárdot, amivel 67%-kal tudta növelni bevételeit.

Megindult a harc, egyelőre (részben) csendben

Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint jó kérdés, hogy

meddig lehet eltűrni egy elvileg súrlódásmentesen működő fizetési övezeten, illetve közös piacon belül azt, hogy néhány tagállam ennyire jól járjon mások kárára.

Eddig ezt részben csendben elnézték a tagállamok egymásnak, de a koronavírus-válságbeli hatalmas állami kiadások időszakában ez már egyre jobban „csípi a szemét” többeknek és ha már német elnöke van az Európai Bizottságnak és a soros uniós elnökséget is Németország viszi, akkor most, a közös adósságvállalás másik oldalaként a költségvetési politikában, pontosabban az elvileg tagállami kompetenciába tartozó adózási politikában is megpróbálnak egy nagyobbat lépni a németek.

Ez persze fokozatos lesz, több évre elnyújtva, mert a kényes kérdés miatt számítanak az adóparadicsomok kemény ellenállására, de Merkelék a G20-as porondot is igyekeznek felhasználni erre. Ott a legnagyobb súlyú szereplő az Egyesült Államok, amelynek kincstára szintén évente hatalmasat, 2017-ben mintegy 65 milliárd dollárt bukott az amerikai multicégek adóparadicsomokon átfolyatott profittömege miatt. Márpedig ekkora összeg most a vírusválság ottani kezelésére szintén jócskán hiányzik, a tőzsdei cégek szárnyalásának viszont bizonyára ott is betenne, ha egy ilyen lépést megtenne a G20.

Fontos hangsúlyozni, hogy direktben még nem került az EU állam- és kormányfői elé az adóharmonizáció kérdése. A túl kényes volta miatt igyekszik elkerülni Charles Michel tanácsi elnök, hogy ez is a napirendre kerüljön most. Így hivatalosan csak a helyreállítási alapról és a 2021-2027-es büdzséről szólnak a viták, de valójában az adórendszer megtartásáért folytatott harc is jócskán bezavar abba. Az ugyanis látszik a májusi német-francia 3 oldalas reformtervből, hogy a közös piacot torzító adóparadicsomi struktúrák visszaszorítása felé is elmozdulna a közösség és ennek akar ellenfeszülni a haszonélvező tábor. Így a büdzséviták során minél jobb pozíciókat akarnak kiharcolni.

Összességében tehát amint túl leszünk a 2021-2027-es büdzsévitákon, a helyreállítási alap körüli szempontokon, fél szemmel érdemes lesz majd figyelni azt, hogy a német irányítás mellett mi történik az uniós adóparadicsomi rendszerek elleni fellépés jegyében. Bár Magyarország „hivatalosan” nem számít adóparadicsomnak, de a társasági adókulcsa és kedvezményrendszere sok szereplőnek vonzó világszerte és már május körül lehetett hallani Brüsszelből, hogy Merkelék a kelet-közép-európai káros, torzító adóverseny ellen is fel akarnak lépni. Így tehát közép távon arra lehet számítani, hogy a magyar rendszer vonzereje is csökken, főleg akkor, ha a közös harmonizált társasági adórendszer szabályaiban tényleg meg tud egyezni a közösség.

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

bullbear
feher haz washington donald trump koronavirus
usa capitolium koronavirus
koronavírus maszk ruha
ciprus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Online előadás
Hogyan tudsz profitálni a száguldó nemesfémpiaci árakból?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Clement Beaune franciaorszag jogallamisag szankcio magyarorszag kemeny fellepes