Négy látványos ábrával szállt bele az éjjel a négy fukarba az EU-pénzekért felelős uniós biztos

Portfolio

Árgus szemekkel figyelte a világ vasárnapról hétfőre virradóra is azt, hogy a 27 uniós tagállami vezető meg tud-e egyezni többek között a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapról és abban a vissza nem térítendő támogatások mértékéről. Ez egyelőre nem sikerült, többek között azért, mert a négy fukarnak mondott tagállam továbbra is ragaszkodott a legfeljebb 350 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáshoz, míg a német-francia páros, illetve az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke 500 milliárd eurós volument javasolt korábban. Ez a huzavona arra késztette az Európai Bizottság felzárkóztatási támogatásokért is felelős portugál származású uniós biztosát, hogy hétfőn hajnali 1-kor a Twitteren szálljon bele a négy fukarba négy látványos ábrával.

Elisa Ferreira uniós biztos a Twitter-posztjához mindössze annyit írt, hogy „egy kép többet ér ezer tárgyalási óránál” és ezzel a négy fukarra igyekezett nyomást gyakorolni, hogy legyenek rugalmasabbak és engedjék megszületni a megállapodást. Az ábrákat a jobb láthatóság érdekében a poszt alatt külön-külön is bemutatjuk egy rövid kommentár kíséretében.

One graphic is worth one thousand negotiating hours pic.twitter.com/KRY3ndyAxa
— Elisa (Ferreira) July 19, 2020

Az első ábra arra mutat rá, hogy egy főre vetítve évente sokkal nagyobbat nyer az összes tagállam, így a fukarok is a közös piaci tagságból fakadó előnyökkel, mint az éves költségvetési befizetési kényszerük. Sőt, a fukarok arányaiban jóval többet nyernek egy főre vetítve, mint számos más tagállam, amelyektől most „sajnálják” a helyreállítási alapon keresztül juttatandó vissza nem térítendő támogatást.

Nyilván a közös piacon keresztüli haszon egyik legfőbb csatornája a tagállamok felé irányuló exportból fakad, ami az egységes szabályrendszerben az áruk és szolgáltatások szabad áramlását ösztönzi. Az egyik legnagyobb haszonélvezője így a közös piacnak Hollandia, amely most az egyik leghevesebben akadályozza a helyreállítási alapbeli támogatásokat és így a közös piac működőképességét is veszélybe sodorja – fordíthatjuk le az érvet ezen magatartás ellen.

A „lusta déliek” narratívát igyekszik lerombolni az alábbi ábrával is az uniós biztos, amely csak néhány tagállamot tartalmaz: azokat, amelyekben a legtöbb munkaórából áll egy hét. Ezen például a görögöket és a portugálokat ott találjuk (amelyek most a legnagyobb haszonélvezők közé tartoznának a helyreállítási alapnál), miközben a fukarok egyikét sem látjuk a listán.

Végül a viták kicsinyes jellegét igyekszik megvilágítani az uniós biztos az alábbi (csúsztatást is tartalmazó) ábrával, amely szerint a Bizottság által javasolt 2021-2027-es uniós büdzsé a közös gazdasági teljesítmény mindössze 1,11%-át jelenti (ennyi forrást osztanának újra a közös büdzsén keresztül), míg a kipécézett tagállamban a források 43-51%-át osztják újra. A csúsztatás ott van, hogy a helyreállítási alappal együtt már nem a GNI 1,11%-át, hanem közel 2%-át osztaná újra az EU27, persze az aránykülönbség a nemzeti újraelosztás és a közösségi elosztás között még így is jókora maradna.